adozona.hu
Járulékváltozások 2008-ban: nőtt és csökkent
//test-adozona.hu/archive/20080124_jarulek_tb_nyugdij
Járulékváltozások 2008-ban: nőtt és csökkent
Tetszik
A kormány szerint 2008-ban összességében sem a munkáltatók társadalombiztosítási járulékterhe, sem a biztosítottak egyéni járuléka nem nő, csupán bizonyos járulékokat csoportosítanak át a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap között. Ám ez csak félig igaz: a munkáltatók tb-járulékának mértéke változatlanul 29 százalék ugyan, és a nem nyugdíjas biztosítottak sem fizetnek összességében több járulékot az idén, mint tavaly, mégis mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk az adófizetőknek - mondta Futó Gábor a tb-járulékváltozásokról a Penta Unió Oktatási Centrum konferenciáján. Hogy is van ez?
Az új szabályozás
A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke összességében változatlanul 29 százalék (ebből 2007-ben 21 százalék volt a nyugdíjbiztosítási és 8 százalék az egészségbiztosítási járulék). Ugyanakkor a korábbi 21 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék 24 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékra csökkent (ebből 0,5 százalék a pénzbeli és 4,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék).
A biztosított személyt terhelő egyéni járulék 2008. január 1-jétől
| Egészségbiztosítási járulék és egészségügyi szolgáltatási járulék |
| A társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék: - a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 24 százalék, - az egészségbiztosítási járulék mértéke 5 százalék. Az egészségbiztosítási járulék további megoszlása: - természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4,5 százalék, - pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 0,5 százalék. ********************************************************** Aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (amely nem azonos az egészségbiztosítási járulékkal). A járulékfizetés alapja a minimálbér, illetve a belföldi személy családjában az 1 főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. |
A 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékra csökkent, ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli azonban már csak 2 százalék (a tavalyi 3 helyett).
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék az egészségbiztosítás pénzellátásait (táppénz, terhességi- gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a természetbeni egészségbiztosítási járulék az egészségügyi szolgáltatásokat fedezi.
A foglalkoztatott nyugdíjas személy a 6 százalékon belül fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbelit viszont nem. A természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke azonban nem csökkent (csak a pénzbeli lett 3 százalék helyett 2, amit azonban a nyugdíjas alkalmazott nem fizet). A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozók esetében pedig sem természetbeni, sem pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetés nincs. Esetükben volt kezdetben a baleseti járulék, amelyet később egy egészségügyi szolgáltatási járulék váltott fel – követni is lehetetlen – eleinte ez 10, majd 16, s végül 9 százalék, azért, hogy ezt mostantól egy fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék váltsa fel.
Mivel vigasztaljuk nyugdíjasainkat? Igaz, hogy az idén egy százalékkal többet kell fizetni, mint tavaly, de amikor 8,5 százalékot kellett fizetni, akkor (365 naponként) csak egy 0,4 százalékos speciális nyugdíjnövelést ígértek, most, hogy 9,5 százalék a nyugdíjjárulék, e nyugdíjnövelés már 0,5 százalékos. Egyszerű példával élve: 1 százalékkal többet kell fizetni, de mostantól 0,1 százalékkal többet kapunk vissza.
A 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék megszűnt, helyébe fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség lépett. Ennek összege 2008-ban havi 4350, napi 145 forint.
Ki köteles ezt fizetni?
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, s a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagja után. A fix összegű egészségügyi szolgáltatási járuléknak nincs alapja, jövedelem hiányában is fizetni kell, mindaddig, amíg a vállalkozói igazolvány a zsebünkben lapul, illetve a társas vállalkozói minőség fennáll. Korábban, ha a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nem vette fel a jövedelmet, vagy ha az egyéni vállalkozónak nem volt vállalkozói kivétje (vagy pici összeg volt az átalányadó-alapot képező jövedelem, az eva adóalany járulékalapot képező jövedelme – az eva adóalap 10 százaléka), akkor a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járuléknak is nulla, vagy igen pici összeg volt az alapja.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő tagja után nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időtartamra, amely alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy – ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként – kamarai tagságát szünetelteti.
Nyugdíjasok
A havi 4350 (napi 145) forintos egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében a nyugdíjas vállalkozó egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A nyugdíjasok erre azt szokták felhozni, hogy ők egyébként mint nyugdíjasok is jogosultak lennének egészségügyi szolgáltatásra. Akkor miért kell pluszban fizetniük? Ez a helyzet egyébként a foglalkoztatott nyugdíjasok esetében is, hiszen ott a munkáltató is fizet a társadalombiztosítási járulékon belül az ennek a fedezetére szolgáló természetbeni egészségbiztosítási járulékot, és maga az alkalmazott nyugdíjas is fizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.
Mint látjuk, a társadalombiztosítási és az egyéni járulék tolódik a nyugdíjbiztosítás irányába (mind a foglalkoztatói, mind az egyéni járulék szintjén csökken az egészségbiztosítási járulék mértéke), valójában azonban ez a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék minden korábbihoz képest többet hoz a konyhára az Egészségbiztosítási Alapnak. Másrészről pedig az látszik, hogy a korábbiakhoz képest sokkal jobban” kotorásznak” a nyugdíjas munkavállalók, vállalkozók zsebében.
De hogy ennyire? Tegyük fel, hogy egy öregségi nyugdíjban részesülő személy munkaviszonyt létesít. A foglalkoztatója a járulékalapot képező jövedelem után fizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot (amely tartalmazza a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot és az 5 százalékos egészségbiztosítási járulékon belül a 4, 5 százalékos természetbeni, illetőleg 0,5 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot). Maga a nyugdíjas fizeti a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.
Ha emellett vállalkozói igazolványa is van, akkor elvileg mint vállalkozó is fizeti a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (ha van járulékalapot képező jövedelme: például vállalkozói kivét). A havi 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot azonban jövedelemtől függetlenül meg kell fizetni. Ha pedig mindezek mellett még a családi vállalkozásban (pl. betéti társaságban) is személyesen közreműködő társas vállalkozó, akkor a társas vállalkozás – attól függetlenül, hogy részére fizetnek-e jövedelmet vagy sem – szintén fizeti utána a 4350 forintos összeget!
Szokásos még ebben a körben felemlegetni, hogy a társas vállalkozás a nyugdíjas (tehát kiegészítő tevékenységű) társas vállalkozó tagja után, a foglalkoztató a nyugdíjas munkavállalója után fizeti a havi 1950 forintos összegű tételes egészségügyi hozzájárulást is, ami szintén az egészségügyi szolgáltatás fedezetéül szolgál. [(Maga a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni vállalkozó ilyet nem fizet.) Erre viszont az a válasz, hogy az egészségügyi hozzájárulás nem járulék, hanem adó, ennek ellenében semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem nyílik meg jogosultság.
Mindenkiért fizetnek
Havi 4350 (napi 145) forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a nagykorú személy, aki egészségügyi szolgáltatásra biztosítottként és a vonatkozó törvény, a Tbj. 16 § (1) bekezdésében felsorolt egyéb jogcím alapján sem jogosult. Itt legfőképp azokat a személyeket emeljük ki, akik 2007. április 1. napját megelőzően még mint eltartott nagykorú közeli hozzátartók ingyen voltak jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.
Ez a jogosultságuk 2007. április 1. napjával megszűnt: ők azok, akiket a minimálbér alapján számolt 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteleztek, amit ez esetben is a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulék váltott fel. Ezt az érintettek továbbra is az adóhatóságon keresztül fizetik az Egészségbiztosítási Alapba, ezzel a válnak jogosulttá az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot helyettük más személy vagy szerv változatlanul átvállalhatja (csak ezt be kell jelenteni az állami adóhatósághoz).
Végezetül a központi költségvetés is havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapba mindazon személyek után, akik külön járulékfizetés nélkül is jogosultak igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat.
Ilyenek a foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, saját jogukon nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesülők, a gyeden levő személyek, a különböző mezőgazdasági járadékban, valamilyen pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátásban részesülők, a diákok, a kiskorú személyek, a szociálisan rászorultak, a fogvatartottak, a hajléktalanok.
Dr. Futó Gábor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
