adozona.hu
Az APEH válaszol: ingatlan eladása, haszonélevezeti jog, egészségügyi járulék
//test-adozona.hu/archive/20081008_apeh_eva_ingatlan_egeszsegugyi_jarulek
Az APEH válaszol: ingatlan eladása, haszonélevezeti jog, egészségügyi járulék
Tetszik
Ha haszonélvezeti jogot iratnak valakire, azután kell adózni? Milyen befektetési forma számít, illetve minősül takarékbetétnek? 2004-ben vásároltam egy üres telket, s az előírásoknak megfelelően 4 éven belül építettem rá házat, van használatbavételi és építési engedélyem is. Ha most el szeretném adni, milyen adózási feltételekkel kell számolnom? Fiam évek óta külföldön dolgozik hivatalos munkavállalási engedéllyel, kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie itthon?
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló (2002. évi XLIII. tv. 22. § (3) bekezdése) törvény szerint az adóhatóság az eva alany részére kiállított jövedelemigazoláson az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevételét és az adóévre megállapított adót tünteti fel.
2004-ben vásároltam egy üres telket, s az előírásoknak megfelelően 4 éven belül építettem rá házat, van használatbavételi és építési engedélyem is. Ha most el szeretném adni, milyen adózási feltételekkel kell számolnom?
Az ingatlanértékesítésből eredő adókötelezettség megállapítása során elsősorban az ingatlan szerzési időpontjából kell kiindulni.
2007. évi szerzés esetén (ez esetben a használatbavételi engedély 2008. január 1-je előtt jogerőre emelkedett) a számított összegnek [ez a bevétel csökkentve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 62. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott költségekkel] a 30 százaléka minősül adóköteles jövedelemnek az időmúlásra tekintettel (mivel a ingatlan szerzési időpontjának a telek megvásárlásának az évét kell tekinteni), ha az értékesítés a 2008. évben megtörténik.
2008. január 1. napját követően megszerzett ingatlan esetében – fő szabály szerint – a szerzés időpontja az utolsó használatbavételi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja. Ha ez 2008. évben volt, akkor a számított összeg nem csökkenthető tovább százalékos mértékkel az időmúlásra tekintettel.
Az előzőektől eltérően a törvény lehetőséget biztosít a magánszemélynek arra is, hogy – választása szerint – az említett időpont előtt meglévő ingatlan, valamint az utóbb létesített épített ingatlan, bővítés szerzési időpontjait külön-külön határozza meg.
Továbbá az átmeneti rendelkezések alapján az adózónak lehetősége van arra is, hogy a 2008. január 1-jét megelőzően megszerzett ingatlannak a 2008-2010-ben történő értékesítésekor a magánszemély az előző időpontban épített-ingatlan szerzési időpontját a 2007. december 31-én hatályos szja-törvény erre irányadó rendelkezései alapján határozza meg.
Az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adókötelezettség teljesítéséhez segítséget nyújthat az állami adóhatóság honlapjáról (www.apeh.hu) is letölthető és az ügyfélszolgálatainkon ingyenesen beszerezhető „Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek 2008. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályai” című 9. számú tájékoztató füzet.
Ha haszonélvezeti jogot iratnak valakire, azután kell adózni?
A haszonélvezeti jog ingyenes alapítása után - szja-törvény szerint - sem a haszonélvezetet alapítónak sem pedig a haszonélvezeti jogot megszerzőnek nem kell adót fizetnie. Ennek visszterhes alapítása esetén azonban az alapítónak vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelme keletkezik, melynek adókötelezettségét az előbbiekben hivatkozott törvény 59-63. §-aiban foglaltak figyelembevételével kell megállapítani.
Az illetékekről szóló (1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdés d) pontja) törvény értelmében a haszonélvezeti jog vagyoni értékű jognak minősül. Főszabály szerint amennyiben valamely személy akár ingyenesen (öröklés, ajándékozás útján), akár visszterhesen, azaz ellenérték fejében szerzi meg a haszonélvezeti jogot, illetéket kell fizetnie. Azonban az illetékkötelezettségre vonatkozó részleteket mindig az eset konkrét körülményei határozzák meg.
Fiam rendszeres szociális járulékot és egészségi állapota miatt saját jogon családi pótlékot kapott. Most családot alapított, szeretne 6 órában dolgozni? Van erre mód? Le kell mondania, vagy szüneteltetnie kell-e a saját jogú családi pótlékot?
A rendszeres szociális járadék melletti munkavállalás, és a családi pótlékra való jogosultság megválaszolása nem tartozik az adóhatóság hatáskörébe. Kérdésével szíveskedjék megkeresni a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságát, illetve a Megyei Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságot.
Milyen befektetési forma számít, illetve minősül takarékbetétnek?
Az illetékekről szóló törvény (Itv. 102. § (1) bekezdés h) pontja) alapján) alkalmazásában (melyet az szja-törvény vonatkozásában is irányadónak kell tekinteni) takarékbetétnek minősül - a Polgári Törvénykönyv. 533. §-a alapján kötött szerződés szerint - a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.
Fiam évek óta külföldön dolgozik hivatalos munkavállalási engedéllyel. Évente többször jön haza és az állandó lakása is Magyarországon van. Amikor itthon tartózkodik a külföldi biztosítója az esetleges egészségügyi szolgáltatás költségeit térítené. Köteles-e az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni itthon?
A kérdés megválaszolásához szükséges annak ismerete, hogy a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamában, vagy azon kívül, ún. „harmadik államban” végzi-e a tevékenységét.
Amennyiben a magyar állampolgár az EGT tagállamában vállal munkát, akkor annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak rá, ahol keresőtevékenységet folytat, és ebben a tagállamban lesz járulékfizetésre kötelezett. Ebben az esetben a magyar állampolgár Magyarországon nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.
Harmadik ország vonatkozásában, ha a magyar állampolgár munkavállalás céljából ideiglenesen külföldön tartózkodik, de Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik, belföldinek minősül, és ha más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, meg kell fizetni a 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
