adozona.hu
Magánnyugdíjpénztár: kilépés és visszafizetés
//test-adozona.hu/archive/20080507_magan_nyugdíj_penztar
Magánnyugdíjpénztár: kilépés és visszafizetés
Tetszik
Miként lehet a magánnyugdíj-rendszerből kilépni, s mi módon lehet az elvesztett nyugdíjrészt visszaszerezni? A tagdíj-kiegészítés visszafizetése miként történik? - Futó Gábor, az Adózóna szakértője válaszol a kérdésekre.
| Magánnyugdíjpénztár I. |
| Olvassa el Futó Gábor magánnyugdíjpénztárakról szóló cikkének első részét itt! |
Visszalépés esetén a magánnyugdíjpénztár a folyószámlán felgyülemlett összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalja, így a megállapított nyugdíjat nem csökkentik 25 százalékkal (azaz a jogosult teljes társadalombiztosítási nyugdíjban részesül). A visszalépési szabálynál a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjigénynél korábban is irányadó eljárást kell tehát alkalmazni. Megrokkanás esetén korábban is ki lehetett lépni a magánnyugdíjpénztárból (nehogy a társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíjat csökkentsék 25 százalékkal).
A tagdíj-kiegészítés visszafizetése
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéskor a magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számlán nyilvántartott, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett követelését utalja át a Nyugdíjbiztosítási Alapba:
a) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást nem vezet, a tagsági jogviszony megszűnésének napját magában foglaló negyedév utolsó napján (fordulónapon) fennálló értékben, a fordulónapot követő 50 napon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül,
b) ha a pénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartást vezet, a tagsági jogviszony megszűnésének napján fennálló értékben a megszűnés napját követő 18 munkanapon, vagy ha ez nem lehetséges, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítését követő 18 munkanapon belül.
Az átutalásnál hivatkozni kell a pénztártag személyi adataira és taj-számára, ezzel egyidejűleg az átutalás megtörténtéről és az átutalt összegről tájékoztatni kell a foglalkoztatót, a volt pénztártagot és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összegen felül az egyéni számlán maradó, a pénztártag követelését képező összeget a pénztár a tag, illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át.
A tagdíj-kiegészítés összegét (a tagdíjat a foglalkoztató vagy maga a pénztártag a tagdíjalap 10 százalékáig kiegészítheti) tehát a tag (vagy a kedvezményezett) kapja vissza akkor is, ha az a foglalkoztatótól származott! Ez természetesen nem érinti a társadalombiztosítási nyugdíj számított összegét.
A 2012. december 31-ig biztosított kilépési lehetőség problémái:
A nyugdíjbiztosítási szerv csak abban az esetben tudja 100 százalékos összegben megállapítani a nyugdíjat, ha a magánnyugdíjpénztár írásban igazolja:
a) hogy a törvényben szabályozott tagsági idő nem éri el a 120 hónapot,
b) a kalkulálható havi járadékszolgáltatás összegét,
c) a nyugdíjbiztosítási szerv pedig megállapítja, hogy ez eléri-e a társadalombiztosítási nyugdíj összegének 25 százalékát.
A megállapított társadalombiztosítási nyugdíj összegéről határozatot kell hozni, kérdés azonban, hogy az a), illetve b) pontban szereplő adatok tekintetében van-e jogorvoslat, illetve annak mi a fóruma. Ha a visszalépés feltételei nem állnak fenn, álláspontom szerint a magánnyugdíjpénztárnak kell erről tájékoztatnia mind a tagot, mind a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet. Jogorvoslat ezért szerintem csak a magánnyugdíjpénztárnál merül(het)ne fel. A szabályozás érint(het)i a korengedményes nyugdíjakat is. Ilyen esetben a fenti rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a foglalkoztató vállalja és teljesíti a társadalombiztosítási nyugdíj teljes összegének befizetését.
A jogalkotó szaporította a nyugdíjbiztosítási szervek teendőit: kétféle módon, kétszer kell nyugdíjat számítani 2012. december 31-ig. Persze ezt követően is előfordulhat, hogy valakinek nincs 120 havi tagsági jogviszonya, s a járadékszolgáltatás nem éri el a társadalombiztosítási nyugdíj 25 százalékát. Mi lesz akkor? Szaporodtak a magánnyugdíjpénztárak adminisztrációs teendői is (aminek költségét – működési költségként – bizonyára áthárítják a pénztártagokra). Egyszerűbb lett volna a törvényben hagyni, hogy 47 éves kor fölött már nem lehet magánnyugdíjpénztárba belépni, vagy legalább elmagyarázni, hogy érdemes.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
