396 találat a(z) igazolás cimkére
Az egyszerűsített foglalkoztatásról igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak Cikk
Mintát és ehhez tartozó magyarázatot közölt az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett bevételről kiadandó munkáltatói igazolásról a NAV.
Közhasznú szervezet igazolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Civil szervezetek igazolásával kapcsolatban kérném szíves tájékoztatását. 1.) Alapítvány, egyesület stb. adományokat kap év közben. Amennyiben nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor az alapítvány kiállítja az igazolást, mely szerint a 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) 17. alapján az adomány költség az adományozónál. Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, ezért erre az igazolásra ráírható, hogy a taotörvény 3. számú melléklet A) 13. alapján vállalkozási tevékenységet nem végez. Ebben az esetben további igazolás kiállítására nincs szükség? 2.) Amennyiben a civil szervezet végez vállalkozási tevékenységet, de a támogatást a célszerinti tevékenységéhez kapta, akkor ahhoz, hogy megfeleljünk a taotörvény 3. számú melléklet A)13.-nak, a bevételről, az adóalapról, az eredményről, a társasági adóról nyilatkozni kell. Itt melyik bevételre, adózás előtti eredményre stb. vonatkozik a nyilatkozat? Külön csak a vállalkozási tevékenységet kell vizsgálni? Amennyiben a vállalkozási tevékenység után nem kell társasági adót fizetni, akkor is kiállítható ez a nyilatkozat, ha a szervezet célszerinti tevékenysége nyereséges? Mi a helyzet abban az esetben, ha akár a célszerinti, akár a vállalkozási, vagy esetleg az összesített eredmény veszteséges? Köszönöm!
Közösségen kívüli számla kiállításának szabályai Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. közösségen kívüli országba értékesít, milyen szabályai vannak a számla kibocsátásnak? Az áfatörvény értelmében, ha közösségen kívülre történik az értékesítés és a termék közösségen kívüli kiszállítását az értékesítő tudja igazolni, akkor export miatti adómentességről beszélünk – ez esetben nem számít az, hogy magánszemély vagy adóalany a vásárló (áfatörvény 98. §). A kérdésem az lenne, hogy milyen módon lehet igazolni a kiszállítást egyéni vállalkozói okmányon kívül? Elegendő-e például, ha a termék átvételét a vevő visszaigazolja? Mi történik abban az esetben, ha nem tudja az értékesítő a kiszállítást igazolni? Kell-e ebben az esetben akkor az áfa mértékét szerepeltetni a számlán? Helyesbítő számla kiállítása szükséges abban az esetben, ha mégis áfás számlát kell kiállítani? És ezt elegendő egy számlával egy tekintet eső alá okirattal helyesbíteni? Köszönöm válaszát!
Pályakezdő szochokedvezménye Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló munkaviszonyát 2017 novemberében kezdi, a vállalatnál. December 5-ei dátummal hoz NAV-os igazolást, mely szerint pályakezdő. A munkáltató igénybe veheti a kedvezményt már novemberre is, hiszen az igazolás szerint pályakezdő volt már akkor is, vagy csak az igazolás kézhezvételétől jár? Köszönöm a választ
Nem vette át a munkát a megrendelő, így döntött a bíróság Cikk
Füle botját nem mozdította a megrendelő a vállalkozó felhívására, amikor át akarta adni az elvégzett munkát, ezért a bíróságon kötöttek ki, a végső szót pedig a Kúria mondta ki a vállalkozási szerződés teljesítéséről szóló Pfv.V.22.430/2017/8. számú egyedi ügyben.
Egyéni vállalkozó ausztriai munkaviszony mellett Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy Ausztriában 40 órás munkaviszonyban lévő magánszemély szeretne Magyarországon egyéni vállalkozást indítani. A kérdésem az lenne, milyen igazolást kell bemutatnia, hogy Magyarországon másodállású egyéni vállalkozó lehessen? Bognárné
Tőkeemelés igazolása Kérdés
Egy kft. 2016. 01. 28-án a törvényi előírásoknak megfelelően határozott jegyzett tőkéje 500 ezer forintról 3 millió forintra emeléséről. A jegyzett tőke egy részét azonnal befizették, 2 millió forint befizetését azonban csak 2018.01.28-ig vállalták. Ez a határidő nemsokára lejár, a pénzt több részletben, készpénzben fizették be a házi kasszába. Szabályos-e ez így, és kell-e erről valamiféle igazolást küldeni a cégbíróságnak vagy a NAV-nak, vagy bármely más helyre?
Családi gazdálkodó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi magánszemélynek Németországban van főállása, Magyarországon családi gazdálkodóként tevékenykedik, ahol tételes költségelszámolást választott. Jelezte a német egészségbiztosítónál, hogy Magyarországon is keletkezik jövedelme. A német tb szerv a magyar bevételét hozzávette a német bevételéhez (feltételezhetően helyesen, figyelemmel a 883/2004 EK rendelet 13. cikkére, hiszen csak egy tagállamban lehet valaki biztosított), és ez alapján állapította meg a járulékot. Kérdésként merül fel, hogy a Németországban a magyar őstermelői bevételre megállapított járulékokat ő Magyarországon – tekintettel, hogy tételes költségelszámoló – levonhatja-e költségként vagy figyelembe veheti-e jövedelemcsökkentő tételként? Ha igen, akkor milyen jogszabály alapján, és kell-e ehhez valamilyen igazolás a külföldi tb szervtől? Válaszát előre is köszönöm!
Mi számít saját kocsinak? Új költségelszámolási szabályok Cikk
Január 1-jétől néhány pontban változtak a személyijövedelemadó-törvény költségelszámolást érintő szabályai – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
NAV-tájékoztató az adóhatósági igazolások kiadásáról Cikk
Tájékoztatókat tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján az adóhatósági igazolások kiadásáról.
Látványcsapatsport-támogatás: módosultak az igazolási és a visszafizetési szabályok Cikk
Változott a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet, derül ki a 2017/204. számú Magyar Közlönyből.
Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy munkáltató vele munkaviszonyban álló alkalmazottnak adómentes munkáltatói támogatást adna. Egyszeri 3 millió 300 ezer forintot. Mindenben megfelel az adómentes juttatás követelményeinek, de a 15/2014 NGM-rendelet 2. § (4) bekezdése alapján igazolás kell. Erről nem tudott tájékoztatást adni a cég számláját vezető bank. Ki tudja ezt az igazolást kiállítani? Ez a támogatás mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére adómentes? Válaszukat előre is köszönöm!
Apát érintő kedvezmény reprodukciós eljárás esetén Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk érdeklődni, hogy apát érintő reprodukciós eljárás során, milyen munkaidő kedvezményben kell részesítenünk munkavállalónkat, milyen igazolást kell leadnia, fizetett vagy fizetetlen szabadság jár-e neki, hány alkalommal kérhet ilyet? Válaszát előre is köszönöm!
Társaságiadó-felajánlás Kérdés
T. Cím! Egy 2017-ben alakult gazdasági társaság a 2017-es évre vonatkozóan élni szeretne a Tao törvény 24/A § szerinti adófelajánlás lehetőségével. A 2017-es alakulás miatt, a társaságiadó-előleg és feltöltés hiányában a társaság év közben nem tud rendelkezni, így csak az év végi társasági adóbevallásban élhet az adófelajánlással. Kérdéseim: 1. Ha a társaság a 2018-ban benyújtandó, 2017. évről elszámolandó társaságiadó-bevallásban szeretni élni az adófelajánlás lehetőségével, akkor a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolás kelte lehet 2018-as vagy az igazolást már 2017-ben be kell szereznie? 2. A társasági adó jóváírása miatt elszámolandó egyéb bevételt a 2017. vagy a 2018. adóévben kell elszámolni? 3. Amennyiben a társaság a 12,5 százalékos kiegészítő sportfejlesztési támogatásnál szponzori szerződést kíván kötni, akkor a jogosultnál ez nem minősül alapcél szerinti tevékenységnek, ezért az ügyletről számlát kell kiállítania a támogató felé. A támogató csak a szponzori díjat esetlegesen terhelő áfát utalja át a jogosultnak, mert szponzori díj nettó értékét a NAV teljesíti a társasági adó terhére. Milyen módon kell elszámolni (kivezetni) a támogatónál a szponzori szerződés miatt keletkező nettó kötelezettséget? A számviteli levelek - egyértelmű előírás hiányában - a 6967. kérdésre adott válaszában azt javasolja, hogy a jogosult engedje el a követelés nettó értékét. Helyes ez a megoldás? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel Kőrösi Tamás
Könyvelés Kérdés
T. Szakértő! Vendéglátó Kft. az EURÓ M.O. Kft.-n keresztül pizzát szállít ki. Az EU Kft.-től online rendeli a vevő az árut, amit bankkártyával fizet ki az EU Kft. bankszámlájára, a Vendéglátó Kft. pedig kiszállítja. A kiszállító kft.-nek be kell-e ütni a pénztárgépbe az összeget? Véleményem szerint nem, mivel sem készpénzes, sem bankkártyás fizetés nem érkezik a kasszába. Az EU Kft. havonta összesítve küld egy számlát az összegről, levonva a költséget és utalja a vendéglátó kft. számlájára. Hogyan kell ezt könyvelni? A Vendéglátó Kft. futár, hogyan tudja igazolni, hogy a megrendelt pizza ki van fizetve, ha a NAV ellenőr esetleg megállítja? Válaszát köszönöm.