Ingóságok értékesítése: alkotmánybírósági pofont kapott a Kúria

Megosztás Tetszik

Felülbírálta, mert alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Kúria ingóértékesítéssel kapcsolatos jogegységi határozatát.

Az Alkotmánybíróság február 2-án megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (szja) törvény szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért azt a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január 4-ére visszaható hatállyal megsemmisítette.

A testület egyúttal elrendelte a jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát. Az eljárás hátteréül szolgáló ügyben a költségvetési csalás bűntettével vádolt, évek óta fémhulladékgyűjtést végző vádlott ingóértékesítési tevékenységét az szja törvény ingóértékesítésre vonatkozó szabályai szerint folytatta, holott arra az elsőfokú bíróság ítélete szerint az szja törvény önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni. Az indítványozó bíró szerint a jogegységi határozat figyelmen kívül hagyta a 2011. december 31-ei módosítás előtti szja törvény 58. § (8) bekezdésének azt a speciális feltételét, amely alapján az üzletszerű átruházás feltétele az is, hogy a magánszemély áfa-körbe szabályszerűen belépett, és megnyílt az adólevonási joga.

Az indítványozó szerint a visszaható jogértelmezés visszaható jogalkotásnak is minősül, mert a jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező. Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása szerint a jogegységi határozat meghozatalakor a Kúria túllépte a jogegység biztosítására vonatkozó alaptörvényi felhatalmazás kereteit és elvonta a törvényhozói hatalmi ág jogkörét, ami az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésének sérelmét eredményezte.

A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Kiss László és Varga Zs. András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, valamint Czine Ágnes, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Sulyok Tamás alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.