OÉT: össztűz a kisadók összevonására

Megosztás Tetszik

Ismét össztűz zúdult a kisadók összevonásának ötletére az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek egyaránt kifejezték: nem értik, hogy a kormány miért ragaszkodik ilyen makacsul ehhez a senki által nem támogatott, rossz formához.

Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője kijelentette: amíg a kormány nem nyilatkozik véglegesen ebben az ügyben, addig nem hajlandók konkrét ajánlatot tenni a jövő évi keresetemelés mértékére sem. 


Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára vállalta, hogy tájékoztatja a kormányt, illetve a kormánypárti frakciókat a kisadók összevonásának ismételt, kategorikus elutasításáról.


A munkáltatói oldal nem volt elégedett azzal, hogy a korábbi, a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslatai közül lényegében csak egyet fogadott el a kormányzat. Ez arra vonatkozik, hogy bizonyos szigorú foglalkoztatási és egyéb feltételekkel 50 millió forintos bevételig 10 százalékra csökkenne a társasági adó.


Arról, hogy mit fogad el a kormányzat a szociális partnereknek az adótörvényekre vonatkozó korábbi javaslatai közül Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára tájékoztatta a fórumot. 


Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője köszönettel vette, hogy levették a napirendről a társadalombiztosítási járulékok egyszámlás befizetésének ügyét. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a szakszervezeti üdülőket nem lehet kivonni a luxusadó alól, miközben azok jóléti feladatokat teljesítenek. Ugyancsak fenntartotta az igényt arra, hogy a keresetek bankszámlára történő átutalása miatti többletköltség kompenzálására évenként 4000 forintos juttatásban részesülhessenek a munkavállalók. 


Ungvárszki Ágnes, a munkáltatói oldal szóvivője elmondta: az adótörvényekre vonatkozó koncepciókba nem volt beleszólásuk, mindent készen kaptak, ahhoz kellett viszonyulniuk. Nehezményezte, hogy több fontos kérésüket nem tartja teljesíthetőnek a kormányzat. Így például azt, hogy az adómentes juttatások összevontan 400 ezer forintos, szerintük értelmetlen korlátját töröljék el, mivel az egyes juttatások többségében úgyis korlátosak. Ez valóban csökkentené az adminisztrációs terheket, nem úgy, mint a kisadók összevonása, ami nemhogy csökkenti, de növeli az adminisztrációt és a pénzügyminiszter véleményével ellentétben a vállalkozások terheit is több mint 10 százalékkal emelné. 


Ezzel kapcsolatban Zs. Szőke Zoltán, a munkáltatói oldal soros elnöke emlékeztetett arra, hogy Veres János pénzügyminiszter az OÉT egy korábbi ülésén azt mondta: a kisadók összevonása nem jelent többletbevételt a költségvetésnek, csak a cégek adminisztrációs terheinek csökkentésére tett kormányzati vállalás teljesítését szolgálja. 


Ungvárszki Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy más fontos kéréseiket se tartotta teljesíthetőnek a kormány. Így például azt, hogy tárgyaljanak egy határidőről, ameddig megszüntetnék a korábbi években a munkáltatókra hárított, átmenetinek nevezett többletterheket. Abban sem sikerült eredményt elérniük, hogy az adóhatóság által kivetett büntetési tételeknél tegyenek különbséget a szándékos adócsalás és az olyan vétségek között, amelyek az adórendszer bonyolultságából fakadnak. 


Ungvárszki Ágnes kifogásolta, hogy azt a javaslatukat is elutasította a kormány, miszerint a javító-szerelő szolgáltatásoknál érdemes lenne 20 százalékról 5 százalékra csökkenteni az áfát. Ez nem csökkentené, hanem növelné az áfa-bevételeket, mert a 20 százalékos áfa miatt a lakosság általában inkább nem kér számlát, az 5 százalékos áfát viszont még megfizetné - érvelt. 


A fórum folytatta a jövő évi keresetemelési ajánlásra vonatkozó tárgyalást. A vita során Dávid Ferenc többek között elmondta: nem tartják teljesíthetőnek a 2005-ben kötött, a minimálbérre és a szakképzettek bérminimumra vonatkozó hároméves megállapodás egyik elemét. Ezért azt javasolják, hogy a szakképzettek bérminimuma 2008-ban maradjon a 2007-es szinten. A bérmegállapodás többi elemét nem javasolják módosítani. Ezt a javaslatot azért fogalmazták meg, mert bár a megállapodás szerint lehetőség van arra, hogy az ágazati szinten az alacsonyabb szintű szakképzettséggel rendelkezők bérminimumáról is egyezséget kössenek, ezek az ágazati tárgyalások gyakorlatilag eddig sem vezettek eredményre. Ezért tartják fontosnak, hogy a kérdésről az OÉT szintjén próbáljanak meg egyezséget kötni. 


Pataky Péter határozottan elutasította azt a javaslatot, hogy a 2007-es szinten maradjon 2008-ban is a szakképzettek bérminimuma. Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára rámutatott: a kormány tiszteletben tartja a minimálbérre és a szakképzettek bérminimumára vonatkozó hároméves megállapodást. Ugyanakkor kész tárgyalni egyes elemeinek módosításáról, viszont a módosításra csak a megállapodást aláírók konszenzusával kerülhet sor - figyelmeztetett a szakállamtitkár.  


A tárgyaláson Pataky Péter szóba hozta, hogy Kóka János, az SZDSZ elnöke az szjá-val, illetve a családi pótlékkal kapcsolatos elképzelései finanszírozásához a közszféra személyi kiadásaira tervezett tartalékot kívánja felhasználni. A szakszervezetek ez ellen határozottan tiltakoznak. 


Csizmár Gábor válaszában hangsúlyozta: az SZDSZ elnöke által elmondottak nem a kormány álláspontját tükrözik.