adozona.hu
Az APEH válaszol: öröklés, vételár, bt., nyugdíjas és szlovákiai munka
//test-adozona.hu/archive/20081119_apeh_orokosodesi_illetek_szlovakia_bt_nyu
Az APEH válaszol: öröklés, vételár, bt., nyugdíjas és szlovákiai munka
Tetszik
Örökölt ingatlan értékesítése esetén, mi számít az ingatlan vételárának? Magyarországi főállásom mellett vállalok egy szlovákiai cégnek – Magyarországon végzendő – munkát, milyen viszonyban tehetem? A bt. működtetését lehet szüneteltetni? Olvasói kérdések.
A személyi jövedelemadóról szóló (többször módosított 1995. évi CXVII. törvény, továbbiakban: a szja-törvény 62. § (2) bekezdése) törvény alapján ingatlan öröklése esetén megszerzésre fordított értéknek az az összeg minősül, amelyet az örökösödési illeték megállapításához figyelembe vettek.
Nyolcórás bejelentett magyarországi állásom mellett vállalni fogok egy szlovákiai cégnek – Magyarországon végzendő – munkát. Az alábbi lehetőségeket ajánlották fel kapcsolatunkhoz: alkalmazott, szerződéses, számlás. Melyik milyen adóvonzatot jelent és azt ki fizeti?
Magyarország és Szlovákia között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló az 1996. évi C. törvénnyel kihirdetett Egyezmény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
Abban az esetben, ha Ön munkaviszony keretében, vagy olyan megbízási szerződésen alapuló jogviszony keretében látja el a tevékenységet, amelynél a nem önálló tevékenységre jellemző feltételek fennállnak, így különösen, ha a megbízott munkáját a megbízó irányítja, felügyeli, egyben felelősséget vállal a végzett munkáért, viseli annak kockázatát, a munkát olyan helyen végzik, amely a megbízó ellenőrzése alá tartozik, a munkához szükséges eszközöket a megbízó adja, akkor arra az Egyezmény 15. cikkében foglalt nem önálló munkára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ennek alapján a nem önálló munkából származó jövedelem adóztatása a két szerződő állam közül abban történik, ahol a magánszemély illetőséggel bír, kivéve, ha a munkát a másik államban végzi. Az előzőekből következően tehát, magyar adóügyi illetőségű magánszemély által Magyarországon végzett nem önálló tevékenységből származó jövedelem után a Magyar Köztársaságban kell az adót megfizetnie. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemély összevont adóalapjának részét képezi, amely után az adótábla szerinti adót (18, 36 százalék) kell megfizetnie.
Abban az esetben, ha Ön önálló tevékenység keretében látja el a tevékenységet, akkor az Egyezmény 14. Cikkében foglalt rendelkezések alapján e jövedelme az illetősége szerinti államban, vagyis Magyarországon adóztatható.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem szintén az összevont adóalap részét képezi, amely után az adótábla szerinti adót (18, 36 százalék) kell megfizetni.
A bt. működtetését lehet szüneteltetni? Milyen feltételekkel?
A betéti társaságok működésének – illetve általában bármely gazdaági társaság működésének – szüneteltetésére nincs mód, mivel sem a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, sem más jogszabályok hatályos rendelkezései erre nem adnak lehetőséget.
Van mód arra, hogy a számlaképes magánszemély (szellemi szabadfoglalkozású) státusza főállás legyen úgy, hogy a járulékokat nem a kifizető fizeti meg, hanem esetleg az önálló tevékenységet végző magánszemély?
Amennyiben a magánszemély ún. adószámos magánszemélyként biztosítással járó jogviszonyban tevékenykedik, abban az esetben a járulékok megállapítása, levonása, megfizetése és bevallása a foglalkoztatót terheli, és nem a magánszemélyt.
Ha a magánszemély egyéni vállalkozói igazolványt vált ki, abban az esetben van lehetőség, illetve kötelezett saját maga után megfizetni a járulékokat.
Rokkantnyugdíjasként vállalkozói igazolvánnyal néhány havonta van bevételem. Minden hónapban kell járulékokat fizetnem és adóznom?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (1997. évi LXXX. Törvény, továbbiakban: Tbj., 4. § e) pontja) szerint kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy saját jogú nyugdíjasnak minősül.
A Tbj. 37. § (1) bekezdése alapján a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Jövedelem hiányában nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az egészségügyi szolgáltatási járulékot minden hónapban meg kell fizetni. Mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó arra az időtartamra, amikor keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamarai tagságát szünetelteti.
Amennyiben Ön az adott negyedévben vállalkozói kivétet szerez, akkor azután a negyedévet követő hó 12-ig személyi jövedelemadó-előleget kell fizetnie.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
