Miért nem fektetnek a magánnyugdíjpénztárak ingatlanba?

2008.06.22., 16:27 Frissítve: 2008.06.22., 16:26

Tetszik

A pénztárak nagy részét nem foglalkoztatja a közvetlen ingatlanbefektetés lehetősége, a 2.632 milliárd forintos vagyonból összesen 7 milliárdot tesz ki az ingatlanvagyon - állapítja meg a Pénzügyi szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a témáról készített összeállításában.

Elsősorban a szakértelem hiányával okolható az összvagyonon belüli rendkívül alacsony, 0,3 százalékot sem elérő az ingatlanbefektetési arány - állapítja meg a PSZÁF, hozzátéve, hogy a jogszabályi előírások az önkéntes pénztáraknál 10 százalékban, a magánnyugdíj-pénztáraknál 5 százalékban maximálják a közvetlen ingatlanbefektetések arányát. A magánnyugdíj-pénztárak közül 2005-2007 között csupán egy pénztár rendelkezett közvetlen ingatlanbefektetéssel, amelynek piaci értéke a 2005 végi 88 millió forintról 2007. június 30-ig 1,394 milliárd forintra, az ágazati vagyon 0,08 százalékra nőtt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak közül 13 intézmény
rendelkezett valamilyen formában közvetlen ingatlanbefektetéssel, amelyek aránya az összes vagyonon belül ugyancsak elhanyagolható, és lassú növekedést mutat. 2005 végén ez az arány 0,52 százalék, míg 2007. közepén 0,67 százalék volt, úgy, hogy három pénztár befektetése teszi ki az ágazati ingatlanvagyon nagy részét.
Az egészségpénztárak közül korábban három, a 2007 félévi állapot szerint két pénztár rendelkezett közvetlen ingatlanbefektetéssel, közülük egyik a vagyona mintegy 10 százalékát, a másik 5,7 százalékát fektette ingatlanba.

Az egészségpénztári ágazat vagyonához viszonyítva az egészségpénztári ingatlanbefektetések aránya 2005 végén 0,6 százalék, míg 2007 közepén 1,38 százalék volt. Az egész pénztári területen a legnagyobb ingatlanbefektető, -beruházó és -fejlesztő pénztár 2007.06.30-án egyedül majdnem akkora ingatlanállománnyal rendelkezett, mint az összes többi pénztár együttvéve. Ez a pénztár valósította meg az ingatlanbefektetések 49,66 százalékát, amelyek értéke 3,477 milliárd forint volt. Az alacsony ingatlanvagyon oka legtöbb esetben a szakértelem hiányán kívül az, hogy egy hatékony ingatlanportfolióhoz megfelelő nagyságú vagyon is szükséges és több pénztár is problémaként említette a befektetés likvidálhatóságának korlátait. Szintén az ingatlanbefektetések ellen hatnak – a nem tisztázott – illeték- és adóügyi kérdések. A pénztáraknál az ingatlan típusától is függően különböző hasznosítási módokat alkalmaznak, de legjellemzőbb az iroda és lakóingatlanok bérbeadása, forint és – az irodapiacra inkább jellemző – deviza alapú bérleti konstrukciók egyaránt előfordulnak. A telkek egy részét spekulációs céllal vásárolták és csak tartják a pénztárak a kedvező értékesítési lehetőségre várva, illetve két pénztár jelentősebb fejlesztéseket tervez és végez az általuk megvásárolt telkeken.

Azon pénztárak közül, amelyek a vizsgált időszakban értékesítettek ingatlant, az egyik nyugdíjpénztár az egyik ingatlanán (a bérleti díjakat nem számolva) hat év alatt 104 millió forint, a másikon mintegy 7 millió forint veszteséget realizált. A két ingatlan bérbeadásával, fenntartásával évente néhány százezer forintos nyereséget, illetve évi 1 millió forintos veszteséget realizált a pénztár. Szintén a 2006. évben, szintén hat év után adott el egy telket egy másik nyugdíjpénztár, amely ezzel a befektetéssel ennyi idő alatt több mint megduplázta a befektetett pénzét, összesen 134 százalékos hozamot ért el. A kényszerből – kisajátítás előtti ajánlat elfogadásával – eladott ingatlanon jelentős, több mint 60 százalékos hozamot ért el az értékesítés évében az érintett pénztár.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.