2101 találat a(z) könyvelés cimkére
Könyvelési anyag átadása II.
Kérdés
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát, de az alábbi kérdés merült fel még ezzel kapcsolatban. A fenti esetre nem alkalmazható a Ptk. 6:277. §-a a törvényes zálogjogról, mely szerint a megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába? Illetve a kérdésem még az, hogy ha az anyagátadás megtörtént, én milyen úton tudom követelni a felmondási időszakról a könyvelési díjat? Akár cégbírósági úton is megoldható? Üdvözlettel. Horváth-Krivanek Tímea
Utazásszervezés árrése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi síutakat értékesítő (szállás+síbérlet együtt) utazási iroda ősszel szedi be a következő év eleji utak előlegét, amelyeket tárgyévben előlegként és csak a következő évben könyvelünk árbevételként. Helyesen járunk-e el akkor, hogyha a számlán feltüntetett jutalékot is csak az utazás évében könyveljük bevételnek, vagy azt már a számlázással egyidőben - az előző évben - kellene közvetlenül árbevételnek könyvelni? Válaszát előre is köszönjük!
OEP-finanszírozás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Járóbeteg-ellátást végző egészségügyi centrum nonprofit kft. bevételei között szereplő OEP-finanszírozás része-e a nettó árbevételnek, ezáltal az iparűzési adó alapját képezi-e? Hogyan könyvelhetjük helyesen? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! Az egészségügyi ellátást folytató vállalkozás részére a társadalombiztosítás (2017 január 1-jétől OEP helyett NEAK) által történő finanszírozás nem támogatás, hanem az ellátott szolgáltatás díjának a betegek helyett történő megtérítése, azaz a szolgáltatás ellenértéke. Ezért azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerint árbevételként kell az egészségügyi tevékenységet végző vállalkozásnak elszámolni. [Szt. 72. § (1) – (2) bekezdés] Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan kérdezném, hogy a könyvelés másik oldalát hova kell könyvelni, a 311 vagy a 36 számlaosztályba?
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata új eljárásra kötelezve II.
Kérdés
Kedves dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. A kialakult helyzet tényleg összetett, és pont abból adódik a fő probléma, hogy a NAV által megállapított adóhiány és a hozzá kapcsolódó mulasztási bírság és késedelmi pótlék vitte a céget ilyen helyzetbe, aminek a jogosságát vitatja, ezért is fordult bírósághoz. A számviteli törvény szerint csak olyan követeléseket/kötelezettségeket lehet elszámolni a cégnél, melyeket elismer. NAV-határozat esetén nem foglalkoznak a jogosságával, el kell könyvelni a határozat jogerőre emelkedésével egy időben. Bár a per lefolytatásáig felfüggesztették az adóhátralék behajtását, a könyvelésben élő kötelezettségként van előírva és ráfordításként elszámolva. A bírósági eljárás hosszú éveket is igénybe vehet, közben olyan helyzet áll elő, hogy a cégnek lépnie kell. Meglátásom szerint mivel a bíróság – megvizsgálva az ügyeket – új eljárás lefolytatását kezdeményezte, ezzel is kezd beigazolódni, hogy a per végén a már előírt ráfordítások el lesznek törölve. Lehetséges-e olyan megoldás, hogy a cég a NAV ügy miatt lekönyvelt (veszteséget gerjesztett) ráfordításait addig az ideig elhatárolja, amíg a per le nem zárul? Mert akkor ezzel a lépéssel a veszteség nem élő veszteség lenne, nem lenne mínusz az eredménytartalék, át tudna alakulni, és persze a jogfolytonosság miatt a per lezárásakor, ha jogos lenne az időbeli elhatárolás visszahatárolva? Ha ez nem lehetséges út, akkor a cég szinte azt kell mondjam patthelyzetbe kerül, ami szerintem igazságtalan lenne.
Szabadalom megszűnése
Kérdés
Tisztelt Szekértő! Egy informatikai szoftverfejlesztő cég több fejlesztését levédeti a Szellemi Tulajdon Hivatalánál mint szabadalmi oltalom. Az egyes szabadalmi oltalmak levédésének folyamatos biztosítása érdekében a vállalkozásnak időszakonként ezzel kapcsolatban díjfizetési kötelezettsége van. Ezen vállalkozás nem fizette meg ezt a jogkövetési fenntartási díjat, így a szabadalmi oltalom megszűnt. Sajnos ezen tájékoztatásról csak most szerzett tudomást a vállalkozás, holott ez már a 2016. évet is érintette. Kérdésünk: hogyan kell korrigálni a beszámolóban ezen tételek kihatását (értékcsökkenés)? A tételek nem számítanak jelentős összegűnek.
Számlán lévő vásárlási utalvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét az alábbi tétel pénztárkönyvben való helyes könyvelésében: áfakörös egyéni vállalkozó árut rendel a BARDI AUTÓ Zrt.-től. A rendelt termékek összegének nagyságától függően kap bónuszpontot, egy pont 1030 forint. (A szállító cég tájékoztatása alapján bónusz, engedmény.) A szállító cég számláján a vásárolt termékek mellett "vásárlási utalvány" szerepel 0 százalékos áfával 1030 forint, illetve például 2*1030 forint vagy 3*1030 forint. A következő számlán ugyanez a vásárlási utalvány megnevezés mellett az összeg mínusszal például -1030 forint van feltüntetne.Úgy tűnik a számlák alapján hogy a megrendelt termékek értéke csökkentve van a vásárlási utalvány értékével, illetve a visszáruszámlán a fizetendő érték is csökken a vásárlási utalvány összegével. Hogyan kell pénztárkönyvben helyesen könyvelni a vásárlási utalványok plusz, illetve mínusz összegét? Köszönöm a segítséget.
Vevő adószáma – fordított adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A helyes eljárással kapcsolatban kérném véleményét. Egy készpénzes, fordított adózás alá eső számlán nem lett feltüntetve a vevő adószáma (én a vevőt könyvelem). Kérdésem: lekönyvelhetem-e kiadásként a pénztárból áfalevonás nélkül? Illetve a fizetendő áfát be kell-e állítanom a bevallásban e számla dátuma alapján? Vagy csak majd azzal a dátummal könyvelem a gazdasági eseményt, amellyel kapok egy helyes számlát? Válaszát köszönöm.
Üzlethelyiség: nyílt végű pénzügyi lízing lezárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2008-ban nyílt végű pénzügyi lízing keretében a cég megvásárolt egy üzlethelyiséget. A lízing futamideje még nem járt le, kivásárlási ajánlatot tettek a cég tulajdonosai. A bank az ajánlatot elfogadta, a fennálló tartozás egy részét elengedte, a tulajdonszerzők a cég tulajdonosai lettek, de mint magánszemélyek, tehát a lízingbevevő élt a lehetőséggel, és harmadik személyt jelölt meg a vételre. Ebben az esetben milyen számviteli teendők vannak, a zárás hogyan könyvelendő, és hogyan alakul az áfalevonás?
Támogatói adomány könyvelése és adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. megbízási díj fejében a jogosultnak támogatói adományt szeretne fizetni az önkéntes nyugdíjpénztárához. Kérdésem, hogy ilyen jellegű kifizetésnek a bt. részéről milyen adóvonzata van, illetve hogyan könyveljük? A választ előre is köszönöm!
Kft. kiválása bt.-ből
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk, egy kft. kültagként 70 százalékos részesedéssel rendelkezett egy bt.-ben. A kft. vezetősége úgy döntött, hogy kiválik a bt.-ből. A bt. elkészítette a kilépés napjával a közbenső mérleget, mely szerint a kft.-t – vagyoni betétjével arányosan – 60 millió forint értékű vagyon illeti meg. Megállapodás szerint a 60 millió forintot a bt. átutalta a kft. bankszámlájára. A kft. a fenti összeggel megnövelte az eredménytartalékát. Kérdésünk: helyesen könyveltük le a kiválással szerzett vagyont? A 60 millió forintot terheli részünkről bármilyen adó- (egyéb fizetési) kötelezettség? Várjuk válaszát, tisztelettel: Márti
Raktárbérlet – Iparűzésiadóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk raktározási tevékenységbe kezdett. Ön szerint a raktárbérleti díjat 522-es bérleti díjra kell könyvelni vagy esetleg könyvelhetjük a 81-esre, Belföldi értékesítés eladott (közvetített) szolgáltatások értékéhez? A vevők felé logisztikai szolgáltatást, kitárolást, betárolást számlázunk, nem pedig raktárbérletet. Sajnos nincs közös álláspont könyvelő, könyvvizsgáló és cégvezető között. Amennyiben 81-re könyveljük, ott figyelembe vehetjük, mint hipacsökkentő tétel, ezért is lenne fontos a kérdés pontos megválaszolása. Esetleg jogszabályi hivatkozást is tudna adni a válaszban? Segítségét köszönöm.
Jogerősen megítélt követelés
Kérdés
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Zárt végű pénzügyi lízing lezárásának könyvelése II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azonos című kérdésemhez kapcsolódva a következőkre szeretnék még választ kapni. Az eszköz beszerzése még 2015-ben történt. Jól értem, hogy módosítani kell a 2015. évi adatokat? A lízingtartozás csökkenése igen jelentős, közel 100 millió forintról beszélünk. Számszerűsítve: a lízingelt ingatlanra a tartozás 500 millió forint, de a bank felszámolójától 400 millió forint értékben ki tudtuk vásárolni az ingatlant. Ennek a könyvelése hogyan működik? A különbözet 100 millió forintot egyéb bevételre kell könyvelni? Segítségét előre is köszönöm?
Pénzmosás elleni törvény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy könyvelési szolgáltatást végző egyéni vállalkozónak, akinek nincs alkalmazottja, saját magát be kell-e jelentenie a VPOP KSZ17 számú nyomtatványon, mint kijelölt személyt? A NAV-tájékoztatóban erre nem térnek ki, lehet, hogy azért, mert ebben az esetben más személy nem is tud bejelentést tenni. Jól gondolom? Köszönettel.
Feladta magát a horvát csaló
Cikk
Feladta magát a brit rendőrségnek Ivica Todoric, Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor tulajdonosa ma Londonban, miután Horvátország európai elfogatóparancsot adott ki ellene, és a múlt héten felkerült az Europol legkeresettebb bűnözőinek körözési listájára is – közölte az N1 horvát hírcsatorna kiküldött tudósítója.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
