Gyurcsány: illuzórikus az egységes európai adórendszer

Megosztás Tetszik

Gyurcsány Ferenc véleménye szerint illuzórikus az a törekvés, hogy teljesen egységes, uniformizált adórendszer legyen az Európai Unióban belátható időn belül.

A miniszterelnök erről az Európai Unió tagállamai adóhivatali vezetőinek szakmai tanácskozásán beszélt csütörtökön a Parlamentben. Hangsúlyozta ugyanakkor: azt helyénvalónak és valamennyi európai nemzet érdekét szolgálónak véli, hogy az adóalapokat harmonizálják, az adóeljárás-jogot hasonlóvá tegyék, és bátorítsák a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet. 

Úgy látja, nem a modern európai adórendszer megteremtése volt nehéz feladat Magyarországon, hanem az, hogy a polgárok megéljék: övék az ország, "szabadság és felelősség kéz a kézben jár", ennek pedig része a közteherviselés. Hozzátette: az a kérdés, hogy ezt hogyan tudják beépíteni az emberek saját hétköznapi kultúrájukba, társadalmi gyakorlatukba.

Gyurcsány Ferenc kifejtette: álmuk az, hogy az adóhivatal egyre kevésbé ellenőrző, szankcionáló intézmény legyen, inkább egy olyan partner, aki összeköti a polgárt és az államot, segíti az embereket abban, hogy ne csak azt tudják mennyit, hanem azt is, hogy mire költi pénzüket az állam.

Tanácsot adó, segítő, együttműködő, kiszámíthatóan a normákat betartató adóhatóságokra van szükség - hangoztatta. A miniszterelnök fontos feladatnak nevezte a feketegazdaság elleni fellépést, amelyet nem lehet elérni politikai kampányokkal, hanem hosszú, tartós és kitartó erőfeszítésekre van szükség az ügyben. Mint mondta, meg kell értetni az emberekkel, hogy az adófizetéssel nem lemondanak valamiről, hanem lehetőséget vásárolnak arra, hogy egy jobban működő ország polgárai legyenek. Ezt meg lehet próbálni parancsszóval kikényszeríteni, de az önmagában nem elegendő, képzés, oktatás, társadalmi párbeszéd, partnerség, átlátható adójogszabályok, illetve szankciók kellenek hozzá - jelezte a kormányfő. 

A kormányzat becslése szerint a nemzeti teljesítmény nagyjából 18-20 százaléka részben, vagy egészben kikerüli a közteherviselés szabályos normarendszerét, amely a kormányfő megfogalmazása szerint, hatalmas részarány.

Gyurcsány Ferenc kijelentette: mindazok, akik kibújnak a közteherviselés alól, nemcsak hogy megrövidítik a közösséget, de közvetlenül rombolják a társadalmi normákat, és miután egyenlőtlen feltételek közötti versenyt folytatnak, hátrányba hozzák a tisztességeket. Megjegyezte, 17 év után most először látszik az eredménye a kormány feketegazdaság ellen tett erőfeszítéseinek.

Kovács László, az EU adóügyi biztosa az iparszerűen űzött adócsalás elleni hatékony fellépésről beszélt az uniós tagállamok adóhivatali vezetőinek tanácskozásán. Az iparszerűen űzött adócsalás által okozott adóveszteség éves szinten becslések szerint eléri a 200-250 milliárd eurót - mutatott rá az EU-biztos. Hozzátette, hogy ez az összeg körülbelül kétszerese az Európai Unió éves költségvetésének, és mintegy négy-ötszöröse a közös agrárpolitika éves költségvetésének, ami kevesebb mint 50 milliárd euró. "Ennek a visszaszorítása érdeke a kormányoknak, mert bevételt teremt, érdeke az üzleti világnak, mert tisztességes versenyhelyzetet teremt, és érdeke az adózófizetőknek, mert a rájuk jutó terheket csökkentené" - mondta Kovács László.

Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke elmondta, hogy a mostani tanácskozáson - amely az ötödik ilyen jellegű európai fórum - a tagországok delegáltjai ismét visszatérnek arra az egyszer már megvitatott, de elvetett javaslatra, amely szerint az európai adóigazgatási szervezeteknek közös koordinációs irodát kellene létrehozniuk. Ennek létjogosultságát alátámasztja egyebek közt, hogy a határokon átnyúló adócsalások megkövetelik az egyes adóhatóságok együttműködését. 

Kovács László emlékeztetett rá, hogy az EU Bizottság 2006 májusában stratégiát fogadott el az iparszerűen űzött adócsalás visszaszorítására. Ennek egyik eleme a hagyományos módszerek jobb kihasználása, például a nemzeti ellenőrzés szigorításával, vagy a tagállamok közötti információcsere gyorsításával. Az elképzelések között szerepel az úgynevezett fordított adózás bevezetése, ami azt jelenti, hogy a közösségen belüli kereskedelemben az áfa megfizetése, illetve visszaigénylése az értékesítés utolsó pontjánál történik. A másik módszer ennek az ellenkezője, azaz a közösségen belüli kereskedelem jelenlegi áfamentességének megszüntetése - fejtette ki az EU-biztos. 

Hozzátette, hogy a bizottság egyelőre egyik módszer mellett sem kötelezte el magát. Azt vállalta viszont, hogy ez év végéig hatástanulmányokat készít arról, hogy a fordított adózás egységes bevezetése, illetve a közösségen belüli áfamentesség eltörlése milyen következményekkel járhat. A bizottság azt is megvizsgálja, hogy mi történik, ha egy országban - várhatóan Ausztriában - kísérleti jelleggel három évre bevezetik a fordított adózás rendszerét. A hagyományos módszerek jobb kihasználását illetően a brüsszeli bizottság még az idén konkrét jogszabályi javaslatokat tesz.