adozona.hu
Teljességi nyilatkozat a vagyonosodási vizsgálatoknál
//test-adozona.hu/archive/20070401_teljessegi_nyilatkozat
Teljességi nyilatkozat a vagyonosodási vizsgálatoknál
A vagyonosodási vizsgálatok során a legújabb gyakorlat szerint az adózónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vizsgálathoz kapcsolódó összes iratanyagát átadta az adóhatóságnak. Erre a nyilatkozatra válaszolni az Adózóna szakértője szerint értelmetlen, ám az APEH véleményéből úgy tűnik érdemes. Mit közöljünk akkor az adóhivatallal?
Bizonyítási teher |
Az adóigazgatási eljárásban foglaltak szerint a jogerős adóhatósági határozatig (értendő akár I. akár II fokú adóhatósági határozat) élni lehet a bizonyítás és a bizonyíték benyújtásának jogával. Ezt semmilyen adóhatósági intézkedés nem zárhatja ki. |
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az adózóna kérdésére megerősítette, hogy az adózó valóban nem köteles nyilatkozatot tenni, de – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (1) bekezdése alapján – amennyiben a kért adatot nem közli, a hatóság a meglévő adatok alapján dönt.
Ez pedig akár rosszabbul is elsülhet. Amennyiben mondjuk az adóhatóság úgy véli, hogy az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, ám megszerzett jövedelmének együttes összege, becsléssel állapítja meg az adó alapját is. Ilyenkor - tekintettel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége a vagyongyarapodásra és az életvitel fedezetére.
Ez esetben viszont megfordul - az addigi adóhatóságot kötelező - bizonyítási teher és a továbbiakban az adózót terheli az ellenbizonyítás kényszere. Vagyis az adózónak kell hitelt érdemlően bizonyítania és azt alátámasztania, hogy adózott vagy adómentes forrásból történt a vagyongyarapodása – hangsúlyozta kérdésünkre az APEH.
A helyzet viszont mégsem annyira siralmas. Információink szerint ugyanis a vagyonosodási nyilatkozatban, a megélhetésre fordított összegeket firtató kérdésnél elég a KSH szerint megállapított létminimumértékekkel számolni, ugyanis az adóhivatal ezt veszi alapul.
Emellett arra is felhívta a figyelmet a hivatal, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a magánszemélynek nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) pedig előírja, hogy az iratokat az adózónak - a nyilvántartás módjától függetlenül - az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.
Meg kell őriznie például azokat a dokumentumokat, amelyek a különböző összevonás alá eső jövedelmeinek kifizetéseivel vagy az elkülönülten adózó jövedelmeivel vannak kapcsolatban. Elvesztésük esetén a dokumentumokat az adózó utólagosan beszerezheti, ami nemcsak, hogy feltétlenül szükséges, de a magánszemély érdeke is.