Miről faggathatja Orbánt az APEH?

Megosztás Tetszik

A vagyonosodási vizsgálat a legtöbb emberben riadalmat kelt – talán nem is alaptalanul. Korábban már közöltük a vizsgálat menetét, illetve a kérdőívet, most pedig a kérdéseket vettük górcső alá. Az Adózóna által megkeresett szakértők a kérdőív néhány elemét aggályosnak vélik. Itt megtudhatja, mely kérdésekre kell, melyekre lehet és melyekre nem muszáj válaszolni.

Vagyonosodási vizsgálatot rendelt el az adóhatóság Orbán Viktor Fidesz-elnöknél és Kubatov Gábor pártigazgatónál – hozta az ország tudomására Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. A nagyobbik ellenzéki párt emögött politikai indíttatást vél felfedezni, amit a kormányszóvivő és az APEH is cáfol. 

A vagyonosodási vizsgálat egyébként nem más, mint a személyi jövedelemadó (szja) ellenőrzésének speciális formája, amelyről ugyanúgy értesítést küld az érintettnek az adóhivatal, mint az egyszerű szja-ellenőrzésről - jegyezte meg az APEH sajtófőnöke, Bakonyi Ágnes. Hozzátette: ahhoz, hogy kiderüljön, valóban vagyonosodási vizsgálatról van-e szó Orbán és Kubatov esetében, nekik - azaz a "titokgazdáknak" - be kellene menniük az adóhivatalba, és ott tisztázniuk az ellenőrzés okát. 

Időközben a kormányszóvivő bejelentette: Gyurcsány Ferenc 2004 szeptembere óta tartó miniszterelnöksége alatt egyszer szja-vizsgálaton, egyszer pedig vagyonosodási vizsgálaton esett át, és mindkét vizsgálat mindent rendben talált, sőt, az első esetben adótúlfizetést is megállapított, ugyanúgy, ahogy a miniszterelnök feleségénél, Dobrev Kláránál elvégzett vizsgálat is. Vagyonosodási vizsgálatot kért maga ellen Lendvai Ildikó, ugyanolyat, amilyet Orbán Viktor Fidesz-elnöknél elrendeltek.  Az MSZP parlamenti frakcióvezetője közölte, úgy tudják, a kormánytag képviselőkkel együtt több mint húsz szocialista képviselővel szemben folyik APEH-vizsgálat.

Az adóhivatal tájékoztatása szerint az adózók az ellenőrzés megkezdéséről általában értesítő levelet (megbízólevelet) kapnak, minden esetben csatolva hozzá a vagyoni és jövedelmi helyzetre, valamint az életvitelre vonatkozó, központilag összeállított kérdéssort. Valószínűleg ilyen levelet kapott a két fideszes vezető is.

A vagyongyarapodási vizsgálat komoly bizonyítási terhet ró az adózóra. A vizsgálat komolyságát sokszor alábecsülik az ügyfelek, gondolva, hogy külső segítség nélkül, maguk is végig tudnak evickélni a procedúrán. Pedig előfordulhat még a szakavatottakkal is, hogy nem várt akadályokba ütköznek. Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAKSZOE) alelnöke találkozott például a minap azzal az esettel, hogy az adóhatóság egyik osztálya nem fogadta el, hogy a magánszemély helyett az őt képviselő adótanácsadó töltötte ki az említett kérdőívet. Kerekes szerint amennyiben a magánszemély nem kíván személyesen résztvenni a vizsgálaton, erről kötelessége írásban két tanúval nyilatkozni. Téves jogértelmezésnek tartja az alelnök, ha az APEH nem fogadja el az ilyen meghatalmazást. Az APEH egyik irányelve (7010/2004.) valóban nem engedi meg a meghatalmazotti nyilatkozatot, hivatkozva az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 48.§-ára. A vagyonosodási vizsgálat kérdőíve viszont nem ez alá a paragrafus alá tartozik. A MAKSZOE alelnöke ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy ez a félreértelmezés valószínűleg nem általánosítható az egész adóhivatalra.

Szakértők nem győzik hangsúlyozni: ha valaki értesítést kap vagyongyarapodási vizsgálatról, haladéktalanul forduljon kívülálló, független adótanácsadóhoz, mielőtt az adóhatósággal felvenné a személyes kontaktust. Az eljárásjogi részletkérdésekben a laikus ügyfél nehezen igazodik el, így könnyen hibázhat, a nem laikus szakmabelit viszont a személyes motivációi, érzelmei elragadhatják, ezért esetleg nem tudja megfelelően vinni az ügyet – véli Kenyeres Sándor, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) titkára.

Nyilatkozatot tenni nem kötelező, közeli hozzátartozóra terhelően nyilatkozni szintén nem kötelező – szögezi le Kenyeres. Lehetőség van viszont maximum 60 nap haladékot kérni a kérdések megválaszolásához szükséges adatok összegyűjtésére.

A Moklasz titkára szerint a megbízólevélnek tudatnia kell az adóalannyal, hogy a vizsgálat mire terjed ki. Előfordulhat, hogy a megbízólevelet még nem láttuk, de már kérdeznek tőlünk. Erre mindenképp érdemes odafigyelni, a válaszokat felhasználja ugyanis az adóhatóság. Az is előfordulhat, hogy a feltett kérdések túlterjeszkednek a megbízólevél szabta kereteken. A Moklasz titkára felhívja a figyelmet, hogy nem vagyunk kötelesek olyan kérdésre válaszolni, amely nem kapcsolódik tárgyában vagy idejében a megbízólevéllel elrendelt vizsgálathoz.

A gyakorlat szerint a vagyonosodási vizsgálatban átadott megbízólevél „a személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálatára” terjed ki. Az ellenőrzött évek pedig - nagy valószínűséggel - az elévülési időig nyúlnak vissza, kivéve a már ellenőrzéssel lezárt időszakot – jegyzi meg Kenyeres. A személyijövedelemadó-bevallások utólagos vizsgálata körében az eljáró adóhatóság vizsgálhatja a vagyongyarapodás mértékét és az életvitel költségeit. Ha ezek között aránytalanságot fedez fel, vizsgálhatja az elévülési időszakot megelőző megtakarításokat is, feltéve, hogy mi erre hivatkozunk.

A vizsgálat indulásakor a revizor jogszerűen még nem tudhatja, szükség lesz-e az elévülési időszakot megelőző adatokra, ezért az ilyen kérdésekről Kenyeres szerint később kell(ene) nyilatkoztatnia az adóhatóságnak az ügyfelet. Egyébként a nyilatkozattétel során lehetőségünk van arra is, hogy amennyiben a továbbiakban szükséges a revizor által kért adat, arról később nyilatkozzunk – figyelmeztet a Moklasz titkára.

Hozzáteszi: a kérdőívben vannak vagyonnal kapcsolatos olyan kérdések is, amelyek az eljárás során nem tehetők fel, mert a vagyonelem megszerzése nem a vizsgált időszak alatt történt, és a vagyonelem fenntartásának nincs a vizsgált időszak alatt költsége. A személyes körülményekre vonatkozó kérdések körében alkotmányos szempontból aggályosak azok, amelyeknél a rájuk adott válaszból különleges személyes adatra (egészségi helyzet, szexuális szokás, vallási, nemzetiségi hovatartozás stb.) lehet következtetni.

1. A vizsgált időszakot megelőzően rendelkezett-e megtakarítással? Ezek honnan származtak, miben testesültek meg (például: készpénz, bankbetét, értékpapír, stb.), milyen dokumentumok igazolják azok meglétét?

Kenyeres Sándor javasolja, jelezzük az adóhivatalnak, hogy amikor a vizsgálat megállapításai indokolják, akkor nyilatkozni fogunk. Ugyanakkor megkérdőjelezi annak a jogszerűségét , hogy az adóhivatal a vizsgált időszakot megelőző időszakból származó értékpapírban tartott megtakarításra is rákérdez.

Kerekes Anikó úgy fogalmaz, hogy a vizsgált időszak kezdeti megtakarításainak igazolása jogszerűtlen kérdés. Ugyanis jellemzően a 2001-től kezdődő időszak nyitó napjáról van szó, amikor még jeligés takarékbetétek is léteztek. Ezekről a magánszemélynek általában nincs igazolása, mivel e betéteket legkésőbb 2003-ban névre szóló betétre kellett átalakítani.  A MAKSZOE alelnöke szerint nem a nyilatkozat megadásával van a baj, hanem azzal, hogy az adóhatóság általában nem fogadja el a származási történetet, ha azt nem bankszámlával bizonyítják, márpedig ez akár jogsértő is lehet.
Az APEH álláspontja szerint ha nyilatkozatában az adózó a vizsgált időszak kiadásainak fedezeteként korábbi évek megtakarításaira hivatkozik, a revízió az állítás bizonyítására – a jogszabály által megengedett módon [Art. 109 § (2) bekezdése] – a vizsgált időszakot megelőző időszakra vonatkozó bizonylatokat is kérhet.

2. A vizsgált időszakban volt-e főállású illetve mellékállású munkaviszonya – ha igen, pontosan hol, és mennyi volt az éves bruttó keresete havi bontásban? Rendelkezik-e erről munkáltatói igazolással?
3. A vizsgált időszakban végzett-e valamilyen önálló tevékenységet (például: megbízási jogviszony, bérbeadási, vállalkozói tevékenységet stb.)? Ha igen, mi volt ez a tevékenység, és azt az adóhatósághoz bejelentette-e? Az abból származó nettó jövedelme mennyi volt éves szinten, havi bontásban?

A Moklasz titkára szerint a 2. és 3. kérdés jogszerű, ám az éves keresetet az adózó nem köteles havi bontásban megadni. A MAKSZOE alelnöke úgy tapasztalja, hogy az ügyfelei közül eddig senki sem adta meg havi bontásban a fizetését, és azt az adóhatóság nem is kérte.

4. A vizsgált időszakban mely gazdasági társaságban volt, illetve jelenleg is tulajdonos-e? Ha igen, akkor mikor, milyen módon és mennyiért jutott hozzá a tulajdonrészhez? A gazdasági társaságok részére a vizsgált időszakban tagi hitelt, vagy kölcsönt nyújtott-e, esetleg más címen bocsátott-e pénzeszközöket a gazdasági társaság rendelkezésére? Amennyiben igen, pontosan mikor, kinek, és milyen összegben, azt visszakapta-e már, ha igen, mikor?
 
A 4. kérdés szakértőink szerint tartalmaz olyan részeket, amelyekre az adózó vagy nem lenne köteles válaszolni, vagy azok nem a megbízólevélben meghatározott tárgyra vonatkoznak. Ilyen a jelenlegi adat (ez ugyanis legalább 1-2 évvel későbbi időszak, mint amelyre a vizsgálat vonatkozik) – mutat rá Kerekes Anikó, de hozzáteszi: mivel az adóhatóság ezt az adatot megtudhatja, a titkolózásnak nincs értelme.

Az adott és visszakapott tagi kölcsönökről pedig – a vizsgált időszakra – az adózónak bizonylattal kell rendelkeznie, vagy azt az adott vállalkozás könyveléséből ki lehet emelni. A vállalkozás tulajdonrészéhez való hozzájutás értékére viszont csak akkor kell válaszolni, ha az a vizsgált időszakra esett. Azt megelőző időszakra lehet ugyan „nem emlékezni”, de ez nem biztos, hogy az adózó érdekét szolgálja.

5. A vizsgált időszakban részt vett e gazdasági társaság alapításában, szerzett-e tulajdont gazdasági társaságban, ha igen erre mikor és milyen összeget fordított?

A kérdés jogszerű.

6. A vizsgált időszakban milyen ingatlanok voltak, illetve vannak a tulajdonában, azokat mikor, mennyiért és milyen jogcímen szerezte, illetve szüntette meg tulajdonjogát (például: adásvétel, örökség, ajándék, építés stb.)?

Kenyeres Sándor szerint a kérdés nem a megbízólevélben meghatározott tárgyra vonatkozik, ezért akkor érdemes válaszolni rá, ha azt a vizsgálat megállapításai is indokolják. Kerekes Anikó szerint viszont a vizsgált időszakban a tulajdonban lévő ingatlanok a tárgyhoz tartoznak, tehát válaszolni kellene a kérdésre. A "mennyiért" kérdésre pedig csak akkor, ha a „mikor” a vizsgált időszakra esik.

7. A vizsgált időszakban épített-e akár saját maga, akár más személy részére? Ha igen ,akkor mikor és milyen összegért vásárolta azt a telekingatlant, amelyre építkezett? Amennyiben építkezett, az építést mikor kezdte meg? Az építési engedélyt mikor kérte, és milyen ingatlant épített (jellege, területe). Az építkezésnél ki volt a kivitelező, az ingatlan építésére milyen összeget fordított az egyes években. Összesen milyen összegbe került a teljes építkezés megvalósítása? Amennyiben házilagos kivitelezés történt, akkor kik dolgoztak az építkezésen? Rendelkezik e az építkezéshez kapcsolódó számlákkal, bizonyító erejű dokumentumokkal? Az építőanyagot honnan szerezte be? Az építés mikor fejeződött be, illetve mikor várható a befejezése? Ha befejeződött, akkor a használatbavételi engedély kiadásra került-e? Ha igen, akkor mikor? Jelenleg becslése szerint mennyit ér az ingatlan?

A fenti kérdésnek az a része, amely az építőanyagok beszerzésére, az építkezés befejezésére, illetve a használatbavételi engedély kiadására vonatkozik, Kenyeres szerint a jogszabályi kötelezettséget meghaladó részletezettséget kér. Úgy véli, érdemes a választ kérdésenként átgondolni, és utána eldönteni, hogy a választ részletezzük-e vagy sem.

Kerekes  szerint a vizsgált időszakban történő építkezés kérdésköre annyiban jogos, amennyiben minden kérdésre adandó válasz a vizsgált időszakot érinti. Viszont közömbös, hogy a vizsgált időszak előtt akárhány évvel mennyiért vásárolták a telket.

Az építkezéshez kapcsolódó számlákkal, illetőleg bizonyító erejű dokumentumokkal nem feltétlenül szükséges egy magánszemélynek rendelkeznie. Ha nem rendelkezik velük, akkor majd az értékesítéskor fog utánuk adózni, legalábbis a 2007. év végéig érvényes szabályok alapján. Az építőanyag beszerzéséről sem kell bizonylattal rendelkezni, ez nem előírás – tette hozzá Kerekes.

Mindkét szakértő úgy véli, hogy házilagos kivitelezés esetén az építkezésben segítőket az adózó nem köteles megnevezni.

A vizsgálat során, ha az adózó nyilatkozik, hogy ingatlanberuházásához kapcsolódóan számlák nem állnak a rendelkezésére, mert a kivitelezés „házilagosan” történt, a revízió az állítás tisztázása érdekében további kérdéseket tehet fel arról, volt-e segítsége a munkához, például rokonok, barátok – így reagált az adóhivatal a kérdés szakértőink szerint aggályosnak vélt részéről. Ez nem jelenti azt, hogy a revízió feketemunkát feltételez – tette hozzá az APEH.

8. A vizsgált időszakban volt-e ingó értékesítéséből, tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából, nyereményből származó bevétele, illetve jövedelme – ha igen, pontosan miből, kitől, mikor és mennyi? (Kérjük, pontosan nevezze meg az értékesített ingóságot, ingatlant, osztalékkifizetőt, a bérbeadott ingatlant stb.)

Jogszerű kérdés.

9. A vizsgált időszakban kapott-e jelentősebb (100 000 Ft-ot meghaladó) összegű kölcsönt vagy hitelt pénzintézettől vagy magánszemélytől, családtól, rokontól, ismerőstől? Ha igen, pontosan kitől, milyen összeget, és mikor? A kérdéses összeg részben vagy egészben visszafizetésre került-e? Ha igen, mikor és milyen összegben?
10. A vizsgált időszakban részesült-e kártérítésben, kapott-e örökségben valakitől nagyobb értékű ajándékot? Ha igen, kitől, mikor és milyen összegben?

Amennyiben a megbízólevélen a személyi jövedelemadó vagy bármely más adónem utólagos ellenőrzése szerepel, akkor nem vonatkozik a tárgyra a kérdés. Ezért szakértőink szerint erre a két kérdésre előre ne válaszoljunk, de jelezzük, hogy a későbbiekben, ha a vizsgálat megállapításai indokolják, nyilatkozni fogunk.

11. Milyen egyéb, a korábbiakban meg nem említett bevételben, jövedelemben - ideértve az adómentes bevételeket is – részesült a vizsgált időszakban, azokhoz milyen jogcímen, összegben, és mikor jutott hozzá?

Az adómentes bevételre vonatkozó kérdésre Kenyeres szerint szintén később érdemes válaszolni, ha a vizsgálat megállapításai indokolják.

Adóellenőrzés kapcsán az adómentes bevételekre vonatkozó kérdés nem jogszerű, ha azonban a magánszemély vélhetően többet költött, mint amennyit adókötelesen megszerzett, akkor saját érdeke, hogy nyilatkozatában az adómentes bevételeket is szerepeltesse – emelte ki Kerekes.

12. A vizsgált időszakban külföldről származó bevallási kötelezettség alá eső, illetve nem eső jövedelemmel rendelkezett-e? Ha igen, akkor kitől, milyen országok vonatkozásában, mikor és mekkora összegben keletkezett a jövedelme?

Saját érdekében az adózó jobban teszi, ha szerepelteti ezeket az összegeket is – fejtette ki véleményét a MAKSZOE alelnöke.

13. A vizsgált időszakban vásárolt-e gépjárművet (légi és vízi is)? Ha igen, mikor, milyen típusút, rendszámút (nyilvántartási számút), mennyiért, illetve, ha értékesítette, akkor mikor és mennyiért?

Jogos kérdés.

14. A vizsgált időszakban nyújtott-e kölcsönt magánszemélynek, illetve társaságok részére? Ha igen, pontosan mikor, kinek, milyen összegben? Visszakapta- e már azokat, s ha igen, mikor és milyen összegben?

Csak a vizsgált időszakot érintő kölcsön nyújtása és visszakapása jogszerű kérdés – véli Kerekes Anikó. Ha azonban a magánszemély nyitva hagyja a későbbi időszakra vonatkozó adatokat, számolhat azzal, hogy a következő időszakok ellenőrzései során nála vagy a másik félnél visszatérnek a kérdésre – tette hozzá.

15. A vizsgált időszakban rendelkezett-e, illetve rendelkezik-e belföldi, illetve külföldi pénzintézetnél vezetett számlával (bank-, befektetési, értékpapír-, devizaszámlával stb.)? Ha igen, melyik pénzintézetnél, és mi a számla azonosítási száma?

Kenyeres e kérdésnél a jelen időszakra vonatkozó részt aggályosnak véli. A vizsgált időszakra vonatkozóan viszont jogos a kérdés – jegyezte meg a MAKSZOE alelnöke.

16. A vizsgált időszakban, éves bontásban, milyen további jelentősebb kiadásai voltak (például: külföldi utazás, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikk vásárlása, műtárgyvásárlás stb.), és milyen összegben?

Mindkét általunk megkérdezett szakértő jogosnak véli ezt a kérdés, bár Kerekes megjegyezte, hogy a „jelentősebb” kifejezést nem lehet pontosan értelmezni.

17. A vizsgált időszakban hány kereső személy és hány eltartott volt a családjában, mennyi volt az összes nettó jövedelem?

Kenyeres szerint a kereső személyekről, illetve az összes jövedelemről jogszerűen nem kérhető adat. Általában csak a kereső személyek és az eltartottak számának közlése várható el a magánszemélytől – tette hozzá Kerekes.

Az adóhivatal viszont kérdésünkre elmondta, a családon belül az eltartottakra vonatkozó kérdést a revízió minden esetben felteszi, hogy meghatározhatók legyenek az adózó jövedelméből az életvitelre fordított kiadások. A kereső személyek jövedelmére vonatkozó kérdés akkor merülhet fel, ha az adózó a kiadásainak fedezeteként a családtagok jövedelmét jelöli meg.

18. Megélhetésére fordított összeg éves bontásban (közüzemi díjak, napi életvitel költsége, ruházkodás)?

Kenyeres ennél a kérdésnél az egészségügyi kiadásokra vonatkozó költségek részletezését jogszerűség szempontjából aggályosnak véli.

Az APEH szerint az életvitelre fordított kiadások aggregált költségek. Ezek között szerepelhet többféle egészségügyi költség (pl.:wellness-szolgáltatás igénybevétele, stb), melyre vonatkozóan a revízió a személyiségi jogokat nem sértve tehet fel kérdéseket, ha adózó az átlagostól nagyobb mértékű ilyen jellegű kiadásra hivatkozik .

A MAKSZOE alelnöke viszont a kérdés egészére vonatkoztatva úgy gondolja, nem várható el, hogy öt évre visszamenőleg ilyen bontásban a kiadásokra emlékezzen egy magánszemély.

Az adóhivatal egyébként összességében nem osztja szakértőink azon véleményét, amelyek bizonyos kérdésrészleteket adatszolgáltatási szempontból aggályosnak vélnek. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozattétel nem kötelező – az adózónak jogában áll a válaszadást megtagadni –, továbbá az adatkezelés célhoz kötöttsége az eljárás folyamán végig fennáll, a kérdéseket adatvédelmi szempontból nem tartja aggályosnak az APEH. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a nyilatkozat megtagadásával az adózók saját magukat zárják el az ellenbizonyítás lehetőségétől.