adozona.hu
A nyugdíjszámítás változásai
//test-adozona.hu/archive/20080205_nyugdijszamitas_nyugdij_valtozas_2008
A nyugdíjszámítás változásai
Tetszik
Új nyugdíjszámítási szabályok léptek életbe 2008. január 1-től, ám számszerű levezetést, példát még nem lehet fellelni, pedig csak akkor lehetne érdemi észrevételt tenni a változások hatásáról. Cikkünkben sorra vettük az új rendszer főbb elemeit: a nettósítást, a keresetek velorizálását, 40 év feletti szolgálati idő elismerését és a 227 ezer forintnál magasabb nyugdíjak szabályozásának változását.
| Előrehozott öregségi nyugdíjak |
| Az előrehozott öregségi nyugdíjak számításához táblázatokat itt találhat. |
Az új szabályokról megoszlanak a vélemények. A szaktárca szerint csak 0,5 százalékkal csökkennek a nyugdíjak az új számítási módszer szerint, egyes szakértők és politikusok szerint viszont 8-10 százalékos mértékű nyugdíjcsökkenés várható a számítási mód változása miatt.
Az igazságosság jegyében született változást érdemes elemezni, hogy tényleg megvalósulnak-e a jogalkotói szándékok. Az új rendszer főbb elemei:
• Nettósítás
• A keresetek teljes valorizálása
• 40 év feletti szolgálati idő fokozottabb elismerése
• A 227 ezer Ft/hó feletti nyugdíjak szabályozásának változása
A nettósításról
A keresetek nettósítása igen érdekes logikát követ. Lépései:
- A bruttó keresetekből le kell vonni a különböző járulékokat (nyugdíj, egészségbiztosítási, munkavállalói vagy vállalkozói járulék);
- a járulékokkal csökkentett keresetből kell a személyi jövedelemadót kiszámítani.
Ez a nettó nem azonos a személyi jövedelemadó szerinti nettó keresettel, mert a személyi jövedelemadó törvény szerint a bruttó kereset alapján kell kiszámítani az szja-t. Ez maximum elméleti nettó jövedelem, de valójában még az sem, csak egy számítási módszer. Igaz, ha ez az út helyes, akkor az szja-ban is be lehetne vezetni, mindenki örömére.
Nem az igazságosságot erősíti az sem, hogy a vállalkozók – azonos bérösszeg mellett – mindenképpen rosszul járnak a 4 százalékos mértékű vállalkozói járulék figyelembe vétele miatt. Az alkalmazottak esetében csak 1–1,5 százalék a munkavállalói járulék miatt levonandó összeg. Ez a megkülönböztetés aligha fogadható el.
A teljes valorizációról
A teljes valorizáció helyes és követendő. Számítása az éves nettó keresetváltozáshoz kapcsolódik, melyet az egyes évek elején még nem lehet megállapítani. Az adatok rendelkezésre állásáig csak előleget lehet folyósítani az adott évben a nyugdíjba vonulók részére az ügyintézés egyszerűsítése érdekében.
40 év feletti szolgálati idő fokozottabb elismerése
Negyven év felett 1,5 százalék helyett 2 százalékkal növekszik a havi kereset figyelembevételének az üteme. Ez azt jelenti, hogy a 2008. január 1-től az átlagos havi kereset 90 százalékát kapja meg a nyugdíjas a korábbi 87,5 százalékkal szemben. Ez a változás mindegyik kereseti csoportban pozitív hatást fejt ki.
A 227 ezer Ft/hó feletti nyugdíjak szabályozásának változása
Az ilyen magas összegű nyugdíjak esetében nem nyugdíjcsökkenés, hanem nyugdíjnövekedés következett be a számítási módszer változása miatt. A magas összegű nyugdíjak mérséklésére vonatkozó határok és szorzószámok is megváltoztak, a határok és a figyelembe vehető mértékek is emelkedtek.
A számítás eredményeiről
Egy nagyon bonyolult számításnak az eredményei sem lehetnek egyszerűek. Az a következtetés, hogy csak 0,5 százalék a különbség a két számítási módszer között, elleplezi a különböző kereseti csoportok eltéréseit.
Egy nem hivatalos valorizáció alapján elvégzett számítás szerint a mindenkori bérminimum szerint kereső munkavállaló nyugdíja még 45 év munkaviszony esetében is kisebb lesz, mint a 2007. évben. (40 év munkaviszony esetében 3,7 százalék, 45 év esetében 1 százalék csökkenés).
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagkeresete szerint dolgozó nyugdíja 40 év munkaviszonyig 1,8 százalékkal kevesebb lesz, mint 2007-ben, 45 év munkaviszony után viszont 1 százalékkal lehet magasabb a nyugdíj az új szabályok szerint.
A számítási módszer nyertesei a nyugdíjjárulék maximumot fizető munkavállalók, akik nyugdíja a ledolgozott évektől függetlenül növekedni fog. 40 év munkaviszony mellett várhatóan 0,5 százalékkal, 45 év munkaviszony esetében várhatóan 3,3 százalékkal.
Ez az elemzés egy egyszerű, de a fő szabályokat magában foglaló modell alapján készült. Ha a feltételezett valorizációs szorzók nem változnak meg jelentősen, akkor az eredményekben sem várható jelentős változás.
Az ONYF programja szerint a mértékekben lehet, a tendenciákban nem várható változás. A szaktárca nyilatkozata szerint 0,5 százalék a különbség a két számítási mód szerint. Ha igazából ilyen csekély a változás, akkor érdemes volt (így) változtatni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
