adozona.hu
Nyugdíj melletti munka: van, amikor nem kell nézni a keretet
//test-adozona.hu/archive/20080315_nyugdij_munka_2008
Nyugdíj melletti munka: van, amikor nem kell nézni a keretet
Tetszik
Ettől az évtől a nyugdíjuk mellett munkát vállaló nyugdíjasoknak egy bizonyos jövedelemszint után le kell mondaniuk a járandóságukról. Cikkünkben összegyűjtöttük a korkedvezményes nyugdíjasokra, a rokkantsági nyugdíjban részesülőkre és az őstermelő nyugdíjasokra vonatkozó korlátozásokat.
| Nyugdíjkalkulátor |
| Számolja ki a nyugdíját kalkulátoraink segítségével! |
Ebben az esetben a munkáltatójának értesítenie kell az adóhatóságot, amely értesíti a nyugdíjfolyósítót. A törvény értelmében, ha valaki az év közepén eléri a keretösszeget és esetleg év vége előtt elveszti a munkából származó jövedelmét, akkor nincs mód arra, hogy visszakapja a nyugdíját, ugyanis az ONYF csak a következő év elejétől tudja újraindítani a nyugdíj folyósítását. Érdemes tehát odafigyelni arra a bizonyos kertösszegre. A törvényben annyi enyhítés van, hogy ha valaki a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor csak a decemberi nyugdíjat kell visszafizetnie.
A fent említett szabályozás csak azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mennek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok „türelmi időt” kapnak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép életbe és csak akkor, ha 2010 január 1-jén még nem múltak el 62 évesek.
Rokkantnyugdíj: nem mindent korlátoznak
| Korkedvezményes nyugdíj kereseti feltételei |
| A korhatár alatti nyugdíjak megállapításához és folyósításához magyarázó táblázatot itt talál. |
A teljes munkaidőben dolgozó rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjas tehát négy hónapig dolgozhat, az 5. hónap elsejétől viszont jelenteni kell a hatóságnak a munkavégzést.
Amennyiben viszont aktív korához képest rokkantsági nyugdíjasként kevesebbet dolgozik, vagyis teljes munkaidő helyett részmunkaidőben, vagy pl. hat órás munkaidő helyett 4 órában dolgozik tovább, akkor ez év végéig bármennyit dolgozhat, nem nézik a keresetét.
Szintén január 1-jétől érvényes szabályoknak megfelelően megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a keresőtevékenység folytatása esetén 6 egymást követő hónapban– a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett – kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve, annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori minimálbér (69 ezer forint) összegét.
Őstermelő
A nyugdíjas mezőgazdasági őstermelőt – amennyiben egyéb biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) nem áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet nem folytat – a 2008. január 1-jétől életbelépő nyugdíjfolyósítás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezések nem érintik. A nyugdíj folyósítását – ide nem értve a rokkant nyugdíjat – nem befolyásolja az a körülmény, hogy az őstermelői tevékenységből mennyi jövedelme származik. Az Adózóna szakértői azonban megjegyezték ezzel kapcsolatban, hogy a törvényi szövegezés ebben az esetben nem egyértelmű.
Nyugdíjas munkavállalóként egyébként 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Mivel a nyugdíj összevonandó jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát. A bevalláson a kiegészítő kereset mellett a nyugdíjat is fel kell tüntetni. Ebben az esetben az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót (szja) a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.
Mivel az szja-tábla 1 700 000 forintnál vált 18-ról 36 százalékos kulcsra, a nyugdíj plusz a kereset összevont összege 1 700 000 forintos éves jövedelemszintig 18 százalékos kulccsal, a maradék pedig 36 százalékos kulcs szerint adózik. Ha valakinek a nyugdíja például évi 1 400 000 forint , és emellett még 500 ezer forintos éves jövedelme van, az adóalapja 1 900 ezer forint lesz. Ebből az 1 400 000 plusz az 500 ezer forintból 300 ezer (vagyis összesen 1 700 000 forintig) 18 százalékos kulcs szerint , a maradék 200 ezer forint pedig 36 százalékos kulccsal adózik. A végleges, befizetendő adóösszeg úgy jön ki, ha az így kiszámított adóból levonjuk az 1 400 000 forint, vagyis a nyugdíj összegének 18 százalékát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
