Az APEH válaszol: járulélok és kölcsönök

Megosztás Tetszik

Kinek kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? A társaság által nyújtott kölcsönt a könyvelésben hol kell kimutatni? Főállás mellett evásként dolgozó vállalkozónak milyen járulékokat kell fizetnie? Olvasóink kérdéseire az adóhivatal munkatársai válaszoltak.

1.) Egy evás egyéni vállalkozónak heti 36 órát meghaladó főállása van (amelyben megfizetik a járulékokat). Az evás jövedelem után meg kell-e fizetni a járulékokat?

Az az eva adózó egyéni vállalkozó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a természetbeni egészségbiztosítási járulékot az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után köteles megfizetni.

Az egyéni vállalkozás után teljesítendő járulékfizetési kötelezettséget csak annyiban befolyásolja az a tény, hogy a heti 36 órás munkaviszonyában megfizetik a járulékokat, hogy egyéni vállalkozóként nem kell megfizetni a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

2.) Ha egy cég kölcsönt nyújt egy tagja részére, majd azt elengedi, az elengedés 2009-ben illetve 2010-ben a cégnél társasági adóalapot növelő tételként jelentkezik vagy sem?

A társaság által a tagjának nyújtott kölcsönt a társaságnál a követelések között kell kimutatni. Amennyiben ezt a követelését a társaság elengedi, akkor annak összegét a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, mellyel az adóalapját – a társasági adótörvény 8. § (1) bekezdés h) pontjának 2009-ben hatályos szabályozása szerint – meg kell növelnie. Az elengedett követelésekre vonatkozó korrekciót előíró rendelkezés akként változik 2010-től, hogy csak abban az esetben kell az adóalapot megnövelni, ha a követelés elengedése a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló társaságok, szervezetek javára történik. Amennyiben tehát a társaság tagja például magánszemély, akkor 2010-től valóban nem áll fenn adóalap-növelési kötelezettség a társaságnál az elengedett kölcsönre tekintettel.

3.) Regisztrált álláskereső vagyok. Semmilyen ellátásban nem részesülök, mivel az egy főre jutó jövedelem a 25650 Ft-ot meghaladja. Vagyonnal nem rendelkezem. Kell-e járulékot fizetnem, ha igen, kérhetek-e mentességet?

Annak a belföldi személynek, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a jogszabályban meghatározott valamely jogcímen sem jogosult, 4500 forint (2010. január 1-jétől havi 4950 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult járulékfizetés nélkül az a személy, aki például a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult.

A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát (jelenlegi összege 34200 Ft),
b) aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát (jelenlegi összege 42750 Ft)
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

Amennyiben a magánszemély a fenti feltételeknek megfelel, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség nem terheli, ellenkező esetben meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ebben az esetben a magánszemély a fizetési kötelezettséget és annak megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak, melyet a 09T1011 nyomtatványon kell teljesíteni. A bejelentés alapján az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettséget határozattal írja elő.

A határozattal előírt járuléktartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján mérsékelheti, vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.