Az APEH válaszol: ingatlanértékesítés és ajándékozás

Megosztás Tetszik

Ingatlan öröklése és értékesítése után mikor kell adót fizetni? Hallgató a képzési költség etvisszaigényelheti-e? Gyermeknek juttatott pénz, mint ajándék, adóköteles? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.

Férjem édesanyja ez év februárjában meghalt. A hagyatéki tárgyalás 2009. július 1-jén megtörtént, ahol egy 7,8 millió forintra értékelt ingatlan, illetve némi értékpapírt (kb. 3 millió forint) örökölt a férjem. Örökösödési illetéket nem kellett fizetnünk (erről meg is jött az APEH végzése), hiszen jóval 20 millió forint alatt örökölt férjem. A lakást értékesítettük 7, 2 millió forint értékben. Ügyvédtől, ingatlanirodai képviselőtől megkérdeztem, hogy kell-e valamilyen összeget valahová fizetnünk. Mindenki azt mondja, hogy nem. Mindenki egy 2009-ben hatályba lépett törvényre hivatkozik, én pedig úgy érzem, hogy forrásadót, vagyis 25 százalék adót fizetnie kell férjemnek az adásvételi szerződésben rögzített 7,2 millió forint után! Kérdésem kell-e forrásadót fizetnünk, vagy nem? Lehet-e valamilyen jogcímen kedvezményt kérni, illetve ha ezt az összeget ingatlanfedezeti hitel visszatörlesztésre fordítjuk, az kedvezménynek minősül-e?

A személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítása során az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket (a bevétel erejéig), többek között a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat. Öröklés esetén a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek, függetlenül attól, hogy illetékfizetési kötelezettségük keletkezett-e. Mivel a megszerzésre fordított összeg (7,8 millió Ft) meghaladja a bevételből (7,2 millió Ft) levonható összeget, ezért a férjének az ingatlan értékesítése során nem keletkezett jövedelme, és ennek megfelelően adókötelezettsége sem.

2010 februárjában, főiskolán induló - alapképzésben meghirdetett levelező tagozatos - keresztféléves képzésre szeretném jelentkezésemet küldeni. A költségtérítési díj félévente 120 000 forint. 32 éves vagyok, dolgozom, tehát a nappali tagozat kizárva, anyagilag sem támogat senki. A befizetett adómból visszaigényelhetem-e majd a felsőoktatási költségtérítési díj 30 százalékát?

A 2010. január 1-től hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi. CXVII. törvény rendelkezései már nem teszik lehetővé adókedvezmény igénybevételét 2010-ben keletkező hallgatói jogviszony alapján fizetett képzési költség után.

A gyermekeinknek rendszeresen adnánk ajándékot az életük viteléhez, mert az egyik most munkanélkülivé vált. A törvényesen eladott ingatlanunk árából van erre fedezetünk. Havi rendszeres 100 000 forintra gondoltunk, s ezt készpénzben tennénk, nem banki utalással. Az lenne a kérdés, hogy ennek lenne-e adóvonzata mivel nem átutalással történne, de nem is haladná meg az egyszeri egyösszegű 150 000 forintot?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) alkalmazásában a készpénz ajándékozása ingó ajándékozásnak minősül. Ingó ajándékozása az Itv. 11. § (2) bekezdése szerint csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Ebből következően amennyiben nem állítanak ki a 100 000 forint ajándékozásáról okiratot, akkor ajándékozási illetékfizetési kötelezettség sincs és az adóhatósághoz sem kell bejelenteni az ajándékozást.

A pénzátadás gyakoriságával kapcsolatban fontos tudni, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni.