Diákmunka: milyen szabályokkal kell tisztában lenni?

Megosztás Tetszik

Ha nyár, akkor diákmunka (is). Bár a diákok foglalkoztatására – társadalombiztosítási és adózási szempontból – az általános szabályokat kell alkalmazni, de munkajogi vonatkozásban viszont a gyermekekre, illetve fiatal munkavállalókra az általánostól eltérő – kedvezőbb – előírások vonatkoznak. Összegyűjtöttük, mit kell tudni.

Főszabályként munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt, amihez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

Amennyiben a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát (pl. megbízás), a jogviszony létesítésére az előzőekben említett szabályokat, valamint a fiatal munkavállalók alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Persze gyakran találkozhatunk (pl. reklámokban) akár kisgyermekekkel is. Ez azért lehetséges, mert tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében foglalkoztatható.

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.  Alkalmazása esetén több korlátozást is figyelembe kell venni. Így például:

• munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet,
• esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani,
• ha a napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
• a napi pihenőidejének  legalább a tizenkét órát el kell érnie,
• éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

Munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás) esetében a biztosítási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell megállapítani és a társadalombiztosítási és egyéni járulékokat megfizetni.
 
A tanuló szerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra a képzési idő teljes tartama alatt, így a nyári szünet ideje (így a nyári szakmai gyakorlat tartama alatt) is kiterjed a biztosítás.

Nem biztosított viszont a (nyári) szakmai gyakorlaton résztvevő(tanulószerződéssel nem rendelkező) tanuló és hallgató. hiszen közte és az adott vállalkozás között – hacsak valamilyen munkavégzésre irányuló megállapodást nem létesítenek – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem keletkezik. Ez azt jelenti, ebben az esetben a tanulóval kapcsolatban bejelentési, járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Amennyiben a tanuló hallgató esetleg díjazásban részesül a tanulók esetében a kötelező mértékig, a hallgatók esetében pedig havonta a minimálbér erejéig adómentes, az ezt meghaladó rész pedig egyéb jövedelem, ami után százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni.

Ugyancsak nem biztosított az iskolai szövetkezet nappali tagozatos hallgató, tanuló tagja. Az iskolai szövetkezetben munkát végző – nappali tagozaton – tanuló diákok után járulék vagy eho fizetési kötelezettség nincs, tehát az iskolai szövetkezeten keresztül történő munkavégzés esetén társadalombiztosítási kötelezettség nem terheli közvetlen munkaadót, tehát a diákszövetkezetet.

Végül emlékeztetnünk kell rá, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagság létesítése immár a pályakezdők esetében sem kötelező, illetve a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, valamint az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat a START-kártyára való jogosultság majdani megítélése szempontjából figyelmen kívül lehet hagyni.

Széles Imre