742 találat a(z) értékesítés cimkére
Áfásan vásárolt ingatlan alanyi mentesként történő értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő? Az áfatörvény hatálya alá az általános szabályok szerint tartozó egyéni vállalkozó, 2003-ban ingatlant vásárolt (áfásan), amelynek áfáját levonásba helyezte. 2008. 01. 01-jétől kilépett az áfakörből és alanyi mentes lett, és azóta is alanyi mentes. Az előbb említett ingatlant 2016-ban értékesíteni szeretné. Kérdés: 1. Hány éves figyelési időszak vonatkozik a 2003-ban beszerzett ingatlanra? – a 2003-ban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény 39 § (1)-(3) szerinti 120 hónap, – vagy a 2008. 01. 01-jétől hatályos 2007. évi CXXVII. törvény 135–136. §-ai szerinti 240 hónap? 2. A fenti figyelési időszak alapján keletkezett-e fizetendő áfája, kellett-e (kell-e) a korábbi adólevonást módosítani a tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok szerint: – akkor, amikor alanyi mentes lett, – vagy az alanyi mentesség időszaka alatt, a figyelési időszakon belül évente, – vagy az ingatlan értékesítésekor? 3. Az áfatörvény 193. §-a szerint az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi mentes minőségében tárgyi eszközként használt termék értékesítéskor. Ez mit jelent adott egyéni vállalkozó esetében? Azt jelenti, hogy az ingatlan értékesítésekor vonatkozik rá az áfatörvény 86. § (1) j), amely szerint a beépített ingatlan értékesítése mentes, és mivel az ingatlanértékesítést nem tette a 88. § (1) a) szerint adókötelessé, így az adott ingatlant nem alanyi mentesen, hanem az áfatörvény 86. § (1) j) szerint – a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesen értékesítheti? Köszönöm.
Ingatlan értékesítése nem független felek között Kérdés
A társaság tagjai 2015. évben egyösszegben érvényesítették földhasználati díj címen, egy korábbi szerződés alapján 2000. évtől (16 évre vonatkozóan) keletkezett követelésüket a céggel szemben. A társaság a kötelezettséget lekönyvelte 5 millió forint értékben 2015. évi költségként. A tulajdonosok ezután eladták a céget, de az eladás előtt a földhasználati díj fejében megkapták a cégben lévő ingatlan tulajdonjogát. Az ingatlan piaci értéke a tulajdonjog-átadás időpontjában kb. 25 millió forint. Az alábbi helyesbítéseken kívül van-e más teendője a társaságnak fenti ügylettel kapcsolatban? 1. A földhasználati díj könyvelését a mérleg önellenőrzés szabályai szerint helyesbíti, melynek eredményeként 2015. évben csak a tárgyévi díj jelenik meg költségként. 2. Az ingatlan átadását értékesítésként lekönyveli, az értékesítés időpontjában fennálló bruttó értéket és értékcsökkenést kivezeti. 3. A társasági adó alapját a piaci ár és a tényleges átadási érték különbözetével megemeli. Segítségüket köszönöm
Ingatlant adott el? Itt számolhatja ki a jövedelme adóját! Cikk
Ha lakás vagy más ingatlan eladásából jövedelme keletkezett, meghatározott esetekben adót kell fizetnie utána. Az Adózóna kalkulátorával kiszámolhatja, hogy mennyit.
Ha átminősített ingatlant adott el, így kell adóznia. Példával Cikk
Az Adózónához intézett korábbi olvasói felvetés kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása alapján ismertetjük a termőföldből, továbbá egy zártkertből átminősített ingatlan értékesítésének sajátos adózási következményeit.
Ingatlanból hasznot húzó civil szervezetek társasági adója Cikk
Ingatlan megszerzéséből, használatának átengedéséből vagy átruházásából bevételt szerző civil szervezetek új szabályok szerint kötelezettek a társasági adó fizetésére – erről közölt tájékoztatót a NAV.
Katás bt. tárgyi eszköz értékesítése Kérdés
T. Szakértő! Kata hatálya alá bejelentkezett bt. értékesítené tárgyi eszközét, amit még a katás időszak előtt vásárolt. Konkrétan egy céges gépkocsiról van szó. Jól tudom-e, hogy ez a bevétel nem számít bele a 6 milliós bevételi korlátba? Milyen tartalommal állítsa ki a számlát? Mire figyeljünk, hogy minden feltételnek megfeleljünk? Nagyon köszönöm a válaszát.
Üzemépület értékesítése Kérdés
Cégünk 2008-ban áfamentesen vásárolt egy üzemépületet. Folyamatos beruházást végeztünk az ingatlanon, melynek az áfáját visszaigényeltük. Az üzembehelyezés 2011. 03. 08-án történt. 2016-ban váratlan lehetőség miatt értékesíteni kívánjuk az üzemépületet valószínűleg március hónapban. Az áfatörvény lehetőséget biztosít az értékesítésre vonatkozóan az áfakörbe történő bejelentésre (T201T-F01 bejelentőn, az értékesítés időpontja előtt), így nem kell alkalmazni a 240 hónap figyelési időszakot, vagyis a levont áfát nem kell időarányosan visszafizetni. A vásárló szintén adószámmal rendelkezik, tehát az értékesítés így a fordított adózás alá esik az áfa törvény 142. §-a alapján. Jól értelmezzük-e a fenti törvényeket? Köszönettel: MZNÉ
Szja-bevallás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár vett egy telket és házat épített rá. 1992-ben kapta meg a lakhatási engedélyt. 2015-ben a férj meghalt. A feleség magasabb áron értékesítette a lakást, mint ami a hagyatéki végzésben volt. A vételár egy részét 2015-ben, a maradék összeget 2016-ban kapta meg. Mikor, hogyan kell az ingatlaneladás után adóznia?
Őstermelő közösségi értékesítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes, különleges jogállású mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) angliai székhelyű gazdasági társaságnak értékesít mézet. A külföldi cég jön az őstermő telephelyére, ott vásárol és az őstermő számlát állít ki a cég nevére. Ebben az esetben szükséges az őstermelőnek közösségi adószámot kérni, illetve van jelentési kötelezettsége az értékesítéssel kapcsolatban?
Ingóságok értékesítése: alkotmánybírósági pofont kapott a Kúria Cikk
Felülbírálta, mert alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Kúria ingóértékesítéssel kapcsolatos jogegységi határozatát.
Foglaló vagy előleg Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy (nem lakó-)ingatlannal rendelkező, áfás tevékenységet végző vállalkozás az ingalant értékesíteni kívánja és foglalót fogad el a vevőtől, akkor a számlát áfa nélkül kell kiállítania? Tekintettel arra, hogy a foglaló a Ptk. megítélése szerint nem előleg. A vállalkozás nem választotta az áfatörvény 86. § j) pontja szerinti áfakötelessé tételt ingatlan értékesítés esetében. Ha előlegben állapodnak meg a felek, akkor az előleg áfás vagy nem, osztja a mentes ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályokat vagy nem? Ha pénzeszköz átvétele készpénzben történik, akkor a készpénzfizetési korlát vonatkozik a szóban forgó ügyletre is? Válaszukat előre is köszönöm.
Pótbefizetés könyvelése a pótbefizetéssel érintentett társaság értékesítése esetén Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk pótbefizetést eszközölt egy gazdasági társaságban, amely társaság 100 százalékos üzletrészét időközben értékesítettük egy másik gazdasági társaságnak. Az üzletrész-értékesítési szerződés nem rendelkezett külön az értékesített társaságban lévő pótbefizetésről, a vételár meghatározásakor nem történt utalás a pótbefizetés miatti ellenérték hányadra. Kérdéseim: 1.) Az üzletrész volt tulajdonosánál a pótbefizetés kivezetése hogyan könyvelendő? 2.) Van-e adóhatása annak az üzletrész eladójánál, ha a pótbefizetés miatti követelést "ellenérték nélkül" engedtük át az üzletrész új tulajdonosának? 3.) A pótbefizetés visszafizetése az új tulajdonos részére megtörtént. Hogyan könyvelendő a befolyt pénz az új tulajdonosnál, van-e ennek Tao korrekciója? Köszönettel.
Ingatlanértékesítés társaságiadó-vonzata Kérdés
A kft. 11 éve vett egy irodát, amit 2015-ben eladott. Az ingatlan könyv szerinti értéke (beszerzési ár + ráaktiválások - értékcsökkenés) 10,2 millió forint, az eladási ár 14,8 millió forint. A cég alaptevékenységből származó 2015. évi árbevétele 2,8 millió forint. Ebből várhatóan csak szerény eredménye lesz. Elkülönülten adózik-e az ingatlanértékesítésből származó bevétel, ha igen, mi az adó alapja és mértéke? Van-e lehetőség arra, hogy a cég az ingatlanértékesítésből származó bevételt adómentesen, vagy adókedvezménnyel elkülönítse és abból 1-2 éven belül máshol vállalkozási célú ingatlant vegyen? Ha igen, mi ennek a módja? Köszönöm válaszát.
Ingatlanértékesítés adóvonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy a 2014 decemberében vásárolt 2 szobás ingatlant szeretném értékesíteni és helyette egy 3 szobás lakást vásárolnék. Az eladás és a vétel is egy éven belül történne meg. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen adóvonzata van az ingatlannal kapcsolatos ügyletnek. Köszönettel Margit
Ingatlanértékesítésből származó jövedelemadó számítása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély lakását 2013. évben vásárolta 10 millió forintért. 2015-ben eladta 15 millió forintért. Az értékesítésből származó bevételét újra ingatlanba, illetve telek és szerkezetkész ház megvásárlásába fekteti egy éven belül. Kérdésem az lenne, hogy az eladásból származó jövedelem (5 millió forint*0,9, csökkentve az ingatlanra fordított beruházásokkal...stb.) után meg kell-e fizetni a 16 százalék szja-t , vagy mivel újra ingatlanba fekteti a szerzett összeget, van-e valami lehetőség arra hogy ne kelljen az adó megfizetni/teljes mértékben megfizetni, lehet-e kedvezményt érvényesíteni...stb.?Válaszát köszönöm!