Feleslegesen adóztatják a jogszabálykövetőket?

Megosztás Tetszik

A tevékenységre jellemző kereset (tjk) egy cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A jogszabálykövető evások gyakran bedőlnek annak a propagandának is, ami feleslegesen adóztatná meg őket.

A tjk alapvetően a személyi jövedelemadó szabályokra vonatkozik, vagyis a közreműködő tagok és az egyéni vállalkozók osztalék szabályaira. Ezt azonban nem alkalmazzák eva és ekho alá tartozók. Összekeveredhetett a laikusok fejében a dolog azzal, hogy megváltozott 2010-től az a társadalombiztosítási szabály, ahol a korábbi minimálbér dupláját ajánlották a járulékminimum-alapjának. Hangsúlyozni kell, hogy a törvény nem kötelez (nem is kötelezhet) senkit sem a minimálbér feletti járulékalap szerinti járulékfizetésre. Ez világosan következik a társadalombiztosítási törvény szövegéből:

"Tbj. 27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemző kereset után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni."

Magyarán a társas vállalkozó a járulékokat  a fentiek szerint, de legalább a minimálbér alapján fizeti meg. A probléma általában az, hogy ez a szöveg olyan bonyolult, hogy a mondat közepére elfárad, aki értelmezni szeretné.

A törvényi előírásokban az a fenyegetés is szerepel, miszerint fokozottabban ellenőrzi az APEH azokat a vállalkozásokat, ahol nem a javasolt szint szerint vallják be a járulékokat. A változás szerint 2010-től már nem a minimálbér dupláját, hanem éppen a TJK szerinti ajánlott limitet kell alkalmazni. Itt valóban alany az evás is, de csak ajánlás szintjén, a TJK-t egyáltalán nem kötelező alkalmaznia, ha akar, vallhat a minimálbér szerint (ez utóbbit hívja úgy a törvény, hogy „bejelentheti”).

Az az evás, akinek nincs a minimálbért meghaladó járulékalapja, nincs félnivalója az APEH esetleges vizsgálata kapcsán, hiszen az eva miatt minden jövedelme legálisan kifizethető osztalékként. Vajon miért is vallana több járulékot, ha ebből nem származik előnye? Előny lehet, ha például a nyugdíjat igényel hamarosan és szeretné némileg „javítani” a helyzetén, bár a jelenlegi nyugdíj-megállapítási számításnál, arányosan ennek vajmi kevés hatása van.

Az APEH egyébként nem is szokta az evásokat társadalombiztosítási járulék miatt ellenőrizni, hiszen az esetükben ennek nem sok értelme lenne. Ha mégis előfordulna ilyen ellenőrzés és a revizor felteszi a kérdést, hogy „miért nem vállalnak több járulékfizetést?”, akkor a helyes válasz az, hogy „mert nem kötelező!” Az elő sem fordulhat, hogy valamilyen módon az ilyen nyilatkozattevő eva alanyokat meghurcolják, vagy más módon a hivatal elégtételt vegyen rajtuk. Az eva megfizetése által amúgy is jelentős költségvetési bevételt generáló adózói rétegről van szó.

Ruszin Zsolt
MKOE alelnök