Milyen adókedvezményeket kaphatnak a külföldiek Svédországban?

Megosztás Tetszik

A svéd adórendszer számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyet a külföldi befektetők nagyra értékelnek. Ilyen a hatékonyság, az átláthatóság, és a könnyedén hozzáférhető információk elérhetősége. Összeállításunkból kiderül, hogy kik azok a külföldiek, akik adókedvezményt kaphatnak, megtudhatja, mennyi társasági adót fizetnek a skandináv országban, s azt is, hogy miért vannak előnyös helyzetben a svéd holdingok.

Személyi jövedelemadó
A magánszemélyek jövedelmeit elsődlegesen a lakóhely szerint adóztatják - önkormányzatonként eltérő - 29-35 százalék közötti mértékben.

A helyi adó két részből tevődik össze (a tartományok regionális adója és a tényleges községi adó), ami a területi szervekhez áramlik. Abban az esetben, ha a magánszemély éves jövedelme meghaladja a 327 600 svéd koronát (SEK), a helyi személyi jövedelemadón kívül az állami bevételekhez is hozzá kell járulnia. A nemzeti jövedelemadó sávosan progresszív, ugyanis ezen az összegen felüli jövedelmei után további 20-25 százalék adót kell fizetnie.

A tőkejövedelmekből, osztalékokból, kamatokból, stb. származó jövedelmekre 30 százalékos adókulcsot alkalmaznak. Ezek a jövedelmek nem tartoznak bele az adóalapba a helyi adók befizetésénél, csak az állami szja kalkulálásánál.

A tőkenövekedésekből a tőkeveszteségek 100 százalékát le lehet írni, bár bizonyos esetekben ennek mértéke maximum 70 százalék lehet. Az árfolyam-vesztességgel az összevonás alá eső jövedelmek csökkenthetők, így alacsonyabb adóalap tartozik az eredeti adókulcshoz.

A nettó tőkejövedelmek hiánya (árfolyamveszteség) 30 százalékos adócsökkentést eredményez, ha a deficit (az árfolyamveszteség) nem haladja meg a 100 000 SEK-t. Ha meghaladja, akkor az adócsökkentés 21 százalék.

Adóalap-kedvezmény a kulcspozícióban lévő külföldi magánszemélyek számára
Azok a vezetők, szakértők, kutatók, egyéb fontos pozíciót betöltő magánszemélyek számára, akik külföldiként Svédországban dolgoznak, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás befizetéseinél a jövedelmük 75 százalékát vegyék alapul. Ezt a kedvezményt három éven át vehetik igénybe a munkavállalók, amennyiben az országban tartózkodás időtartama előre láthatólag nem haladja meg az 5 évet. 2001 és 2005 között 1500 külföldi részesült ilyen kedvezményben.

Egymás mellett vagy helyett? Vagyonadó és ingatlandó
A svédországi lakosok minden év végén adót kötelesek fizetni vagyonuk után. Az adó egyedülállók esetében az 1,5 millió svéd koronát, házastársak esetén a 3 millió svéd koronát meghaladó vagyon mértékének 1,5 százaléka (házastársanként 0,75 százalék).Vagyonadót csak azoknak kell fizetniük, akik legalább három éve Svédországban élnek. Az adó alapjául szolgáló vagyon a házastárs, valamint az otthon élő 18 év alatti gyermekek vagyontárgyaiból tevődik össze. Vagyonelemnek minősülnek a bankbetétek, értékpapírok, gépkocsik, hajók, ingatlanok, ékszerek, stb. A kormányzat bejelentette szándékát, mely szerint 2008 január elsejétől a vagyonadót fokozatosan megszünteti. Emellett azonban 1 százalékos ingatlanadót vezetnének be a családi házak és 0,5 százalékos adót a társasházak lakásainak becsült értéke után. (A kormányzat tervei alapján eltörölnék a jelenlegi ingatlanadót, és várhatóan 2008-tól egy - az önkormányzatoknak fizetendő - alacsony mértékű díjjal helyettesítenék.)

Áfa: orvosi és banki szolgáltatásra nincs
A svéd áfatörvény összhangban van az Európai Bizottság áfára vonatkozó rendeleteivel. Az általános áfakulcs 25 százalék, emellett azonban létezik 12 százalékos áfakulcs is, például az ételekre és a szállodai szolgáltatásokra, valamint 6 százalékos kulcs a személyszállításra, közösségi sportrendezvények belépőjegyére, kulturális rendezvényekre és az írott sajtó termékeire vonatkozólag. Áfamentes szolgáltatásnak minősül például az orvosi- és fogorvosi ellátás, banki- és pénzügyi szolgáltatás, valamint a szociális ellátás.

Vállalati adózás: versenyképes társasági adó
A Svédországban működő vállalatoknak az adóköteles jövedelmük után 28 százalék társasági adót kell fizetniük, ami versenyképesnek tekinthető (Nagy-Britanniában 30, Ausztriában és Németországban csak 25, míg Írországban mindössze 12,5 százalék) abból a szempontból, hogy a vállalatoknak sem más, helyi jellegű társasági adót, sem üzleti engedélyhez kötött adót (business license tax) nem kell fizetniük. Emellett lehetőség nyílik a profit megadóztatásának elhalasztása; a nettó profit maximum 25 százalékának ún. adó allokációs tartalékokba (tax allocation reserves) csoportosításával, ami által még kedvezőbb tényleges adókulcsot lehet elérni. Bár 2005. január elsejétől kamatbevételt is felszámítanak az adó allokációs tartalékra, mégis hasznos lehetőség ez a vállalkozások számára. (A felszámított kamat az előző fiskális év november végi központi kamatláb 72 százalékának és az adó allokációs tartalék nyitóegyenlegének szorzata.)

Az adóköteles jövedelmet Svédországban a nemzetközileg elfogadott számviteli szabályok alapján számítják. Az éves beszámolók és a pénzügyi kimutatások az általános számviteli alapelvek (valódiság -, teljesség -, óvatosság -, összemérés elve) alapján készülnek. Ezen beszámolókat általában a nyilvánosság elé tárják. A vállalati vagyon értékesítésével bekövetkező tőkenövekedést a szokásos üzleti tevékenység eredményeként értékelik és adóztatják. A vállalati veszteségeket korlátlanul tovább lehet vinni. A nem jegyzett részvények értékesítésével szerzett tőkenyereségek adómentesek, a jegyzett részvényekre külön szabályok vonatkoznak.

Az vállalkozásoknak a munkavállalók után az alkalmazottak munkabérének, illetve bérjellegű juttatásainak 32,42 százalékát kell 2007-ben társadalombiztosítási járulékként befizetniük Ez a kiadás adóalapot csökkentő tételként elszámolható. Emellett a munkavállalók után a vállalkozások a munkabér 9,25 százalékának megfelelő összegben nyugdíjbiztosítási járulékot is fizetnek.

A Svédország területén üzleti tevékenységet folytató, állandó telephellyel rendelkező külföldi vállalatok adófizetési kötelezettséggel rendelkeznek az általuk folytatott tevékenység után. Állandó telephelynek minősül minden olyan helyiség, mely részben vagy egészben alkalmas üzleti tevékenység lebonyolítására.

Osztalék- és tőkejövedelmek
A svéd tőkekivitelt gyakorlatilag semmilyen adminisztratív intézkedés vagy jogszabály nem korlátozza, a tőkeexport és import a piaci viszonyok alapján bonyolódik.

A svéd cégek által a külföldi részvényeseknek fizetett osztalékokra kivetett forrásadó általában 30 százalék.

Az esetleges kettős adózás hatálya aló tartozó vállalatokkal kivételt tehetnek ez alól a szabály alól, illetve alacsonyabb adókulcsot alkalmazhatnak velük szemben. (Svédország több mint 80 országgal kötött megegyezéseket a kettős adózásra vonatkozólag; ezek a megállapodások csökkentik vagy megszüntetik a mindkét ország területén jogi személyiséggel rendelkező vállalatok osztalékokra kivetett adófizetési kötelezettséget.) Általában az adókulcsot 5 százalékra csökkentik, amennyiben a külföldi érdekeltségű vállalat a svéd céget legalább 25 százalékban birtokolja. Más esetekben az adókulcs 15 százalék.

Az Európai Bizottság anya-leányvállalatokra vonatkozó direktívája (EC Parent-Subsidiary Directive) alapján Svédországban nincs levonandó adó a külföldre kiáramló, az anyacégnek fizetendő osztalékokból, amennyiben az anyacég a vállalatot legalább 25 százalékban birtokolja. A tőzsdén jegyzett vállalatok esetében a részvényeket több mint egy éven túl birtokolni kell az osztalékfizetés idejekor, különben kedvezmény nem vehető igénybe.

A svéd jogrendszer alapján nem vetnek ki adófizetési kötelezettséget a nem rezidens vállalatok üzleti jellegű részvényeinek (business-related shares) osztalékaira. 

A tőzsdén nem jegyzett vállalattól kapott osztalék rendszerint adómentes Svédországban. A tőzsdén jegyzett vállalatoktól kapott osztalékokra speciális szabályok vonatkoznak.

Jogdíjak
A belföldi törvények alapján nem sújtják adókkal a jogdíjakból származó bevételeket. A külföldiek részére folyósított jogdíjakat általában a kedvezményezett fél jövedelmének tekintik, amely Svédországban jogi személyiséggel rendelkezik. Ezáltal a kedvezményezett Svédországban a jogdíjakból származó nettó jövedelme alapján fizet adót a szokásos társasági adókulcs mértékében (28 százalék). Az Európai Bizottság kamatra és jogdíjakra vonatkozó direktívája (EC Interest and Royalties Directive) alapján a jogdíjak felmentést nyerhetnek.

Irányított külföldi vállalatok (CFC szabályozás)
A CFC szabályozás kimondja, hogy amennyiben a Svédországban rezidens cégek - vagy személyek, illetve azon rezidensek, akik tartós jogi személyiséggel rendelkeznek Svédországban - egyben külföldi vállalatok részvényesei is, (a törzsvagyon vagy a szavazati jogok legalább 25 százalékának birtokosai) akkor adófizetési kötelezettség terheli őket az általuk birtokolt külföldi részvényekre eső profit arányában, amennyiben a külföldi szervezet tevékenységére 15,4 százaléknál alacsonyabb adókulcsok érvényesek. 

Milyen előnyöket élveznek a holding cégek?
Számos nemzetközi adótanácsadó véleménye szerint a svéd adójognak és a vállalkozásbarát adóügyintézésnek köszönhetően Svédország a holdingcégek számára az egyik legelőnyösebb környezetet biztosítja Európában. Ennek egyik oka az, hogy a svéd adórendszer a csoportszintű adózáson alapul, vagyis a leányvállalatok adóalapja összeadódik, és a holding ez után az összeg után fizet adót. 

Emellett nincs szabályozva a holdingcégek által levonható kamatköltségek mértéke. Így ha egy holdingtársaság több mint 90 százalékos részesedéssel rendelkezik egy másik svéd vállalatban, akkor a leányvállalat profitját az anyavállalatra írathatja, fedezve ezzel annak kamatköltségeit.

Ambrus Attiláné egyetemi adjunktus
Horváth András IV. évfolyamos közgazdász-hallgató
NYME KTK  Sopron