A munkajogász válaszol: kismamák béremelése és munkaügyi perek

Megosztás Tetszik

A gyesről visszatérő kismamát megilleti-e a távollétében történt béremelés? Munkaügyi perben mikor lehet a perköltség-mentességet igényelni? Milyen kapcsolat van az álláskeresési járadék és a végkielégítés között? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.

2010. január 22-én lejár a gyesem. Úgy tudom, hogy ezt követően a munkáltató köteles egy hónapra visszavenni. Erre elég kicsi az esély, mert leépítés és megszorítás történt. Azt szeretném megtudni, hogy a gyes lejárta után köteles vagyok-e kivenni az évek alatt felgyűlt szabadságot vagy kérhetem annak kifizetését? Távollétem alatt történt béremelés. Kell-e a béremet ehhez igazítani?

A munkavállaló felmondási védelem alatt áll a gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság, ennek hiányában a gyermek 3 éves koráig a gyes folyósításának időtartama alatt. A felmondási idő, amennyiben a felmondási védelem időtartama 30 napot meghaladja, ezt követően csak 30 nap elteltével kezdődhet el. Ez az Ön esetében azt jelenti, hogy ha 2010. január 23-tól vissza szeretne menni dolgozni, akkor Ön még további 30 napig védelem alatt áll, vagyis a felmondási ideje csak további 30 nap elteltével kezdődhet meg. Mielőtt újra munkába állna a munkáltató köteles Önnek a felhalmozódott szabadságát kiadni. A felhalmozódott szabadság pénzbeli megváltását ugyan kérheti a munkáltatótól, de csak abban az esetben, ha a munkaviszonya megszüntetésre kerül és valószínűleg a munkáltató rendes felmondás esetén inkább ki fogja adni Önnek a szabadságot, minthogy pénzben megváltsa. Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés esetén természetesen a felek szabadon megállapodhatnak a szabadságmegváltás kérdésében is.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkavállaló személyi alapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munka-vállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó. Az időközben végrehajtott béremelés tehát Önt is megilleti.

A munkáltató, az elbocsátásom előtt vehet-e fel új dolgozót ugyanabba a pozícióba? Elbocsátásom előtt 1 hónappal fölvettek 5 embert határozatlan szerződéssel, engem pedig leépítettek gazdasági válság címén. Az 5 ember felvételekor a munkáltató tisztában volt azzal, hogy a munka mennyisége csökkenni fog és válság lesz (ez el is hangzott elsőfokon). Ebben az esetben, mennyire jogsértő az hogy nem utána, hanem elbocsátásom el"ott vettek fel embereket? Másodfokúra érdemes-e vinni az ügyet? Elsőfokú határozat után (ami még nem jogerős) lehet még perköltség-mentességet kérni?

A felmondás jogellenességének megítélése a felmondás indokolásának és az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárások ismerete nélkül nem lehetséges. Így azt sem tudom megítélni jelen helyzetben érdemes-e másodfokra vinni az ügyet. Javaslom, mindenképpen forduljon ügyvédhez.

Perköltségmentesség azt a természetes személy felet illeti meg teljesen vagy részleg, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja. Hangsúlyozom, hogy a perköltségmentességet a bíróság csak kérelemre adhat. A költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmező, jelen esetben tehát Ön) a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat (elsőfokú ítélet) meghozataláig kérheti. Ha Önnek a per folyamán nem volt jogi képviselője, a bíróság törvényi kötelességéből adódóan köteles volt/lett volna Önt tájékoztatni a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről.

2009. májusában „rendkívüli” felmondással elküldtek a volt cégemtől. Munkaügyi bíróságra vittem az ügyet. Az első tárgyalás után a munkáltató úgy gondolta, hogy közös megegyezés-re változtassuk a felmondást,és kifizeti a végkielégítés és felmondási idő 90 százalékát. Beleegyeztem (nem egyedül voltam az ügyben), át is utalták az összeget, a közös megegyezéses dokumentumot még nem kaptam meg. Olyan tájékoztatást viszont kaptam(magánszemélytől) miszerint az eddig kifizetett munkanélküli segélyt a kapott összegből vissza kell fizetnem, és addig nem kapok segélyt amíg a kapott pénz futja.(Gondolom napi-díjra leszámolva) Nos ez lenne a kérdésem, hogy ez valóban így van?

A legtöbb esetben a kapott végkielégítés és a felmondási időre járó átlagkereset folyósítása nem befolyásolja a „munkanélküli segélyre” való jogosultságot. Az álláskeresési járadék folyósításának feltétele jogszabályban meghatározott kritériumok. Az álláskeresési-járadék csak akkor követelhető vissza, ha jogalap hiányában történt a kifizetés. Amennyiben a munkaviszony megszűnésének a kezdő időpontja nem változott a közös megegyezés során, úgy Önnek nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége.

Amennyiben a közös megegyezés során abban állapodtak meg, hogy a munkaviszony megszűnése későbbi időpontban állapítják meg, tehát Ön még munkaviszonyban maradt és bért folyósítottak Önnek, akkor a járulék folyósításra nem volt jogalapja és így azt vissza kell fizetnie. Szeretném kiemelni, hogy a hiányos tényállás miatt csak valószínűsíteni tudom a fent leírtakat, hiszen a megállapodás tartalmát nem ismerem és az sem egyértelmű, hogy a közös megegyezés bírósági megegyezés, amelyet az ítéletbe foglaltak vagy ez csupán a felek peren kívüli szóbeli közös megegyezése (amit egyébként szintén írásba kellett volna foglalni).

Szeretném megtudni,hogy köteles-e alkalmazni a munkáltatóm, ha visszamegyek dolgozni a gyed lejárta után, ha kétévesek a lányaim, ikrek. Jogszabály köti-e ahhoz, hogy nem bocsáthat el addig míg a gyermekeim be nem töltik a hatodik életévüket? Esetleg mondhatják-e bármikor is miután munkába álltam, hogy inkább menjek vissza gyesre. És ha igen ezt milyen körülmények között? Gondolok arra kell-e fizetnie valamit részemre vagy egyszerűen csak továbbra csak a gyest kapom? Még egy kérdés:ha megszűnt a pozícióm,mert létszámleépítés történt és a helyettem felvett határozott munkaszerződésest építették le,akkor valóban nem köteles visszavenni engem és felmondhat a munkáltató?

A gyermek ápolása és gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, illetve ennek igénybevétele nélkül is, a gyermek 3 éves koráig a gyes folyósításának időtartama alatt, és az azt követő 30 napig - amennyiben a felmondási védelem időszaka 30 napot meghaladta - Ön felmondási védelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a felmondási védelmet megalapozó időszak alatt a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a gyes folyósításának időtartama hosszabb, mint a felmondási védelem, hiszen az előbbi az ikergyermekek esetén a tankötelesség válás évének végéig jár, míg a felmondási védelem a Munka Törvénykönyve szerint csak a gyermek(ek) három éves koráig illeti meg és a törvény itt nem tesz különbséget atekintetben, hogy iker gyermekekről van szó. Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

Amennyiben Ön vissza szeretne menni a munkahelyére dolgozni, de a munkáltatója nem tudja ugyanabba a munkakörbe visszahelyezni két választási lehetősé adódik a törvény alapján. A munkáltatója vagy felajánl Önnek egy másik megfelelő munkakört, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor arra az időszakra, amíg a felmondási védelem miatt nem tudja a munkáltató rendes felmondással elküldeni, de munkát sem tud Önnek biztosítani Önt az állásidőre járó díjazás, azaz a személyi alapbére illeti meg. Megjegyezném, hogy a leépítések ellenére köteles Önt a munkáltató tovább foglalkoztani, hiszen a felmondási védelem miatt a munkaviszonyt csak rendkívüli felmondással (ha ennek a törvé-nyi feltételei fennállnak, amire igen kicsi az esély) vagy közös megegyezéssel tudja megszüntetni.