Kovács László: az uniós adóalap-harmonizációt nem szabad trójai falónak tekinteni

2008.01.18., 09:46 Frissítve: 2008.01.29., 23:55

Tetszik

A társasági adóalap kiszámítási módjának európai uniós harmonizációját nem szabad egyfajta trójai falónak tekinteni, amellyel az Európai Bizottság az adóztatásnak a számos EU-tagország által ellenzett mélyebb harmonizációját kívánja előkészíteni, és ezzel sértené a tagállamok szuverenitását - erősítette meg Kovács László, az EU brüsszeli testületének adóügyi felelőse egy csütörtöki előadásában.

Az Európai Uniós Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) nevű kutatóintézet meghívására az üzleti világ képviselői és gazdasági szakértők előtt beszélve a magyar biztos határozottan leszögezte, hogy Brüsszel nem fontolgatja az adóráták közelítését, hiszen az az uniós szabályok szerint nemzeti hatáskör, a tagországok illetékessége. Kiemelte ugyanakkor, hogy az adóalap számításának egységesítése a bizottság meggyőződése szerint mind a cégeknek, mind a tagállamoknak és közvetve a fogyasztóknak is előnyöket hordoz magában, miközben az unió egészét is segít versenyképesebbé tenni külső gazdasági riválisaival, például az Egyesült Államokkal szemben.

Kovács emlékeztetett arra: a közös adóalap megszüntetné az egynél több uniós tagországban működő cégek jelenlegi versenyhátrányát a csak hazai piacon működőkkel szemben, mérsékelné adminisztratív terheiket, és csökkentené az alkalmazkodásból adódó magasabb ügyviteli költségeiket is, amelyek nagyobb cégeknél elérhetik az összes befizetett adó két százalékát. Kifejtette: a bizottság azt tartja helyesnek, hogy azokban az országokban, ahol a közös adóalap-számítás bevezetésre kerül, a vállalatok számára ne kötelező, hanem választható legyen. Ha ugyanis egy cég csak hazai piacon kíván dolgozni, elképzelhető, hogy számára a régi rendszer a kedvezőbb.

A brüsszeli testület a tervek szerint ősz elején ismerteti hivatalos javaslatát - jelentette be a biztos, burkoltan megerősítve ezzel azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a bizottság a tavaly jóváhagyott uniós reformszerződés ratifikációjának fontosságát szem előtt tartva eltolni kényszerült egyes kezdeményezéseit. Korábbi lapértesülések szerint az adóügyi harmonizációs előrelépések elsősorban a szerződést egyetlenkén népszavazásra bocsátó Írország politikusait aggasztják.

A következő hónapokban a bizottság a témával foglalkozó hatástanulmányt készíti elő, illetve egyeztetést folytat az üzleti körökkel és más érintettekkel, valamint a szakértőkkel - mondta Kovács. Kijelentette: amennyiben nem sikerül minden tagállamot megnyerni az adóalap-egységesítés ügyének, Brüsszel azt fogja javasolni, hogy az érdeklődő tagországoknak - az MTI számításai szerint húsznál mindenképpen népesebb - csoportja úgynevezett megerősített együttműködés keretében, a többiek nélkül is térjen át az új rendszerre.

A csütörtöki rendezvényen kiderült, hogy a vállalati szektor alapvetően támogatja a bizottság elképzeléseit, mert abban az adminisztratív terhek csökkentésére és a cégek előtti akadályok némelyikének felszámolására látnak lehetőséget.

Az Európai Bizottság nem hivatalos tanácsadó intézményének is tekintett CEPS elemzői azt emelték ki, hogy a terv a cégek számára a jogszabályi háttér bizonyosságát, biztonságát erősítheti. Elősegítheti a javaslat azt is, hogy a jövőben több cég válassza az európai uniós vállalati státust, amelynek lehetőségével a néhány évvel ezelőtti bevezetés óta csupán néhány tucatnyian éltek.

Kovács László kérdésekre válaszolva jelezte, hogy egyes tévhitekkel ellentétben az új rendszer relatíve kedvező lenne az új EU-tagországoknak, az óriásvállalatokkal szemben pedig a kis- és középvállalati szektornak.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.