Ingatlanból hasznot húzó civil szervezetek társasági adója

Megosztás Tetszik

Ingatlan megszerzéséből, használatának átengedéséből vagy átruházásából bevételt szerző civil szervezetek új szabályok szerint kötelezettek a társasági adó fizetésére – erről közölt tájékoztatót a NAV.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao törvény] alapítványok, közalapítványok, egyesületek és – ha a létesítésükre vonatkozó törvény  nem rendelkezik – köztestületek [civil szervezetek] társaságiadó-kötelezettségére vonatkozó 9. §-ának 2015. 11. 28-ától hatályos módosítása, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény[civiltörvény] szerinti tevékenységi elhatárolás azzal egyidejűleg módosított szabályai következtében [új szabályok] a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét a civiltörvény rendelkezéseit figyelembe véve kell meghatározni [Tao törvény 9. § (1a), (1b) bekezdés, civiltörvény 2. § 11. pont, 20. §]. Az új szabályok – a civil szervezet választása szerint – a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során is alkalmazhatóak [Tao törvény 29/A § (14) bekezdés].

A jelölt hatállyal új alapokra – a civiltörvény rendelkezéseire – helyezett tevékenységi minősítés tekintetében jelentős változás, hogy az ingatlan megszerzése, használatának átengedése és átruházása révén megszerzett bevétel az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételévé vált. Ily módon e bevétel nem képezi részét a „60 százalékos korlát”-nak az elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetkénti megítélésnél. E mellett azonban – a Tao törvény az adózás előtti eredmény ingatlan megszerzésével, használatának átengedésével, átruházásával kapcsolatos korrekciós tételeit – az egyéb jogcímek mellett – a következők szerint rendeli alkalmazni:

• növelő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételeként az adóévben elszámolt összeg [9. § (3) bekezdés c) pont], és
• csökkentő tétel az ingatlan megszerzésére, használatának átengedésére vagy átruházására tekintettel, azzal közvetlen összefüggésben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység költségeként, ráfordításaként az adóévben elszámolt összeg [9. § (2) bekezdés f) pont második fordulata], és
• növelő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (3) bekezdés d) pont], és
• csökkentő tétel az ingatlanhoz kapcsolódóan a 7. § (1) bekezdés d) pontja szerint az adóévre kiszámított összeg [9. § (2) bekezdés f) pont első fordulata].

Mindez, ha például egy alapítvány a 2016. évben ingatlan-hasznosítási tevékenységet: bérbeadást végez, a következőket jelenti. Ha esetében az adóévi bérleti díj-bevétel: 1000 egység (+ 1000 egység növelő tétel), a bérbeadáshoz közvetlenül kapcsolódó költség: 800 egység, amelyből az ingatlan számviteli törvény szerinti értékcsökkenése: 200 egység (– 800 egység csökkentő tétel, valamint + 200 egység növelő tétel a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés miatt), az ingatlan Tao törvény szerinti értékcsökkenési leírása: 300 egység (– 300 egység csökkentő tétel), akkor a korrekciós tételek egyenlege: + 100 egység, amely – összességében – növeli a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét.

Így kell eljárni akkor is, ha a civil szervezet az adott évben nem végez vállalkozási tevékenységet; az előírt korrekciós tételek – a nullának tekintett adózás előtti eredményből kiindulva – ez esetben is alkalmazandóak; a példa szerinti alapítvány ingatlan-hasznosítás miatti adóalapja:+ 100 egység.

A korrekciós előírások alkalmazásának következtében tehát az ingatlan-hasznosítás eredménye (a bérleti díjbevétel és a költségek különbözete), valamint az értékcsökkenés miatti növelő és csökkentő tételek megjelennek a vállalkozási tevékenység adóalapjának részeként, illetve adóalapjaként. Ugyanez a helyzet az ingatlan megszerzésére, átruházására tekintettel elszámolt alapcél szerinti (közhasznú) bevételek, költségek esetén.

Az ingatlannal rendelkező civil szervezet fent leírtak figyelembevételével meghatározott adóalapja után akkor fizet társasági adót, ha az új szabályok szerint számítandó kedvezményezett mértéket [Tao törvény 9. § (7) bekezdés], illetve adómentes értékhatárt [Tao törvény 20. § (1) bekezdés a) pont] túllépi.