adozona.hu
Az APEH válaszol: kettős állampolgárság, ingatlan eladása, tandíj és adóvisszaigénylés
//test-adozona.hu/archive/20081125_apeh_ingatlan_tandij_nyugdij
Az APEH válaszol: kettős állampolgárság, ingatlan eladása, tandíj és adóvisszaigénylés
Tetszik
Kanadai-magyar kettős állampolgárok vagyunk a feleségemmel, egy évre hazaköltöznénk. Kell-e adózni Magyarországon azon jövedelmek után, amelyek Kanadában képződnek és ott nem adómentesek? Ha házaspárként eladjuk a kettőnk nevén lévő lakásunkat és a feleségem nevén lévő telket és új lakást veszünk a kettő árából, kell-e utána adót fizetni? Tandíjat fizetek a főiskolán, ebből hány százalékot igényelhetek vissza és csak a saját nevemre lehet visszaigényelni vagy a családban bárki nevére? Olvasói kérdések.
Tekintettel arra, hogy a kérdésük nem tartalmazza a válaszadáshoz szükséges összes lényeges információt, így arra általános tájékoztatást adok.
Annak megítélése során, hogy az Önök által megszerzett jövedelmek melyik országban adóztathatóak, Magyarország és Kanada között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1995. évi XVI. törvénnyel kihirdetett Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Egyezmény 4. Cikke alapján határozható meg, hogy a magánszemély melyik államban rendelkezik adóügyi illetőséggel.
Ha eladjuk a kettőnk (házasok vagyunk) nevén lévő lakásunkat és a feleségem nevén lévő telket (mindkettő 15 évnél régebben lett szerzett) és új lakást veszünk a kettő árából, kell-e utána adót fizetni?
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 62. § (6) bekezdése alapján, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóháznak, vagy lakásnak a szerzés évét követő ötödik, vagy azt követő években történő értékesítése esetén az átruházásból származó jövedelmet adófizetési kötelezettség nem terheli.
A szja-törvény 62. § (4) bekezdése értelmében bármely más ingatlan értékesítése esetén, ha az átruházás a szerzés évét követő tizenötödik vagy azt követő években történik, akkor Önöknek erre tekintettel nem keletkezik adófizetési kötelezettségük.
Tandíjat fizetek a főiskolán, ebből hány százalékot igényelhetek vissza és csak a saját nevemre lehet visszaigényelni vagy a családban bárki nevére? Jelenleg 4 órában dolgozom és nem kérek havi szinten adóelőleget. Jövőre is szeretném egy összegben visszaigényelni. Erre van-e mód és lehetőség? Illetve a tandíjat és az adóelőleget is jövőre szeretném visszaigényelni. Lehetséges-e ez? A kisfiam 3 éves és neki már van adókártyája esetleg az ő nevére vissza tudom igényelni a tandíjat?
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 36. § (1) bekezdése alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a felsőoktatási törvény szerinti hallgatói jogviszony alapján a magánszemély által az adóévben megfizetett képzési költség (tandíj, költségtérítés, egyéb térítés) igazolt összegének 30 százaléka, de legfeljebb évi 60 ezer forint a befizetésről a hallgató és a befizető magánszemély nevére kiállított igazolás alapján.
Az adókedvezmény ugyanazon adóévben, ugyanazon hallgató esetében egy igazolás alapján a hallgatót vagy a hallgató szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője, házastársa, testvére egyikét, közülük azt a személyt illeti meg, akit a hallgató kérésére az igazoláson befizetőként feltüntettek. E rendelkezés alapján az Ön gyermeke nem jogosult az adókedvezmény érvényesítésére.
Amennyiben Ön a szja-törvény 33. §-a alapján jogosult adójóváírást érvényesíteni, és a munkáltatója felé nem nyilatkozott a havi adójóváírás figyelembevételére, akkor Ön a személyi jövedelemadó bevallásában érvényesítheti az adójóváírást, valamint a tandíj kedvezményt is.
2007-es adóbevalláskor nem tüntettem fel az özvegyi nyugdíj összegét, így 2008-ban 157000 forint adótartozásom lett, amire nem kaptam részletfizetést. A munkahelyemen közel 5000 forint adóelőleget fizetek, mert az özvegyi nyugdíjat hozzátették a fizetésemhez és így vonják az adót. Jó ez így?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: a szja-törvény) 3. § 72. pontja alapján az özvegyi nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Ha a magánszemélynek kizárólag adóterhet nem viselő járandóság jogcímén keletkezik jövedelme, adóbevallást nem kell benyújtania, amennyiben azonban a magánszemély egyéb összevont adóalapba tartozó jövedelmet is szerez (jelen esetben ilyen a munkaviszonyból származó jövedelem), akkor a szja-törvény 34. § (1) bekezdése értelmében az adóterhet nem viselő járandóság az összevont adóalap részét képezi, de a rá eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetni.
A munkáltató abban az esetben veheti figyelembe az adóterhet nem viselő járandóságot az adóelőleg megállapításánál, ha Ön a szja-törvény 48. § (2) bekezdése alapján erről nyilatkozik a munkáltató felé.
A nyilatkozattétel az Ön érdeke, mivel annak hiányában az adóelőleg megállapításakor a munkáltató a nyugdíj összegét nem tudja figyelembe venni, így esetleg év végén egy összegben kellene a különbözetet megfizetnie.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
