Az APEH válaszol: hogyan kell számolni az illetéket?

Megosztás Tetszik

Amerikai rokontól örökölt pénz után mennyi illetéket kell fizetni? A haszonélvezeti jog értékét le kell-e vonni egy ingatlan értékéből az illeték megállapításakor? Olvasóink kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Eladtam egy ingatlant 2008-ban 33 millió forintért. Még abban az évben felépítettem egy önálló lakóingatlant ebből az összegből. Sajnos a magyar mentalitásnak és szokásoknak, meg az én hiányos ismereteimnek köszönhetően nincs mindenről számlám. A kérdés, hogy a felépített ingatlan eladása esetén az adóalapból levonhatom-e az előbbi ingatlanból származó 33 millió forintot?

A saját építésű lakóingatlan eladása esetén az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításakor a bevételből levonható a megszerzésre fordított összeg (a telekingatlan szerzési értéke és az építkezés költsége), az ingatlanon esetlegesen elvégzett további értéknövelő beruházások értéke, valamint az ingatlan (a telek) szerzésével és átruházásával kapcsolatosan igazoltan felmerült más egyéb kiadás.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik arról is, hogy az ingatlan megszerzésére fordított összeg igazolására milyen okiratok, illetve bizonylatok alkalmasak. A törvényi rendelkezés szerint az építkezés költségeit a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az említett engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig – az építő (építtető) magánszemély nevére – kiállított számlákkal kell igazolni.

Ha Önnek nincsenek ilyen számlái, akkor más jogszabályok (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) alapján egyéb bizonyítási eszközökkel is élhet. Önmagában az a tény, hogy Önnek 2008-ban 33 millió forint bevétele származott ingatlan eladásából, még nem elegendő bizonyíték arra, hogy ezt az összeget maradéktalanul az építkezésre fordította. Abban az esetben viszont, ha az építkezéshez vásárolt és felhasznált anyagok, valamint a kifizetett munkadíjak értékét szakértővel megállapíttatja, akkor ez a szakértői vélemény alkalmas lehet a költségek bizonyítására.

Az apósom örökölt az édesanyja testvérétől - aki az USA-ban élt és most halt meg -  több ezer dollárt. Kell-e neki illetéket fizetnie, és ha igen akkor mennyit? Az USA-ban folyik a hagyatéki eljárás. Amennyiben a lányának (a feleségemnek) ajándékozna az örökölt összegből valamennyit, akkor ezt megkaphatjuk illetékmentesen? Mi a módja az ajándékozásnak?

Apósának Magyarországon a külföldön élt rokona utáni öröklés okán abban az esetben kell illetéket fizetnie, ha az Egyesült Államokban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem fizetett. Ha külföldön történt illeték- vagy adófizetés, akkor ennek bizonyítása az apósát terheli az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2. § (1) bekezdése alapján.

Ha nem fizetett, akkor az örökölt készpénz után Magyarországon kell öröklési illetéket fizetnie, mert ez az Itv. alkalmazásában ingó hagyatéknak minősül. Az öröklési illeték mértéke 18 millió forintig 21 százalék, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30 százalék, 35 millió forint feletti rész után pedig 40 százalék.

Amennyiben apósa takarékbetét formájában örökölte a pénzt, akkor az örökölt takarékbetét után öröklési illetékmentesség illeti meg az Itv. 16. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Ugyanez a helyzet, ha lakossági bankszámlán elhelyezett pénzösszeget örököl.

Illetékmentesen akkor szerezheti meg az Ön felesége az édesapjától a pénzt, ha takarékbetét formájában kapja azt ajándékba vagy lakossági bankszámlájáról utalja apósa a lányának a bankszámlájára [Itv. 17. § (1) bekezdésének g) pontja és 102. § (1) bekezdése h) pontja alapján].

A lányom megvásárolta az édesanyjától az apukája után örökölt ház 25 százalékos részét, melyen haszonélvezeti jog van bejegyezve. A felértékelés 8 millió forintra történt az illeték hivatal részéről és ez alapján vetették ki az illetéket, ami 80 ezer forintra lett. Az ügylet még 2009-ben történt. A haszonélvezeti joggal rendelkező személy 63 éves volt a tulajdoni hányad megszerzésekor. Én úgy érzem, hogy a haszonélvezeti jog értékét, mivel az továbbra is fennáll, le kell vonni az ingatlan értékéből és úgy kellene megállapítani az illetéket. Jól gondolom? Mi ennek a menete?

Az illetékekről szóló törvény (Itv.) 20. §-a szerint, ha az ingatlant az átruházást megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel terhelten idegenítik el, akkor a tulajdonszerző a haszonélvezet értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti meg a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

A haszonélvezeti jog értéke az Itv. 72 §-ában foglalt számítás alapján egy 32 millió forintos forgalmi értékű ingatlan esetében a forgalmi érték 30 százaléka, azaz 9,6 millió forint. Az ingatlan egynegyedét terhelő haszonélvezeti jog értéke így 2,4 millió forint. Ezt az összeget az ingatlan résztulajdonának megszerzésekor, a 8 millió forintból le kell volna vonni. Így az illeték alapja 6,6 millió forint, amely után a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékével számolva 66 000 forint illetéket kell fizetni.

Amennyiben a fizetési meghagyással nem ért egyet, akkor ellene fellebbezhet.