adozona.hu
Az APEH válaszol: albérlet, munkábajárás, nyugdíjas munkavállaló
//test-adozona.hu/archive/20100802_apeh_valaszol
Az APEH válaszol: albérlet, munkábajárás, nyugdíjas munkavállaló
Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni, s ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak? Milyen feltételek esetén kell támogatni a munkábajárást? Öregségi nyugdíj mellett munkát vállalva, megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell fizetni? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.
Most lett egy új kolléganőnk, aki saját személygépkocsival jár dolgozni. A jogszabály értelmében (én így értelmezem) akkor lehet adómentesen adni a 9 forintot, ha nincs tömegközlekedés, illetve a két település között olyan rossz a tömegközlekedés, hogy csak hosszú várakozással lehet igénybe venni. A tömegközlekedés nem a legjobb, de a reggeli és az esti órákban azért több busz is megy, így esetünkben nem támasztható alá a hosszú várakozási idő. Ilyen esetben hogyan fizethető a 9 forint? Kinek kell adózni utána és mennyit (ha kell)? Találtam az interneten olyan állásfoglalást, mely szerint a 9 Ft/km minden esetben adómentesen adható. A jogszabályt viszont én nem így értelmezem.
A munkába járásról szóló 39/2010. (II.26.) Korm rendelet 4.§-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 25.§ (2) b) pontjának rendelkezését – azaz megtérítse a munkavállalónak a kilométerenkénti 9 Ft-ot - anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre történő eljutás konkrét körülményeit.
Öregségi nyugdíj mellett megbízásos jogviszonyban, heti 10 órában, havi 19 000 forint. összegben folytatok tevékenységet. Mennyi adót, járulékot kell levonni a munkaadónak és a munkavállalónak?
A megbízásos jogviszonyt terhelő adókötelezettség összege függ a nyugdíj mértékétől. A jövedelemszámítás során a megbízásos jogviszonyból származó jövedelmet 27 százalékkal növelten kell figyelembe venni, mivel ezen jövedelem esetében is alkalmazni kell az adóalap kiegészítést. Az így meghatározott összeg és a nyugdíj összeadódik. Ez lesz az adóalap, amelyből le kell vonni a nyugdíjra eső adó összegét, mivel a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azt a 27 százalék adóalap-kiegészítés nem terheli. Az így kapott összegtől függően kell meghatározni 17, és/vagy 32 százalék alkalmazásával a levonandó és megfizetendő adó összegét.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási jogviszonyban) a biztosítási kötelezettség csak abban az esetben jön létre, ha az e tevékenységgel összefüggésben megszerzett tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. 2010. január 1-jétől a minimálbér összege 73 500 forint, ennek 30 százaléka 22 050 forint, naptári napi 735 forint.
A megkeresésében említett összegű havi díjazás nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget, ezért járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (19 bekezdése szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó-előleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.
Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni? És ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak?
Ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély kétféle adózási mód közül választhat, de adószámot mindenképpen ki kell váltania. A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 74. §-ának rendelkezései szerint a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó bevételének az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. Ebben az esetben költség levonására nincs lehetőség.
Ugyanezen § (7) bekezdése szerint ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan a fenti rendelkezés helyett választhatja, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. Eszerint a bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része lesz és a jövedelem nagyságának függvényében kell a 17 vagy 32 százalékos adókulcsot alkalmazni. Ebben az esetben lehetősége van a költségek érvényesítésére. Felhívjuk a figyelmét, hogy ezen adózási mód választása esetén alkalmaznia kell az adóalap kiegészítést (ún. szuperbruttósítást) is.
Amennyiben nyugdíjasként végez valaki bérbeadási tevékenységet, abban az esetben az adóévről benyújtott bevallásában a nyugdíjat is be kell vallania adóterhet nem viselő járandóságként. Álláskeresési támogatásban részesülő magánszemélynek mindenképpen fennáll a bevallási kötelezettsége függetlenül attól, hogy végez e bérbeadási tevékenységet vagy sem.
Egyebekben nincs különbség az adókötelezettség szempontjából abban a tekintetben, hogy a bérbeadó nyugdíjas vagy munkanélküli személy.
Amennyiben a magánszemélynek az adóévben ingatlan bérbeadásból egymillió forintot meghaladó jövedelme származik, a jövedelem teljes összege után felmerülhet a 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felső határig. A bérbeadással kapcsolatos szabályokról bővebben is olvashat a www.apeh.hu oldalon a 10. számú információs füzetben.