adozona.hu
Miért mennek a multik Hollandiába?
//test-adozona.hu/archive/20071205_holland_adorendszer_szja_kedvezmeny
Miért mennek a multik Hollandiába?
Ha Hollandiában élsz, akkor rezidens adófizetőként tartanak számon. Ha külföldön élsz, de Hollandiában teszel szert jövedelmedre, ami persze Hollandiában adóköteles, akkor nem rezidens adófizető vagy. Bármelyik eset is fordul elő, köteles vagy holland jövedelemadót fizetni!
Hollandia adózási rendszere sok szempontból különleges. Az adózási procedúra nagyon bonyolult és meglehetősen időigényes. Főszabály szerint a jövedelemadó egyéni adózáson alapul, ugyanakkor az ún. adótársak számára engedélyezik, hogy közös jövedelmet állapítsanak meg számukra adóvisszatérítés céljából. Adótársak a házastársak és a regisztrált partnerek (élettársak) lehetnek.
Az országban 2001 óta nincs vagyonadó. Világszerte az egyik legmeggyőzőbb érv - amit a németalföldi országban is vallanak - a vagyoni típusú adók ellen, hogy a már adózott jövedelmekből képzett, azokból felhalmozott tőkét adóztatja meg újra. Feltehetően emiatt törölték el, inkább a jövedelem- és forgalmi típusú adókat részesítik előnyben. A holland társadalomban nagy hangsúlyt helyeznek a környezettudatos életszemléletre, ami a környezetvédelmi adókban is kifejezésre jut.
A holland jövedelmek tipizálása:
A holland adózási rendszerben az adóköteles jövedelmeket az alábbiak szerint lehet csoportosítani:
1. foglalkoztatásból származó adóköteles jövedelmek (ide sorolandók: bérek, nyugdíjak, TB juttatások, házi foglalkoztatottak jövedelmei, stb.)
2. pénzügyi érdekeltségből származó adóköteles jövedelmek (részesdések, osztalékok)
3. megtakarításból és befektetésből származó adóköteles jövedelmek (GNI 4%-át teszik ki).
A személyi jövedelemadó mértéke és az adómentesség lehetősége
A munkából származó jövedelem utáni adófizetési kötelezettség
A holland vállalatvezetőnek és alkalmazottnak is fizetnie kell a személyi jövedelemadót. Ez az adónem kiterjed arra az üzletvezetőre, aki üzletmenetét Hollandiában folytatja, vagy holland munkaerőt foglalkoztat, a holland partok mentén az ország kontinentális talapzatáig végzi munkatevékenységét (például fúrótorony vagy egy hajó fedélzetén), illetve, ha a foglalkoztatott részese a holland nemzeti biztosítási rendszernek. A természetes személy adóköteles jövedelme alapján kivetett személyi jövedelemadó négy részből tevődik össze:
• a bérek (bérköltség) után fizetendő progresszív jövedelemadó
• az ún. biztosítási hozzájárulás, amely minden holland állampolgárra nézve kötelező, és a következő négy komponenst foglalja magában: nyugdíjbiztosítás, különleges egészségügyi és anyasági biztosítás, gyermekek után járó támogatások, és egy olyan nyugdíjbiztosítási rendszer, amely az elhunyt személy házastársát illeti meg;
• a harmadik rész a foglalkoztatott személyéhez szorosan kötődő hozzájárulásokat tartalmaz, mint például a betegségi, rokkantsági, öregségi és munkanélküli biztosítás, ezeket megkülönbözetve kezeljük az előző biztosítási csoporttól. A munkaadó és munkavállaló egyaránt hozzájárul ehhez a tételhez;
• és végül az ún. jövedelemtől függő egészségügyi hozzájárulás, amelyet 2006. január 1-től vezettek be a magán egészségügyi biztosítás kategóriája helyett. Aki ezt a hozzájárulást befizeti, az jogosult igénybe venni az egészségügyi ellátást. A munkavállalónak lehetősége van egészségbiztosítási irodát, valamint orvost, fogorvost és egy gyógyszerészt választania. A munkáltató köteles a munkavállalót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni, ahol nyilvántartják a biztosítási időszakot és a járulékalapot.
Az adók befizetése az Adó- és Vámhivatal, a Központi Adminisztráció felé történik. A személyi jövedelemadó - az egyén jövedelmétől függően - sávosan progresszív.
Munkából származó jövedelem (euróban) Személyi jövedelemadó kulcs (2007)
17 319 euró alatt 2,5 %
17 319 - 31 122 euró 10,25%
31 122 - 53 064 euró 42,00%
53 065 euró felett 52,00%
A két alacsonyabb adókulcs további 31,15 százalék társadalombiztosítási járulékkal egészül ki. 65 év felettiek esetében a járulék mértéke 13,25 százalék, mivel öregségi nyugdíjjárulék fizetésére már nem kötelesek.
Érdemes megemlíteni egy holland sajátosságot, az ún. különleges bankszámlát (G account). A számla arra szolgál, hogy erről intézik a Központi Adminisztráció felé az adók befizetését. A bankszámlát a munkavállaló nyithatja, de arra a munkáltató utalja át a pénzt. A számlát a számlavezető bank ellenőrzi, ezáltal elkerülhető az a helyzet, hogy valaki kibújik az adófizetés alól. Erről a számláról nem lehet pénzt felvenni, csak adót fizetni. Ha viszont a különleges számlán jóval több összeg van, mint amennyi az adók befizetéséhez szükséges, akkor a számlát „fel lehet olvasztani”. Ezt a folyamatot persze az adóhatóságnak jóvá kell hagynia.
Adómentes lehetőség a „területen kívüli” munkavállalók számára
Azokat a munkavállalókat, akik másik országból érkeztek a Holland Királyság területére, a holland adózási rendszer a „területen kívüli munkavállaló” elnevezéssel illeti. A törvény egy speciális lehetőséget kínál ezen foglalkoztatottak számára: az ún. 30 százalékos szabály igénybevételét. A szabály értelmében, a bérfizetésen túl a bér 30 százalékig terjedően adómentesen biztosítani lehet a külföldi munkavállalók állandó tartózkodási helyét az országban. Tulajdonképpen egyfajta lakhatási és megélhetési segélyezésről van szó.
Az ún. Jaaropgaaf-ív egy hivatalos állami okmány, melyet a külföldi munkavállaló a munkáltatójától kap. Az ív tartalmazza a keresett összeget és befizetett adókat, valamint itt kell feltüntetni a 30 százalékos adómentes összeget is, ami természetesen csak egy felső limit, ennél kevesebb juttatást is adhat a munkáltató.
Megtakarítások, befektetések adófizetési kötelezettség
A személyi jövedelemadó rendszere az üzleti részesedésből származó jövedelmekre, illetve a megtakarításokra és a befektetések nagyságára is adókulcsokat határoz meg. A pénzügyi érdekeltségből származó jövedelmek is progresszíven adóznak, 250 000 euróig a kulcs 22 százalékos, 250 000 euró felett pedig 25 százalékos.
A megtakarításból és befektetésből származó jövedelem 30 százaléka adóköteles Hollandiában. Minden kategória csak egyszer kerül levonásra, elkerülve így a többszörös adóztatást.
Áfa: magyarhoz hasonló elszámolási rendszer
A rezidens és nem rezidens vállalkozóknak, illetve azoknak, akik termékekkel és szolgáltatásokkal látják el a piacot, értékesített készleteik után holland értéktöbbletadót kell fizetniük (illetve ha csak költségek merülnek fel, akkor az értéktöbbletadót vissza lehet igényelni). Az áfa elszámolása a magyar rendszerhez hasonló.
Az elektronikus szolgáltatások után az ország azon pontján kell az adót megfizetni, ahol azt „elfogyasztották”, felhasználták. Az elektronikus szolgáltatások körébe tartozónak tekintjük a zenék, filmek, a játékok, a szerencsejátékok internetes kínálatát, az internetes közvetítések és hírportálok kínálatát, a számítógépes szoftverrendszerek frissítését, a távoktatási ellátást stb.
Az adókulcsok alapján az alábbi kategóriákat különböztetjük meg:
Vannak olyan termékek és szolgáltatások, amely után 0 százalék a hozzáadott érték adója. Ez azokra a vállalkozásokra jellemző, amelyek az országból kifelé végzik üzleti tevékenységüket, azaz a megtermelt termékeket külföldre exportálják, vagy külföldön nyújtanak szolgáltatásokat. A mentesítést az adóhivataltól kell kérni. Az ebbe a kategóriába tartozó vállalatok más adónemek csökkentésére is jogosultak.
Az értéktöbbletadó legkisebb kulcsa 6 százalék. Ez a kedvezményes kulcs vonatkozik az importra és az országon belül maradó javakból az alábbiakra:
- ételek és italok (beleértve az alkoholt tartalmazó italokat is!) és alapanyagaik;
- állati eredetű termékek;
- gyógyszerek;
- könyvek, újságok és magazinok;
- mezőgazdasági és kertészeti takarmányok stb.
A szolgáltatások közük ide sorolandó:
- festmények és lakások, amelyek 15 évnél öregebbek;
- sport- és szórakoztató események;
- zenei és színházi előadások;
- egyéb: személyszállítás, fodrászati szolgáltatás vagy kerékpárszerelés stb.
A fent említett eseteken kívül minden más termék és szolgáltatás, beleértve a luxus javakat is, 19 százalékos adókulccsal adózik (amennyiben nem vonatkozik rá adómentesség).
Adómenteséget élveznek az oktatási- és egészségügyi szolgáltatások; a sportklubok szolgáltatásai a tagok felé; pénzügyi szolgáltatások; irodalmi és művészeti alkotások stb.
A társasági adó: a beruházási vagyon 100 százaléka leírható
A profitot elérő vállalatok a Holland Királyságban is fizetnek társasági adót a vállalkozás nyeresége után. 2006-ban az adó mértéke 22 689 euró nyereségig 26 százalék, míg efelett 30,5 százalék volt. 2007-től az adóalap-sávok és az adókulcsok is módosultak:
Adóköteles profit Adókulcs
€ 25. 000-ig 20%
€ 60. 000-ig 23,5%
€ 60. 000 felett 25,5%
A társasági adót ott kell fizetni, ahol az aktuális vezetés székhelye van, vagy azon a helyen, ahol a tulajdonosok az általános megbeszélésüket tartják. Az adót visszaigényelni csak elektronikus úton a költségvetési év vége előtt hat hónappal bezárólag lehet. A törvény kimondja, hogy az értékelési eljárások során a konzisztencia elvét be kell tartani, azaz az eredmény megállapításánál biztosítani kell az értékelési szempontok állandóságát.
2007-től az üzleti ingatlanokról szóló új szabály értelmében a vállalatok leírhatják épületeik 50 százalékát, sőt a beruházási vagyon esetében ez az arány 100 százalékos is lehet. A cégérték és az egyéb működő eszközök leírásának mértéke 2007 folyamán szintén módosul (maximálisan 10, illetve 20 százalék).
Az osztalékadó
2007. január 1-től a holland osztalékadó kulcsát a korábbi 25 százalékról 15százalékra csökkentették. Az adókulcs csökkentésének hátterében az áll, hogy az adóhivatal eltörölte az osztalékadó után az adó visszaigénylését vagy mentességét, cserében viszont kisebbre szorította a kulcs mértékét.
Környezetvédelmi adók: változatos, sokféle
Hollandiában a következő környezetvédelmi adókat vezették be: energiaadó, üzemanyagadó, hulladékadó, csapvízadó és talajvízadó. A felsorolt adófajtákon kívül léteznek még más változó adótípusok is, melyek főként a mobilis eszközökkel vannak kapcsolatban (pl. motorkerékpárok és személygépjárművek adója).
Az energiaadó célja, hogy csökkentse a szén-dioxid kibocsátást és az energia felhasználásának mértékét. Ezt az adófajtát a gáz, a villany és néhány ásványi olaj felhasználása után kell fizetni, kivéve az energiatermeléshez szükséges felhasználást. Ha valaki házilag előállított üzemanyag olajat - és nem természetes olajat - használ gépjárművében, akkor köteles energiaadót fizetni.
Az üzemanyagadó bevezetésével a környezetszennyezés és az energiafelhasználás mértékét kívánják szabályozni. Ez az adónem főként a széntermelő és szenet importáló vállalatokat sújtja. 1 000 kilogramm szénfelhasználás után 12.76 eurót kell fizetni. Ha a szenet energia termelésére használják, akkor a cég mentesül az adófizetés alól.
A hulladékadó bevezetésének nem kisebb célja az, hogy serkentse a hulladék környezetbarát felhasználásának folyamatát. Minden nemzetgazdasági szektor, amely hulladékot állít elő, köteles hulladékadót fizetni. Az adó nagysága a felhalmozott hulladéktól függ. 1000 kilogramm gyúlékony szemét után 86,91 eurót, 1000 kilogramm nem éghető hulladék után 14,34 eurót kell befizetni.
Azoknál a cégeknél vagy háztartásoknál, ahol a vízellátó rendszer ki van építve, ott a csapvíz használat után is kell adózni. Köbméterenként 0,419 eurót szed az adóhatóság. Az oltáshoz és egyéb vészhelyzetekhez használt víz igénybevétele adómentes.
A talajvízadó a víz óvatosabb felhasználására ösztönöz. Vízművek, farmok, termelő üzemek használják a talajvíz adottságait vízigényes folyamatokhoz. Köbméterenként 0,1855 eurót kell fizetni az adóhatóságnak. Szükségállapot, illetve talajvízhiány esetére és a környezetvédelmet szolgáló öntözési folyamatokra nem vonatkozik az adófizetés.
Hollandia, mint adóparadicsom
Hollandia az adózási szabályaival igyekszik a multikat letelepedésre bírni - sikerrel. Csaknem 1200 nagyvállalat - köztük a Coca-Cola, az IKEA és a Nike - alapított holdingtársaságot kifejezetten adócsökkentési szándékkal. Az off-shore cégek által kínált előnyök a hazai gazdasági szereplők előtt viszonylag hosszú ideje ismertek, de tényleges alkalmazásuk csak a kilencvenes évek elejétől mutatható ki. Ha ugyanis egy hollandiai cég bocsát ki kötvényeket, majd az azokból befolyó összeget a más országokban lévő leányvállalataihoz utalja át, akkor megtakaríthatja a sok országban esedékes forrás- és egyéb adókat. Abban az esetben pedig, ha egy külföldi vállalat megvásárolja egy hollandiai "postafiókcég" részvényeit, az abból befolyó osztalék segítségével kerülheti meg - sokszor egy befektetési bank közbeiktatásával - a hazai nyereségadó-szabályokat.
Napjaink „paradicsomi” versenyében azonban több ország is részt vesz, hasonlóan kedvező(bb) feltételeket találnak a befektetők a brit Virgin-szigeteken, az Antillák több országában, valamint Liechtensteinben, Luxemburgban vagy Cipruson.
Ambrus Attiláné egyetemi adjunktus
Tóth Balázs István IV. évf. közgazdász-hallgató
NYME KTK, Sopron