hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jön az új Munka törvénykönyve: viszlát szakszervezeti jogok és munkavállalói védelem

  • adozona.hu

Az új Munka Törvénykönyvében felszámolnák a szakszervezetek egyik leghatékonyabb eszközét a munkáltatói jogsértésekkel szemben. A munkavállalók ezáltal kiszolgáltatottabbak lennének, mint eddig.

(Cikkünk a törvénymódosítás megszavazása előtt jelent meg.)

A munkavállalói érdekképviseletre vonatkozó szabályozás című fejezet szikár tömörséggel az alábbi kinyilatkoztatással indít: „Az üzemi tanácsok, illetve a -- döntően még mindig a munkahelyeken működő -- szakszervezetek funkciójának, jogosítványainak hazai megoldása kudarcot vallott.” Mióta érdekképviseleti szerv az üzemi tanács, mitől meglepő, ha a szakszervezetek a munkahelyeken működnek? Miből vonta le a szöveg ismeretlen szerzője ezt a velős végkövetkeztetést? Tényekkel alátámasztott indoklást a szöveg nem tartalmaz.

A megoldás a munkáltatói döntésekbe való beleszólás jogának az üzemi tanácsokhoz történő teljes körű telepítése lehet a fenti szöveg szerint. Csakhogy a szakszervezet eddig sem gyakorolt participációs jogokat, ezért nincs is mit tőlük átcsoportosítani. Ennek ellenére a megoldást a szakszervezeti vétójog és a szakszervezeti tisztségviselőket illető kiemelt munkajogi védelem kiiktatásában látja az anyag.

Azaz a munkáltatói jogsértések esetén alkalmazható leghatásosabb eszköztől, az intézkedés végrehajtásának felfüggesztésétől foszthatják meg a szakszervezeteket. A kiemelt munkajogi védelem megszüntetésével pedig lehetőséget kapna a munkáltató az okvetetlenkedő tisztségviselő könnyített eltávolítására. Az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény nem helyettesítheti ezt a fontos védelmi eszközt.

Elgondolkodtató, hogy a szöveg írói szerint a szakszervezeti jogok felszámolására azért van szükség, mert „figyelemmel kell lenni az egyes munkáltatói kötelezettségek enyhítésére.”

További sérelmet jelentene a szakszervezetek részére, ha a Kollektív Szerződés kötés kizárólagos jogát kivennék a kezükből és az üzemi tanácsot felruháznák ilyen jogosítványokkal. Tekintettel arra, hogy az utóbbiak nem érdekképviseleti szervek, elhibázott döntés lenne. Ezen elképzelések megvalósulása esetén, figyelembe véve a sztrájkjog jelenlegi korlátozását, a munkavállalói érdekképviseletek eljelentéktelenedése következne be.

Viszló László
munkajogi szakértő, ügyvéd
Adózóna

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink