adozona.hu
Járulék visszaigénylése, arányos szolgálati idő és egészségbiztosítás
//test-adozona.hu/archive/20080304_tb_nyugdíj_szolgalati_elektronikus
Járulék visszaigénylése, arányos szolgálati idő és egészségbiztosítás
Hogyan lehet visszaigényelni a járulékfizetési felső határnál magasabb összeg után levont nyugdíjjárulékot? Főállású anyaként lehet munkát vállalni úgy, hogy az ellátást ne vegyék el? Az idén a havi elektronikus adó- járulékbevallásban már fel kell tüntetni az ún. arányos szolgálati idő tartamát is, hogyan kell ezt kiszámítani? Olvasóink kérdéseire Futó Gábor, az Adózóna tb-szakértője válaszol.
Hogyan lehet visszaigényelni a járulékfizetési felső határnál magasabb összeg után levont nyugdíjjárulékot?
Két eset fordulhat elő. Az egyik, amikor adott munkáltató, egy adott jogviszonyon belül a tárgyévben több járulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat vont le a biztosítottól, mint azt az egyéni járulékfizetési felső határ engedné. Ilyenkor a foglalkoztató köteles a túlvonás összegét a biztosítottnak visszafizetni, és a tárgyhavi bevallási kötelezettség alá eső járulék összegét csökkenti a biztosított részére visszafizetett járulékkal. Ez például akkor fordul elő, amikor a biztosított év közben eléri a járulékplafont, ezt követően azonban például táppénzen van, így a felső határt csökkenteni kell táppénz időtartamával, melynek következtében túlfizetés keletkezik. A túlfizetést a korábbi szabályok szerint csak önellenőrzéssel lehetett korrigálni.
Mostantól az új szabály szerint a bevallásban a járulék- és tagdíjtúlfizetéssel csökkenteni kell a tárgyhavi kötelezettség összegét. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a foglalkoztatottja magánnyugdíjpénztár tagja; ekkor is a tárgyhavi bevallásban lehet a korábbi bevallásokban közölt adatokat helyesbíteni. E szabály alkalmazása azonban csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges. Amennyiben a foglalkoztató által a tárgyhónapra bevallott tagdíj összege kevesebb, mint a tárgyévben teljesített tagdíjtúlfizetés miatt a biztosítottnak visszafizetett összeg, akkor a tagdíjat a foglalkoztató a pénztártól igényelheti vissza.
A másik eset az, amikor a biztosított egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll. Ilyenkor a helyzet bonyolultabb, a foglalkoztatónak önellenőrzést kell végeznie. Nyugdíjjárulék (tagdíj) túlfizetés esetén a foglalkoztató a túlfizetés igazolását követő 15 napon belül köteles a járulékot (tagdíjat) visszafizetni a biztosítottnak. Ezt a munkáltató azonban csak önellenőrzés benyújtásával tudja rendezni. Ennek ezért a munkahelyi ügyintézők nemigen örülnek.
Van azonban más módszer is a túlfizetés elkerülésére, visszaszerzésére: az adózás rendjéről szóló törvény. 30. §-ában foglalt rendelkezés: a magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően ugyanis nyilatkozhat – a jogcímet is megjelölve – arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű. A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában is visszaigényelheti, feltéve, hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el. Igaz ezzel az eljárással később jutunk a pénzünkhöz.
Mezőgazdasági őstermelő vagyok. Egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot az előző évi bevételem 20 százaléka után kell fizetnem. Vajon egészségügyi ellátásra akkor is jogosultságot szerzek, ha az egészségbiztosítási járulék összege nem éri el a havi 4350 forintot?
Adott esetben olyan, tevékenységet kezdőnek már nem minősülő mezőgazdasági őstermelőről van szó, akinek a tárgyévet megelőző évben az e tevékenységéből származó bevétele nem haladta a hétmillió forintot. Az őstermelő ilyenkor az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után köteles 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot és – a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló – 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetni.
Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százalék tagdíjat és 7,2 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.
A havi járulékalap az így számított előző évi őstermelői bevétel 1/12-ed része. E járulékalap után azonban mindössze 9,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. Emellett az egyébként 6 százalékos egészségbiztosítási járulékból csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot viszont nem. Ez kétséget kizáróan megoldja e személyek egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát [ezáltal érvényessé válik TAJ - kártyájuk], de pénzellátásra (terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, táppénz) továbbra sem szerezhetnek jogosultságot.
Aki természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Még akkor is, ha e járulék összege havi lebontásban nem haladja meg azt a havi 4350 forintos összeget, amit másnak egészségügyi szolgáltatási járulékként egyébkén maga után fizetnie kell.
Főállású anya vagyok. A három gyermek mellett vállalhatók-e munkát, úgy, hogy az ellátásomat ne vegyék el?
Főállású anyának nevezik azt, aki gyermeknevelési támogatásban részesül. Erre az jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Az ellátásban részesülő kereső tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.
Napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. Korábban a szülőnek a napi 4 órás munkavégzés miatt egész héten biztosítania kellett gyermekek felügyeletét (esetleg az utazási idő tovább növelte a gyermektől való távollétet). Egyes munkaadók foglalkoztatási igénye kifejezetten csak a hét végén jelentkezik.
A szabályozás mindenki számára előnyösnek mondható, miután a munkavállaló családja segítségével hétvégén könnyebben meg tudja oldani a gyermekek felügyeletét, gondozását, és a hét összes többi napját a gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő csak a gyermekeinek szentelheti. A munkaadó számára is előnyös megoldás ez, hiszen éppen a hétvégi munkavégzés megoldása költségesebb és nehézkesebb, módja nyílik a gyermeknevelési támogatáson levő szülő alkalmazására e napokon is rendes munkaidőben.
Az idén a havi elektronikus adó- járulékbevallásban már fel kell tüntetni az ún. arányos szolgálati idő tartamát is. Hogyan kell ezt kiszámítani?
Ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető figyelembe szolgálati időként.
Ilyen esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával. A szolgálati időt az adott naptári évre – a biztosítási jogviszony időtartamára – úgy kell kiszámítani, hogy:
a) meg kell állapítani az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem és az erre az időszakra számított minimálbér összegét,
b) ha az adott naptári időszakban ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles jövedelem kevesebb, mint az erre az időszakra vonatkozó minimálbér összege, akkor a nyugdíjjárulék köteles jövedelem összegét el kell osztani az a) pont szerint megállapított minimálbér összegével, majd
c) az így kapott hányadost meg kell szorozni az adott időszak naptári napjainak számával (ha az így kapott szám nem egész szám, azt egész számra fel kell kerekíteni).ű
A biztosítási időtartamok teljes tartamára figyelembe vehető minimálbér számításánál – ha a biztosítási jogviszony a naptári hónap teljes időtartama alatt fennállt – naptári hónaponként a minimálbér havi összegét, ha pedig a biztosítási jogviszony nem teljes naptári hónapon át áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. Az adott időszakra vonatkozó minimálbér számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak az időszaknak a naptári napjait, amelyeken a biztosítás szünetelt, vagy nem volt nyugdíjjárulék köteles jövedelem.
PÉLDA |
A munkavállaló 2008. január 1-jétől március 3-ig állt munkaviszonyban heti 20 órás munkaidőben, havi 34 500 forint munkabérrel. A biztosított keresőképtelen beteg volt 2008. 03. 01. - 03. 10. között. A szolgálati idő kiszámítása: 2008. januárra a minimálbér összege 69 000 forint. 2008. március hónapban a minimálbér napi összege: 69 000 : 30 = 2 300 Ft/nap. A táppénzfolyósítás idejére jutó összeg: 2300 x 10 = 23 000 Ft. A március 11-31. közötti időszakra figyelembe vehető minimális bér 69 000 – 23 000 = 46 000 Ft. a) Az említett időszak alatt elért nyugdíjjárulék-köteles kereset (jövedelem) I. hó 34 500 Ft. II. hó 34 500 Ft. III. hó 23 400 Ft. Összesen: 92 400 Ft. Az erre az időszakra számított minimálbér összege I. hó 69 000 Ft. II. hó 69 000 Ft. III. hó 46 000 Ft. Összesen: 184 000 Ft. b) Az adott naptári időszakban (2008. január 1. és március 31. között) a ténylegesen elért nyugdíjjárulék-köteles kereset kevesebb, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó minimálbér összege, ezért: 92 400 : 184 000 = 0,502 c) az így kapott hányadot meg kell szorozni az adott időszak (a táppénzfolyósítás időtartamával csökkentett) naptári napjainak számával. I. hó 31 naptári nap II. hó 29 naptári nap III. hó 21 naptári nap Összesen: 81 naptári nap. 0,502 x 81 = 41 nap; 41 (nap) + 10 (táppénzes nap) = 51 nap. A figyelembe vehető szolgálati idő tehát erre az időszakra összesen 51 nap lesz. |
Az így kiszámított arányos szolgálati időt ˙(napokat) kell szerepeltetni az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus havi adó- és járulékbevallásban. Véleményem szerint azonban ezt így havonta nem lehet kiszámítani. Ezt csak éves szinten lehetne. Mert például mi van abban az esetben, ha valaki egy hónapban kevesebbet keres a minimálbérnél? Kevesebb szolgálati időt szerez, mint a naptári hónap napjainak száma! Viszont, ha a következő hónapban már többet kap jócskán, mint a minimálbér. Ebben a hónapban szerezhet több szolgálati időt, mint a naptári hónap napjainak száma.