1137 találat a(z) költségelszámolás cimkére
Költségelszámolás számla nélkül
Kérdés
Tisztelet Szakértő! Fuvarozással foglalkozó kft. közösségi áruszállítás alkalmával több napot külföldön tartózkodik. A nála lévő céges bankkártyával kifizeti a szállásdíját, tankolását. A számla hiányzik, csak a bankszámlán szerepel az összeg. Ebben az esetben hogyan számolható el a szállásdíj és a tankolás? Köszönöm válaszát!
Gazdasági totálkár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság tulajdonában levő személygépkocsival 2016 szeptemberében káresemény történt. A személygépkocsira casco biztosítás volt kötve. A biztosító az eseményt gazdasági totálkárnak minősítette. A bt. rendelkezésére 2016.10.05-i keltezéssel nem javítható gépjármű értéke és kárelszámolása bizonylatot bocsátott ki, amiben meghatározta a térítendő összeget a 10% önrész levonása után. A személygépkocsi 2017. március hónapban értékesítésre került, a biztosító 2017. március hónapban elutalta a totálkár összegét. 1.) A személygépkocsi-értékesítés áfamentes vagy áfaköteles? 2.) A biztosító térítését már 2016-ban elő kell írni követelésként és egyéb bevételként? 3.) A személygépkocsi a forgalomból nem lett kivonatva, szeptember óta költségelszámolás nem történik rá. Az értékcsökkenést az értékesítésig (2017. február hó) vagy a káresemény bekövetkezéséig (2016. szeptember) kell elszámolni? Helyes-e az, ha a tárgyi eszközök között marad nyilvántartásban az autó? Milyen értéket kell kárértékként elszámolni, és mikor? Köszönöm válaszát!
Versenybírói elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megyei diáksport-egyesület több sportágban versenyezteti a diákokat. Az esetek jelentős részében a versenybírókat bejelentett igény alapján az illetékes sportszövetség (kézilabda, kosárlabda stb.) jelöli ki, és küldi a versenyre a bírói feladatok ellátása érdekében. Néhány versenybíró maga állít ki egy sorszámozott versenybírói (ellenőri) költségelszámolási nyomtatványt személyi adatokkal és költségek feltüntetésével. A küldött bírók jelentős része azonban semminemű számlát, elszámolást nem állít ki. A megyei sportegyesület nyilatkoztatja őket a költséghányad alkalmazásáról, és egy táblázatban felvezeti az adatokat, valamint a kifizetett összegeket. Semminemű szerződés és hivatalos elszámolás nem készül a feladat elvégzéséről. A kimutatás alapján kerül a NAV felé bevallásra a kifizetés mint önálló tevékenység alapján kifizetett jövedelem. Az a kérdésem, helyénvaló-e ez a megoldás, vagy a megyei egyesületnek megbízási szerződést kellene kötnie a versenybírókkal? Elvárható-e hogy a versenybírók maguk készítsék el a sorszámozott elszámolást, mi a helyes és jogszerű eljárás ez esetben? Válaszukat köszönöm.
EU-n kívül vásárolt szerszám elszámolása
Kérdés
Társaságunk a Dél-Afrikai Köztársaságban végzett munkát. A munkavégzés során derült ki, hogy kell még néhány kézi szerszámot vásárolni, ezért kénytelen volt egy ottani kereskedelmi boltban ezeket beszerezni. Ennek az értéke mintegy 400 ezer forint volt. A számla kiegyenlítése a társaság bankkártyájával történt, ez meg is jelenik a bankszámlakivonaton. Az ott kapott számlán nem szerepel vevőként társaságunk neve, címe, adószáma. Az eladó neve, címe, adószáma megjelenik a számlán. A munka befejeztével ezeket a szerszámokat otthagytuk. Kérdés az, hogy elszámolható-e szabályosan, és ha igen, hogyan ez a számla a társaságunknál, kell-e az áfabevallásban szerepeltetni?
Személygépjármű-vásárlás – értékcsökkenés, költségelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó személygépjármű beszerzését tervezi. Az autót az alkalmazottja részére vásárolná, mivel olyan a tevékenysége, hogy rendszeresen fel kell keresni az ügyfeleket. Az autót kizárólag a vállalkozás érdekében használná, cégautóadót rendszeresen fizetne utána. Kérdésként merült fel, hogy ebben az esetben milyen költségek számolhatók el (20 százalékos értékcsökkenés alkalmazható-e, üzemanyagköltség, javítási és fenntartási kiadások)? Válaszát előre is köszönöm.
Gépkocsibeálló beruházási céllal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság vásárolhat-e beruházási céllal gépjármű-beállóhelyet, melyet bérbe ad, elsősorban a cég tagjainak, vagy esetleg egyéb személyeknek? Ha igen, a gépkocsi-beállóval kapcsolatos költségek elszámolhatók-e? A vállalkozás tevékenységei között feltétlenül szerepelnie kell az ingatlan-bérbeadási tevékenységnek?
Külföldi kiküldetés számláinak elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fuvarozással foglalkozó kft. szállít Németországba, Csehországba. Deviza alszámlát nyitott, amelyet bizonyos összeggel feltölt. A devizaszámla bankkártyája a sofőrnél van. A számlához tartozó bankkártyával fizeti a sofőr a külföldi szállást, üzemanyagot, étkezést a külföldi tartózkodása alatt. Hogyan számolható el az étkezés, a szállás költsége a kft.-ben? Ha készpénzt ad a kft. a sofőrnek, szintén külföldi fuvar esetén az esetleges költségek fedezésére, és azzal elszámol a sofőr a számlák alapján, amely a kft. nevére szól, hogyan kezelendő az a kft. részéről a számfejtésben, illetve a könyvelésben? Német minimálbért kell-e számfejteni a sofőr kint tartózkodása idejére? Köszönöm válaszát.
Cégautóadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Autókereskedő cégként vásárolunk autókat illetékmentesen. Mint autókereskedőnek nem kell fizetnünk cégautóadót. De ezeket az autókat néha bérbe adjuk. A kérdés, hogy ilyenkor keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettségünk? Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettségünk akkor, ha egyébként költséget nem számolunk el az autók után? Amennyiben fizetnünk kell cégautóadót, úgy az egész hónapra, vagy csak azokra a napokra amikor bérbe vannak adva? Válaszát előre is köszönjük.
Bérbeadáshoz kapcsolódó költségelszámolás ideje
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Ingatlannal rendelkező egyesület adózása (tao)
Kérdés
Adott egy, a cél szerinti (környezetvédelem, megújuló energia) tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nincs a fordulónapon köztartozása, 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele). A társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni mint ingatlanhoz kapcsolódó bevételt azt a tételt, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényszervezés jogcímen szerzett (tehát cél szerinti a bevétel), de az adott ingatlanban bonyolították le a rendezvényt? Az új, 2016-tól élő előírások szerint a tao-alapot növeli az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevétel, illetve figyelembe vehetőek a kapcsolódó költségek is (értékcsökkenés, egyéb költség). Mivel az ingatlan létrehozása KEOP-pályázatból valósult meg, ezért az elszámolt amortizációval arányosan halasztott bevételt is számolt el az egyesület a beszámolási időszakban. Ez a tétel vajon a tao-alapba beszámító-e? Várom megtisztelő válaszukat.
Közhasznú nonprofit kft. – repi?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit kft. fogyatékosok ellátásával foglalkozik, benntlakás nélkül napközi, nappali ellátást, foglalkoztatást biztosít a résztvevőknek. Szerződésük szerint biztosítja az ellátottaknak a foglalkoztatást, fejlesztést és a napi egyszeri étkezést (ebédet kapnak), életvezetési képesség kialakításának segítését, rehabilitációs programot. Ez egy komplex szolgáltatás, térítési díj ellenében, az étkezésért külön nem fizetnek. a kft. rehabilitációs programjai között szerepel (a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében), hogy a gondozottak rendszeresen mennek kirándulni, rendezvényeken vesznek részt. Fejlesztésük, társadalmi integrációjuk érdekében disznóvágást tartottak a napközi udvarán. Ehhez megvásárolták a sertést, fűszereket. A disznóvágásból előállított termékeket (kolbász, sonka stb.), illetve a húst majd egy későbbi időpontban kirándulásai, közös eseményeik keretében fogyasztják el. Ebben az esetben a megvásárolt sertés stb. reprezentációnak minősül (és számolni kell annak adóvonzataival), vagy a foglalkoztatás, fejlesztés anyagköltsége? A szerződésben meghatározott térítési díj tartalmazza a napi egyszeri étkezést. A feldolgozott sertést akkor fogyasztják majd el, amikor a gondozottak nem tartózkodnak a napköziben, hanem külső foglalkozáson vesznek részt. Akkor végeredményben ez a térítési díjért kapott ellátás? Köszönöm!
Lakásbérbeadás adózása ha a bérbeadó lakcíme megegyezik a bérlemény címével
Kérdés
Állásfoglalást illetve tanácsadást szeretnék kérni, ingatlan bérbeadás adózás ügyében. Kétszintes családi házunk (férjemmel 50- 50%-ban tulajdonosok) alsó lakrészét szeretnénk hosszútávon bérbe adni. A közüzemi főórák mérik a teljes ingatlan fogyasztását. A bérlők havi rezsiköltsége havi házi elszámolásban történhet csak. A felső szinthez tartozó altmérők fogyasztását levonjuk a főmérők által mutatott fogyasztásból és az eredmény lesz a lakrészhez tartozó ténylegesen fogyasztás elszámolás alapja. Ebben az esetben hogyan lehet a tételes elszámolással adózni? Elég, ha vezetem a házi elszámolást ahhoz hogy a bevételből le tudjam vonni a rezsiköltséget? Mivel fölöslegesnek tartjuk hogy mindketten adózzunk a bevétel után így úgy döntöttünk hogy férjem lemond a bérbeadás jogáról és az ebből származó jövedelemről is. Amortizációs költségre vonatkozóan van-e korlátozás abban a tekintetben ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével (két külön lakrész, nem társasház hanem családi ház)? Segítségüket előre megköszönve várom mielőbbi visszajelzésüket, Tisztelettel, Bátai Mária
Ingatlan-bérbeadás tételes költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (fodrász) magánszemélyként adja bérbe saját tulajdonában álló lakását négy kifizetőnek, akik fodrászként, illetve kozmetikusként dolgoznak a lakásból kialakított "szépségszalonban". A tulajdonos hölgy is itt dolgozik, mint fodrász, katás egyéni vállalkozóként, az ingatlannal kapcsolatban felmerült rezsiköltségeket nem számolja el a vállalkozásában. A bérbeadást mint magánszemély számlázza ki önálló tevékenység bevételeként. A kérdésem az lenne, hogy az ő esetében lehetséges-e, hogy a 10%-os költségátalány figyelembe vétele helyett tételes költségelszámolással állapítsa meg az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét? Amennyiben igen, a rezsiköltségeket milyen arányban veheti figyelembe? Például a saját és a bérbevevői által, a szalonban ledolgozott idő figyelembevételével állapítsunk meg egy arányszámot? Segítségét megköszönve!
Több ingatlan bérbeadása
Kérdés
Magánszemélyként több saját tulajdonú ingatlant adok bérbe. Az egyik ingatlant 2016-ban nem sikerült csak december hónapban kiadni, a másik folyamatosan ki volt adva. Kérdésem, hogy a ki nem adott időszakra felmerült rezsiköltségek, melyek meghaladják az egyhavi, ebből az ingatlankiadásból származó bevételt, a 2016. évben felmerült összes költségben szerepelhetnek-e? Köszönöm: Mikro
Nyugdíjas adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdésekben. Ügyfelem öregségi nyugdíjas, adószámos magánszemély, áfa alá tartozó őstermelő. – Magánszemélyként bérleti díjról is állít ki számlát. Ezt is áfával növelten kell kiállítania? A 10% költséghányad-levonást nem alkalmazhatja, ha adószámos magánszemélyként a tételes költségelszámolást alkalmazza? –Van-e, és milyen mértékű adó- és járulékkötelezettsége a kiadott számlái (szőlőeladás) után, ha a havi bevétele meghaladja a minimálbér 30%-át? – Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot (fix összegűt) fizetnie? – Mint adószámos magánszemély van-e valamilyen korlátozás a költségelszámolásában, értékcsökkenési leírás elszámolásában? – Úgy tudom, mint adószámos magánszemély, nincs iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. – 2016-ban több alkalommal mezőgazdasági fejlesztési támogatásban részesült (például fagykár miatt), ez ugye nem adóköteles bevétel? Köszönöm segítségét!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
