Egyszerűbb lesz-e adózni az EU-ban?

Megosztás Tetszik

A társasági adóalap harmonizációja versenyképesebbé teheti az Európai Uniót. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő (ENP, Fidesz) szerint az adóalap egységesítése negatív hatással lehet az új tagországok integrációjára. László Csaba, a KPMG könyvvizsgáló cég adópartnere, volt pénzügyminiszter viszont úgy véli, a társasági adóalap mellett a tb-rendszerekre és a kettős adóztatási egyezményekre is ráférne a harmonizáció.

Az EU adópolitikájának a célja nem a bevételek előmozdítása, de nem is a tagállamok adóterheinek a csökkentése. Az adópolitika eszközrendszer, nem cél – hangsúlyozta Kovács László, az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa a magyar és az uniós adópolitika összefüggéseiről szóló konferencián, amelyet a Szabad Európa Vitanapok keretében rendeztek meg. Az adóügyi biztos az unió négy adópolitikai célját emelte ki: a versenyképesség erősítését, az unió hatékonyságának növelését, az éghajlatváltozás hatásának lassítását, valamint a tisztességes verseny feltételeinek biztosítását.

Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő szerint a versenyképesség megteremtése lenne e célok közül a legfontosabb. Véleménye szerint ezt a GDP-hez mért adóterhelés csökkentésével lehetne elérni. A képviselő úgy látja, e téren a közvetett adók (pl. áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó) szintjét tartani kellene, a közvetlen adókét pedig csökkenteni.

A versenyképesség javításának érdekében az Európai Bizottság (EB) az Európai Közös Társasági Adóalap (CCCTB) létrehozását szeretné elérni – mondta Kovács László. Jelenleg ugyanis 27 különböző tagállami társasági nyereségadó-rendszer van érvényben az EU-ban. Adóalap-módosító tételből csak a magyar szabályozásban van hetven körüli, amit a tagállamok számával megszorozva megkaphatjuk, hogy hányféle tételre kell egy multinak figyelnie – illusztrálta a probléma komplexitását László Csaba, a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló cég adópartnere, volt pénzügyminiszter. Emellett gondot jelent még, hogy a leányvállalatoknál elkönyvelt veszteséget nem lehet beszámítani az anyavállalat társasági adóalapjába. Így az egységes rendszer hiánya nemcsak a vállalatok adminisztratív terhét, de az adóterhét is növeli.

Az EB szerint a társasági adó alapjának egységesítése lehetővé tenné a több tagállamban is jelenlévő vállalatoknak, hogy egységes rendszerben számítsák az adóalapjukat, illetve lehetővé válna a határon átnyúló veszteség-elszámolás, továbbá megszűnne a tőkenyereség kettős adóztatása a vállalatfúzióknál. Az adóügyi biztos szerint az EB az egységesített rendszert a lehető legszélesebb és legegyszerűbb konszolidált adóalapra helyezné, profitmegosztással.

Az uniós direktíva szövege még nem készült el ugyan, de az EB határozott szándéka, hogy a szövegtervezetet 2008-ban benyújtja az Európai Parlamentnek – mondta Kovács László. Az uniós biztos szerint az előzetes elképzelések alapján az új adóalap-számítást 12 tagállam erőteljesen támogatja, 8 tagország azon az állásponton van, hogy a szöveg ismeretében alakítja ki véleményét, 7 ország pedig ellene van a harmonizált adóalap-tervezetnek.

Becsey Zsolt szerint Magyarország számára a veszteségelszámolási klauzula kedvezőtlen lehet, ha a leányvállalat vesztesége beszámolható az anyavállalat adóalapjába. Összességében lehet, hogy az EU versenyképességét javítja a társasági adóalap-egységesítés, de mindenképp a multinacionális vállalatokat fogja erősíteni és veszélyeztetheti a társasági nyereségadó (tánya) bevételek fiskális tervezhetőségét. Emellett az integráció fejlődése terén is kérdéses a hatása – tette hozzá.

László Csaba szerint az adóalap-harmonizáció hasznos lehet, de mivel a magyar társasági adórendszer nem ismeri a csoportadózás fogalmát, Magyarországon először erre a kulcskérdésre kellene megtalálnia választ. A KPMG adópartnere arra is rámutatott, hogy nemcsak a társasági adóalap esetében igaz az, hogy tagállamonként különböző módszerek szerint kell számolni. Véleménye szerint az egységesítés indokolt lenne a tb-elszámolásoknál is, ugyanis az anyaországtól eltérő tagállamban dolgozó uniós állampolgárok számára teljesen áttekinthetetlen az adóbevallás rendszere. Hasonlóan vélekedett László Csaba a kettős adóztatást elkerülő egyezményekről is. Mivel az unió tagállamaiban érvényben lévő több száz ilyen témájú egyezmény tartalma jórészt ugyanaz, néhány tétel kivételével logikusnak vélné az egységesítést.

Év végére eldől a vita az áfacsomagról

Kovács László szerint idén várhatóan eldől a vita a Bizottság előtt lévő áfacsomagról is. Ennek részeként például egyablakos rendszert vezetnének be, ami jelentős könnyítést jelentene a határon átnyúló, adóköteles értékesítést végző kis- és középvállalkozások (kkv) számára. Felmérések szerint ugyanis a kkv-k 14 százaléka, a nagyvállalatoknak pedig 10 százaléka azért nem kezd el másik tagállamban áfaköteles gazdasági tevékenységet, mert az áfafizetéssel járó adminisztrációs terhek (adótanácsadó, telephely-létesítés) túl magasak. 

Az egyablakos rendszernek épp az lenne a lényege, hogy az adóalanyoknak ne kelljen telephelyet létesíteniük abban a tagállamban, ahol adóköteles értékesítést akarnak folytatni. Így az áfabevallást negyedéves rend szerint a saját tagországának adóhivatalához elektronikusan kellene benyújtani és befizetni. Az áfacsomagban lévő javaslatok egyike megváltoztatná a határon átnyúló szolgáltatások áfa-kötelezettségét is. Eszerint a jövőben a szolgáltatás igénybevételének helyszíne szerint kellene az áfát kifizetni.

Az áfacsalás visszaszorítása szintén a kiemelt feladatok közé tartozik, ugyanis évente mintegy 71 milliárd euró kára származik az EU-nak az úgynevezett körhintacsalásokból. László Csaba ezzel kapcsolatban megjegyezte: mindamellett, hogy az áfa messze a legharmonizáltabb adónem, az adóelkerülés kockázata itt a legnagyobb. Ezzel magyarázható az is, hogy a különböző tagállamok adóhivatalai között az áfával kapcsolatban jóval érdemibb az együttműködés, mint más adónem esetében. Ám az áfacsalás visszaszorítása még így is nagyon nagy kihívást jelent – vélekedett.

Az EB előtt lévő javaslatok között az áfacslás visszaszorításának egyik eleme lenne az úgynevezett fordított adózás. Ennek lényege, hogy bizonyos értékhatár - a német javaslatnak megfelelően 5000 euró - felett úgynevezett fordított áfa-eljárás érvényesülne. Eszerint csak a végső felhasználó fizetné az áfát, ebből fakadóan a közbülső szereplőknek nem lenne adó-visszaigénylési lehetőségük. Az adócsalás csökkentésének egy másik eleme lenne a közösségen belüli termékértékesítés egységes, 15 százalékos adóztatása a jelenlegi nulla százalékkal szemben. Becsey Zsolt szerint ez bizonyos szolgáltatások esetében akár fehéredést is hozhat.

Néhány ponton változtatnának az áfadirektíván is. A közös felelősségvállalás rendszere annyiban változna, hogy a körhintacsalás miatt kieső áfát a szállítótól lehetne követelni, amennyiben az összesítő nyilatkozatban nem tünteti fel a Közösségen belüli termékértékesítést. Módosulna az adólevonási jog lehetősége és kiegészítenék az adóalanyiság definícióját is. 

Szűnjön meg a regisztrációs adó

Várható az energiaadózás direktívájának felülvizsgálata; eszerint az energia-adókat kettéválasztanák (energiatartalomra és szén-dioxid-kibocsátásra), miáltal a megújuló energia jelentős kedvezményben részesülne.

Az EB szeretne megoldást találni arra, hogy közelebb kerüljön egymáshoz az egyes tagországokban kivetett regisztrációs adó mértéke. Kilenc tagországban ugyanis egyáltalán nincs regisztrációs adó, máshol viszont 150 eurótól egészen 17 ezer euróig változik a mértéke – mutatott rá Kovács László. Az EB egyik javaslata ezért az lenne, hogy építsék be a regisztrációs adót az éves üzemeltetési költségbe. Ezáltal az adóügyi biztos szerint el lehetne kerülni a regisztrációs adó két tagországban történő megfizetését is. Törekszenek arra is, hogy a jövőben a gépjárművek adóztatásában a környezetvédelmi szempontok egyre inkább előtérbe kerüljenek, vagyis az adót a szén-dioxid-kibocsátás függvényében állapítsák meg.