adozona.hu
A be nem fizetett nyugdíjjárulék következményei
//test-adozona.hu/archive/20080303_nyugdij_munka_rokkantsagi
A be nem fizetett nyugdíjjárulék következményei
Tetszik
Rokkantnyugdíj mellett hogyan lehet munkát vállalni? A rokkantnyugdíjasokat is érinti a nyugdíjasok keresetkorlátozása? A nyugdíjam megállapításánál azt az időszakot amelyre a munkaadóm nem fizette meg a nyugdíjjárulékomat, nyugdíjszámításnál mint nyugdíjalapot figyelembe veszik-e? MOlnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője olvasóink kérdéseire válaszol.
Valóban, általánosan a nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg, amely a nyugdíjjárulék megfizetéséhez kapcsolódik.
A foglalkoztató kötelezettsége a biztosítottat terhelő járulék levonása és annak bevallása, illetőleg megfizetése az adóhatóság felé. A foglalkoztató által már levont járulék a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és/vagy befizetni elmulasztotta és a vele szemben a hatósági intézkedések (nyugdíjjárulék behajtásával kapcsolatban) nem vezettek eredményre.
Ebből következően a biztosítási idő azon része is, amelyre a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta, szolgálati időnek minősül.
Szolgálati időként azonban nem lehet figyelembe venni az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja esetében a biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszony azon időtartamát, amelyre az egyéni vállalkozónak, illetőleg a társas vállalkozások tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő legkorábban csak a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe.
Rokkantnyugdíj mellett hogyan lehet munkát vállalni? A rokkantnyugdíjasokat is érinti a nyugdíjasok keresetkorlátozása, vagyis, hogy ha bevételük meghaladja a havi minimálbért, akkor szünetel a nyugdíj folyósítása?
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság ú.n. orvosi feltétele a munkaképesség 67 százalékos elvesztése, illetve 2008. január 1-jét követően az ötven százalékot meghaladó egészségkárosodás.
Továbbá a rokkantsági nyugdíj mértéke többek között függ a rokkantság fokától azaz:
- a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen
- a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
- az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen és mások gondozására szorul.
Mindezekhez igazodik a rokkantnyugdíjasok foglalkoztatási korlátozására vonatkozó szabályozás is, amely 2008. január 1-jétől a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggésben módosult.
A 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személynél a nyugellátásnak a kereső tevékenység miatti megszüntetésére 2009. január 1-je előtt a „régi szabályokat” kell alkalmazni, azaz a rokkantsági nyugdíjat csak abban az esetben kell megszüntetni, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyeket a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
Rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az nem dolgozik rendszeresen, aki a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben dolgozik. Aemnnyiben már a megrokkanást megelőzően is rövidebb munkaidőben dolgozott, akkor beszélhetünk "nem rendszeres" munkavégzésről, ha a munkaideje a megrokkanást követően tovább csökken.
A megrokkanás utáni keresetet akkor lehet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek tekinteni, ha annak a jövedelemadóval csökkentett összege legalább 20 százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező valorizált (szintre hozott) átlagkeresetnél.
2008. január 1-jétől megszűnik a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapban– a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett – kereset havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve, annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér 2008-ban 69 000 forint) összegét.
Az ismertetett szabály az öregségi nyugdíj korhatár (62. életév) betöltéséig alkalmazandó, azt követően az éves keresetösszeg (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresének) eléréséig van lehetőség a nyugdíj korlátozás nélküli felvételére.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
