Iparűzési adó bérbeadás esetén: telephely az összes ingatlan?

Megosztás Tetszik

Ha a vállalkozás nem a székhelyén, hanem más településen lévő ingatlanát bérbe adja, kell-e utána az adott helységben iparűzési adót fizetni – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.

„Ha egy budapesti székhelyű cég Magyarország bármely területén saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, telephely szerinti adózás tekintetében be kell-e jelentkeznie az adott település önkormányzatához, hogy az iparűzési adó megosztaná? Avagy csak Budapesten kell leadózni az iparűzési adót?” – kérdezte olvasónk.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. paragrafusának 31. pontja tartalmazza a telephely fogalmát. Ez a passzus konkrétan meghatározza, hogy a vállalkozás tulajdonában vagy használatában lévő bérbe adott (hasznosított) ingatlan is telephelynek minősül. Vagyis emiatt a bejelentkezési, bevallási és adófizetési kötelezettség az adott önkormányzat területén fennáll – válaszolta szakértőnk.

Olvasónk a válasz nyomán arra volt kíváncsi, hogy ez esetben hogyan történik az iparűzési adó megosztása? A bérbe adott ingatlanokból csak 15 százalék található Budapesten, a többi vidéken, szétszórva az országban. A cégben tevékenykedők Budapestre koncentrálhatók, egy alkalmazott és egy ügyvezető van a cégben. Az összevont megosztást ebben az esetben nem tudja alkalmazni a cég.

Ha az iparűzési adó alapja vállalkozási szinten eléri a 100 millió forintot, akkor az úgynevezett kombinált módszert kell alkalmazni az adóalap megosztásánál – magyarázta szakértőnk. Ilyenkor össze kell adni az eszközértéket, valamint a személyi jellegű ráfordítások értékét, és az adóalapot olyan arányban kell megosztani a személyi jellegű ráfordítások szerint, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások képviselnek a fenti összegen belül.

A többi részt pedig eszközarányosan kell megosztani, így a kombinált módszer alkalmazható, hiszen eszközérték mindenképpen rendelhető Budapesthez, akkor is, ha a személyi jellegű megosztási rész alapján nem.

Ha pedig 100 millió forint alatti az iparűzési adó alapja, akkor olyan módszert kell választani, amely alkalmazásával egy telephelyen sem lesz nulla adóalap. A sima eszközértékes megosztási módszer ebben az esetben is alkalmazható.