hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az APEH válaszol: ekho, adószám, amortizáció

  • adozona.hu

Számolhatják-e másképpen egy részmunkaidőben alkalmazott nettó munkabérét a bruttóból, mint egy teljes munkaidős dolgozóét? Főállás mellett is végzek más munkákat, a költségeim elszámolására kiváltható-e az adószám, ha nem akarok vállalkozói igazolványt? Milyen kötelezettségekkel jár ez? A saját gépkocsi használat amortizációja melyik évtől 9 Ft/km? Valóban csak egy névre adható ki egy főiskolás adóvisszatérítési igazolása? Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot egy a minimálbér feletti jövedelmemre ekhós adózást választott adózónál?

1. Mai magyar adózási rendszerben lehetséges-e az, hogy másképp számolják ki egy részmunkaidőben alkalmazott nettó munkabérét a bruttóból, mint egy teljes munkaidős dolgozóét?

Az adótörvények nem tesznek különbséget a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben dolgozó személyek között, így általánosságban elmondható, hogy ilyen megkülönböztetés nem lehetséges. Ugyanakkor a részmunkaidőben dolgozó személynek feltehetően alacsonyabb a jövedelme, és a kisebb jövedelem után fizetendő adó nem csupán az alacsonyabb adókulcsban nyilvánulhat meg, hanem abban is, hogy a részmunkaidőben dolgozó személynél nagyobb eséllyel fordulhat elő, hogy az egyes kedvezményeket – mint például a családi kedvezmény – év közben nem tudja igénybe venni. 

2. Főállásban dolgozom, de emellett is végzek munkákat. A költségeim elszámolására kiváltanám az adószámot, de nem akarok vállalkozói igazolványt. Milyen kötelességeim lesznek (tb, adó stb.) és számlát adhatok-e, vagy más szerződéses jogviszonyt kell kötnöm? Teljes munkaidőben dolgozom. Ha mégis egyéni vállalkozó lennék, milyen befizetési kötelezettségeim lennének?

Amennyiben magánszemélyként kiváltja az adószámot, akkor számlaképessé válik, azaz jogosult lesz számlatömb beszerzésére, számla kiállítására. A kiszámlázott összeg az Ön önálló munkából származó bevételének minősül, amellyel szemben választása szerint vagy a jövedelem megszerzése érdekében az adóévben ténylegesen felmerült igazolt költségeit, vagy a 10 százalékos költséghányadot számolhatja el. Az így megállapított jövedelem után az adótábla szerinti adót és esetlegesen, ha éves összes jövedelme meghaladja a 7 137 000 forintot, a felettes részre a különadót kell megfizetni. Az adó összegének kiszámításakor azonban figyelemmel kell lennie a munkaviszonyból származó jövedelmére is. Felhívom szíves figyelmét arra, hogy a kifizető, akinek Ön számlával végez munkát, ebben az esetben is köteles az adóelőlegek levonására.  

Az adószámos magánszemély abban az esetben válik biztosítottá, ha tevékenységét valamilyen szerződés alapozza meg. Ebben az esetben az alapul szolgáló szerződés szerint kell a biztosítási jogviszonyt elbírálni. Például megbízási szerződés alapján a magánszemély akkor lesz biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. A biztosítási kötelezettség fennállása esetén a 29 százalék társadalombiztosítási járulék megállapítása, a 9,5 százalék nyugdíjjárulék (ha magánnyugdíj pénztár tagja 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék levonása, megfizetése, és bevallása a foglalkoztatót terheli.

Amennyiben kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, akkor főszabály szerint az adókötelezettségét három lépcsőben teljesítheti. Első lépésként a bevételének költségekkel csökkentett része után 10, 16 százalékos vállalkozói jövedelemadót és 4 százalékos különadót kell fizetnie. A vállalkozói bevétellel szemben lényegesen szélesebb körben számolhatóak el költségek, mint a magánszemélyek esetében, így például költségnek minősül a vállalkozói kivét összege is. 

A vállalkozói kivét – mely az adózás második lépcsőjét jelenti – összege után az egyéni vállalkozónak az adótábla szerinti adót és esetlegesen az adószámos magánszemélynél ismertetett szabályok szerint a különadót kell megfizetnie. Végül a harmadik lépcsőben a vállalkozói osztalékalap után 25 vagy 35 százalékos mértékű osztalékadót kell fizetni. Ugyancsak elképzelhető, hogy a vállalkozó az adókötelezettsége teljesítésére, bizonyos feltételek teljesítése esetén, az átalányadózást válassza. A fenti adózási formákkal kapcsolatban teljes körű tájékoztatást nem áll módomban adni, ezért javaslom, hogy bővebb információkért olvassa el az APEH által elkészített Információs füzeteket, melyek megtalálhatóak az ügyfélszolgálatokon és az APEH honlapján is.   

Amennyiben a magánszemély a tevékenység ellátására vállalkozói igazolványt vált ki, és mellette legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll, a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és a természetbeni egészségbiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem lesz. A járulékok megfizetésének, bevallásának kötelezettsége az egyéni vállalkozót terheli.

3. A saját gépkocsi használat amortizációja melyik évtől 9 Ft/km?

Az általános személygépkocsi-normaköltség 2006. január 1-jétől emelkedett 3 forintról 9 forintra kilométerenként. Felhívom azonban szíves figyelmét, hogy az általános személygépkocsi-normaköltség nem csupán az értékcsökkenési leírást, de a benzinköltségen kívül minden más, a gépjármű hivatali célra történő használatával kapcsolatos költséget is helyettesít, így ennek alkalmazásakor a gépjármű javításának, olajcseréjének vizsgáztatásának mosatásának stb. költségei sem számolhatóak el. (1995. évi CXVII. törvény 3. és 11. számú melléklete)

4. A lányom főiskolájának ügyintézője szerint tandíj utáni adóvisszatérítésre csak az egyik szülő jogosult, így a befizetésről szóló igazolást is csak egy névre adhatja ki. Igaz ez?

A tandíj kedvezményét csak az az egy személy veheti igénybe, aki a hallgató kérésére feltüntetésre kerül az adókedvezményről szóló igazoláson. Tehát még az igazolás kiállítása előtt el kell dönteni, hogy melyik szülő kívánja igénybe venni a kedvezményt, és erről a hallgatónak nyilatkoznia kell a kifizetőnek, azaz a főiskola ügyintézőjének. Azaz a kedvezményt a két szülő (vagy más közeli hozzátartozó) párhuzamosan nem, de választásuk szerint bármelyikük igénybe veheti, de természetesen csak akkor, ha megfelelnek az adókedvezmény igénybe vételére vonatkozó jövedelemhatárnak. (1995. évi CXVII. törvény 36. § (3) bekezdése)

5. Művészeti tevékenységet végző munkavállalóként a minimálbér feletti jövedelmemre ekhós adózást választottam. Januárban betegszabadságra kényszerültem, és a munkáltatóm úgy számolta el a béremet, hogy arányosította azt, így az általános közteherviselés szerint adózott jövedelmem nem érte el a minimálbért, ugyanakkor ekhós jövedelmem is keletkezett. Helyesen járt el a munkáltatóm?

A betegszabadságra járó összeg (a távolléti díj 80 százaléka) után az általános szabályok szerint kell a közterheket megfizetni. A munkáltatója az adott hónapra a munkavégzésre és a betegszabadságra együttesen kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére vehette csak figyelembe az ekho választására vonatkozó nyilatkozatát, ha Ön nem igazolta, hogy más jövedelme után a közteherviselési kötelezettségét az általános szabályok szerint teljesítette. A munkáltatója hibázott, ha nem a fentiek szerint járt el. A munkáltató ilyen hibája az Ön adókötelezettségére csak annyiban van kihatással, hogy ha Ön az adóév során nem fizeti meg a havi minimálbér tizenkétszereséig az általános szabályok szerint a közterheket, akkor az ekho választására vonatkozó 25 millió forintos jövedelemhatár arányosan csökken. (2005. évi CXX. törvény 3. § (7) bekezdése)

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink