36 találat a(z) ingatlan eladása cimkére

Ingatlan eladása Kérdés

USA-magyar kettős állampolgár magyar ingatlan eladása Kérdés

Tartási szerződéssel szerzett ingatlan értékesítése Kérdés

Ingatlanértékesítés – haszonélvező Kérdés

Szja- és illetékkötelezettség ajándékozás útján szerzett ingatlan értékesítésekor Kérdés

Házassági vagyonmegosztás + ingatlan eladása Kérdés

Ingatlaneladásból szerzett jövedelem adózása két tulajdonos esetén Kérdés

Tisztelt Szakértők, a feleséggemmel 50-50%-ban voltunk tulajdonosai egy ingatlannak. 2017-ben vásároltuk, felújítottuk, laktunk benne egy darabig, majd 2019-ben eladtuk. A megkapott pénzből a feleségem vásárolt egy lakást 100%-ban a saját nevére. A felújítás számlái csak az én nevemre szólnak. Kérdés: a feleségem és az én adómat adóját hogyan számítjuk ki? A feleségem esetében az adóalap számításnál levonható a felújítások költségszámlája 100%-ban? Vagy csak 50%-ban? Vagy esetleg nem vonható le semmi, csak az én esetemben, mivel a számlák az én nevemre szólnak? Példaképpen: ha az ingatlant eredetileg 100 Ft-ért vettük, majd 50 Ft-ért felújítottam, majd 200 Ft-ért eladtuk, és a feleségem 40 Ft-ért vett egy lakást ugyanabban az évben, akkor a feleségem adóalapja a) ((200-100)/2 -40) azaz 10, vagy b) (200-100-50)/2 - 40, azaz nem kell adót fizetne. Az én esetemben a) (200-100-50)/2 azaz 25 az adó alapja, vagy esetleg b) (200-100)/2 - 50, azaz nem kell adót fizetnem, mivel a felújítási számlák az én nevemen vannak. Vagy esetleg a felújítás számlái is felesben számítanak? Esetleg a feleségem által vásárol lakás ára is feleseben csökkent? -- Gyors válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bucsi Péter

Ingatlan eladása több részletben szerzés esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan több részben került két testvér tulajdonába. Hogyan kell megállapítani ebben az esetben a fizetendő adót egy testvérre? Az ingatlanközvetítői díj levonása hogyan érvényesíthető? 2017-ben örökölt ingatlan ½ része (a két testvérnek) után a hagyatéki érték 15 millió, 2018-ban a másik örökölt ½ rész (a két testvérnek) után a hagyatéki érték 20 millió, 2019-ben az eladási ár 41 millió, közvetítői díj 1,23 millió. Melyik számítás a helyes? 2017-ben: bevétel:41 millió -1,23 millió*0,25=9,94 millió bekerülési érték: 15 millió*0,25=3,75 számított jövedelem: 9,94 millió-3,75 millió= 6,19*0,9= 5,57 millió. 2018-ban jövedelem ugyanaz, bekerülési érték 20 millió*0,25= 5 millió, így a jövedelem 9,94 millió-5 millió=4,94 millió, összesen: (5,57+4,94)*0,15 az adó így az adóalap 10,51? Vagy nem vonható le a közvetítői díj csak a 2018-as bevételből? 2017: 41*0,25 a bevétel és így az adóalap (10,25-3,75)*0,9 azaz 5,85 millió, 2018: (41-1,23)*0,25 a bevétel így az adóalap 9,94-5 millió=4,94 az összesen: 10,79 (5,85+4,94)az összes adóalap. Előre is köszönöm.

Ingatlan eladásából származó bevétel felhasználása Kérdés

Üdvözletem! A kérdésem az lenne, hogy egy, ugyanabban az évben, lakáscélra 20 millió forintért vásárolt és 40 millió forintért eladott ingatlan esetében, ha az egész összeget egy új lakóingatlan megvásárlására fordítom, abban az esetben is adóköteles a kettő közötti különbözet? Illetve az első esetben vásárolt ingatlanhoz igénybe vett (még nem visszatörlesztett) kölcsön összege csökkenti-e az adó alapját?

Szünetelő egyéni vállalkozó – új ingatlan értékesítése Kérdés

Tisztelt Szipszer Úr! A https://adozona.hu/kerdesek/2019_4_24_Szunetelteto_KATAs_egyeni_vallalk_xiy linken olvasható válaszához kapcsolódva szeretném megkérdezni, hogy ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó egy új ingatlant (használatba vételt követő 2 éven belül) értékesít a vállalkozás szüneteltetésének időtartama alatt, akkor ezen értékesítése áfaköteles lesz-e? Az ingatlant nem a vállalkozása keretében szerezte be, nem hasznosította a vállalkozásában, és a vállalkozási tevékenysége független az ingatlantól, székhelyként, telephelyként sem hasznosította azt. Válaszát köszönöm.

Haszonélvezeti jog értékesítése, átadása Kérdés

Kedves Kollegák! Kérem segítségüket az alábbi esethez kapcsolódó adókötelezettség megállapításához. 1.) Egy édesanya és fia értékesítik a közös tulajdonukban álló lakóingatlant. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya – ellenérték fejében – lemond a haszonélvezeti jogáról a vevő javára. Álláspontom szerint ebben az esetben nem keletkezik adóköteles jövedelem az ingatlan eladásakor, tekintettel az szja-törvény 62. § (4) bekezdésére. 2.) Egy édesanya és a fia közös tulajdonukban álló lakóingatlant értékesítenek. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték, öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya lemond a haszonélvezeti jogáról a fia javára, térítés nélkül. Tudomásom szerint a haszonélvezeti jog nem forgalomképes, a jogról való lemondással megszűnik, a fiú az édesanya lemondásával nem szerezhet haszonélvezeti jogot saját tulajdonú ingatlanán. Ezért a fiú csak az ingatlant tudja értékesíteni – teher nélkül – magasabb áron. Kérdésem az, hogy keletkezik-e adóköteles jövedelme a fiúnak az édesanya lemondásával? Köszönöm segítségüket.

Ingatlaneladás 2018-ban Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018-ban eladtak egy ingatlant 8,8 millió forintért Két magánszemély tulajdonosa volt, akik eladáskor 3/4-1/4 arányban részesültek a vételárból. Aki 3/4 részben volt a tulajdonos, az 2008-ban vétellel szerezte az ingatlan 2/4 részét 2,5 millió forintért. 2017-ben örökléssel 1/4 résznek lett tulajdonosa. A hagyatéki végzésben megállapított érték 4 millió forint volt, az ő része ebből 2 millió forint. A NAV kalkulátora szerint nem kell adót fizetnie az érintett magánszemélynek, annak ellenére, hogy az ingatlan egy részét 2017-ben szerezte. Hogyan kell az szja-bevallásban szerepeltetni az adatokat? Válaszát előre is megköszönöm.

Ingatlan és haszonélvezeti jog adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét: A férj az 5 éven túl a tulajdonában lévő ingatlan 50%-át ajándékozással a feleségének adja 2015-ben. Az ajándékozási szerződésben kikötik, hogy életfogytig tartó haszonélvezeti jogot szerez a teljes ingatlanra, amelyet be is jegyeztek. A házaspár 2018-ban értékesíti az ingatlant, az adásvételi szerződésben nevesítésre kerül, hogy 8 975 000 forintért értékesítik a tulajdonjogot és 3 590 000 forintért a haszonélvezeti jogot. Kérdések: 1. A feleség az eladás miatt – jól gondolom, hogy – az alábbiak szerint állapítja meg a fizetendő szja alapját? 8.975.000 / 2 * 0,25 * 0,6 2. A férjnek milyen adókötelezettsége merül fel a haszonélvezeti jog értékesítéséből és hogyan számítandó az adóalapja? Köszönöm.

Áfa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk főtevékenysége 6810’08 saját tulajdonú ingatlan adásvétele. Adózás szempontjából be vagyunk jelentkezve a NAV-nál áfakörbe.Társaságunk egy magánszeméllyel 2006-ban kötött csereszerződéssel megszerzett egy jelenleg is tulajdonában lévő ingatlant. A megszerzett szerkezetkész lakás ingatlanhoz és az építés befejezéséhez áfát nem igényeltünk vissza. A csereszerződésben általunk átadott ingatlan szintén magánszemélytől származott, így áfa-visszaigénylés természetesen itt sem merült fel. Az a kérdésem, hogy a jelenleg tulajdonunkban lévő lakás ingatlan értékesítése esetén társaságunknak van-e áfafizetési kötelezettsége? Szakvéleményüket előre is köszönöm! Tisztelettel: Harangi János

Munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, mely ingatlannal rendelkezik. Az ingatlant értékesítné a tulajdonosoknak, akik munkaviszonyban vannak a cégnél, és csak hitel felvétele mellett tudják a lakást megvásárolni. Az lenne a kérdés, hogy a megadott információk alapján a cég adhat-e lakáscélú támogatást a dolgozójának, hiszen a dolgozó a cégtől veszi meg az ingatlant. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: JT