Készpénzfizetési számla, pénztárgépes nyugta: együtt vagy külön?

Megosztás Tetszik

Nehéz elszakadni a jól megszokott gyakorlattól: a számlamásolat és a pénztárgépes nyugta összetűzése. Szabályszerű ez így? Olvasónk kérdésére Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: közeledve a július 1-jétől hatályos szabályokhoz (valamennyi számla adatszolgáltatása a NAV felé), ismét kérdésként vetődik fel, hogy a készpénzes és bankkártyával történő értékesítéseket, amelyek egyébként gépi nyugtaadási kötelezettség alá esnek, de a vásárló/vevő számla kiállítását kéri, be lehet-e ütni a pénztárgépbe? Az adóalanyok nagy része még mindig alkalmazza azt a 2008 előtti szabály szerinti gyakorlatot, hogy a számlával bizonylatolt értékesítés készpénzzel (készpénz-helyettesítő eszközzel) teljesített ellenértékét is szerepelteti a pénztárgépben. Ezt a gyakorlatot azzal bizonyítják, hogy a számlamásolat mellé tűzik a pénztárgépes nyugta másolatát. Ezen gyakorlat költségvetési kockázatot nem jelent, és az adóhatóság sem szankcionálta ezt. Amennyiben a jövőben a számlával kísért értékesítések nem kerülnek rögzítésre a pénztárgépben, az adózók nagy valószínűséggel a pénztárgéphez tartozó pénztároló (kassza) összegét sem tudják majd helyesen kezelni, mivel a készpénzes bevételeket két helyen kellene tárolni? Kérem szíveskedjenek tájékoztatni, hogy a jövőben alkalmazható-e a régi eljárás, miszerint a készpénzes és készpénz-helyettesítő eszközzel és számlával kísért értékesítéseket továbbra is szerepelteti az adózó a pénztárgépben is!

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ezeket a tételeket nem kell beütni a pénztárgépbe. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 159. §-ának fő szabálya szerint az adóalanynak az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlát kell kibocsátani. Az áfatörvény 166.§ (1) bekezdés alapján, ha az adóalany a 165.§ (1) bekezdés b) pontja alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany a hivatkozott szabályok alapján akkor mentesül, ha a vevő, igénybe vevő nem adóalany és nem is jogi személy, a vételárat készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel a teljesítésig kifizeti, mely vételár nem éri el a 900 ezer forintot, és a vevő nem kér számlát.

Az áfatörvény előzőekben hivatkozott szabályaiból következően egy ügyletről egyféle bizonylatot kell kibocsátani. Számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát.

Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása a jelenleg hatályos jogszabályi előírások alapján nem merül fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell.

A pénztárgép-forgalmazók javaslata egyezik fentiekkel, s egyben megoldást is javasolnak: az adott adóalany egy adott ügylet tekintetében vagy a nyugtaadási, vagy a számlakiállítási kötelezettségét teljesítse, de sohasem párhuzamosan mindkettőt.

Amennyiben a nyugta kibocsájtását követően a későbbiekben mégis számla kiállítására van szükség, akkor a számla kiállításával együtt a már kibocsájtott nyugta az online pénztárgépen sztornírozandó.