adozona.hu
Alapítson céget Nagy-Britanniában 6 óra alatt!
//test-adozona.hu/archive/20070906_egyesult_kiralysag_anglia_cegalapitas_szj
Alapítson céget Nagy-Britanniában 6 óra alatt!
Tetszik
Az Egyesült Királyság Európa egyik vezető kereskedelmi hatalma és pénzügyi központja, a világon a második legjelentősebb tőkeexportőr és tőkeimportőr. Az ország gazdasága az egyik legerősebb Európában, az infláció, a kamatláb és a munkanélküliség tartósan alacsony. Összeállításunkból kiderül, mit kell itt tudnia egy külföldi munkavállalónak, milyen adónemek vannak, miért egyszerű a cégalapítás, és mennyibe kerül, ha egyéni vállalkozóként kezdünk dolgozni.
Az ország 1973-ban lépett be az Európai Unióba, de a mai napig nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak, megőrizte saját valutáját, az angol fontot. A nemzetközi kereskedelemben kulcsfontosságú szerepet tölt be, Magyarországgal is aktív befektetési kapcsolatban áll, 500-nál több egyesült királyságbeli vállalat működik Magyarországon, a Brit Nagykövetség becslése alapján az eddig befektetett tőke megközelíti a 3 milliárd eurót.
Mivel 2004. május 1-én – Svédországgal egyetemben – elsőként nyitotta meg munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt, fontos, hogy kicsit betekintsünk az angol adózás alapjaiba. Az adószabályok jogforrásai az évenként megalkotott pénzügyi törvényekben rejlenek, a parlamentnek (az alsóháznak) korlátlan adókivetési joga (Bill of Rights) van, a Lordok Házának (felsőház) jóváhagyása nem szükséges, bár a pénzügyminiszter év közben 5-10 százalékkal módosíthatja az adókulcsokat. Az adóév – számunkra kicsit szokatlan módon – minden év április 6-tól a következő év április 5-ig tart.
A magyar állampolgárok 2004. május 1-jétől korlátlan ideig tartózkodhatnak az Egyesült Királyságban, amennyiben igazolt munkaviszonyuk van, vagy igazolni tudják, hogy önfenntartók, azaz van annyi jövedelmük, amennyiből meg tudnak élni, s így nem folyamodnak szociálpolitikai juttatásokért. Az Egyesült Királyságban a munkavállalás lehetősége szabad a magyaroknak, de a munkavállalóknak regisztráltatniuk kell magukat. Ez annyit jelent, hogy ki kell töltenünk egy regisztrációs nyomtatványt (Worker Registration Scheme), ami 50 fontunkba kerül, s igényelni kell a magyar társadalombiztosításnak megfelelő National Insurance azonosító számot is.
Szja és adómentes jövedelemrész
Személyi jövedelemadót kell fizetniük az állandó lakosoknak, akiknek korlátlan az adókötelezettségük (a bel- és külföldön megszerzett jövedelmük egyaránt az angol adóhatóság körébe tartozik), a nem állandó lakosok csak a belföldön megszerzett jövedelmük után kell, hogy adót fizessenek. A jövedelemadót az Egyesült Királyságban is a munkáltató vonja le a munkavállaló béréből, mégpedig úgy, hogy munkába álláskor egy fix összeget von le, majd bejelenti az alkalmazottat az adóhivatalnál, ezt követően pedig az adóhivatal által megállapított személyes adókulcs alapján végzi a további adóelőleg-levonást.
Az szja-kötelesek adómentes jövedelemrésze jelenleg 5225 font, de házaspárok, idősebb korban lévők, illetve vak személyek számára magasabb a határ.
Személyi jövedelemadó 2007/2008 | |
Éves jövedelem | Személyi jövedelemadó kulcs |
0 – 2230 £ | 10% |
2231 - 34600 £ | 22% |
34601£ felett | 40% |
Általánosan leírható jövedelem | 5225 £ |
Leírható jövedelem (65-74 éves korosztály) | 7550 £ |
Leírható jövedelem (75 év fölötti korosztály) | 7690 £ |
Az 1935. április 6. előtt született házaspárok leírható jövedelme | 6285 £ |
A 75 éves és annál idősebb házaspárok leírható jövedelme | 6365 £ |
A házaspárok leírható jövedelmének minimálértéke | 2440 £ |
A korfüggő kedvezmények határértéke | 20900 £ |
Vak személyek leírható jövedelme | 1730 £ |
Az adósávokat évente korrigálják, vagyis a fogyasztói árindexnek megfelelően megemelik, kitolják. Az adó progresszívan növekvő, azaz csak a magasabb kategóriába eső jövedelemsáv adózik a nagyobb adókulccsal, az az alatti jövedelemrész a kisebb adókulccsal.
Az egyéni vállakozó költségei és lehetőségei
Az Egyesült Királyságban egyéni vállalkozóként is dolgozhatunk. Miután a munkavállalási regisztrációval együtt a vállalkozó társadalombiztosítási azonosító számot is igényelt, 3 hónapon belül az adóhivatalnál (HM Revenue and Customs) is regisztráltatnia kell magát, amivel kötelezi magát az adott pénzügyi évre vonatkozó adóbevallás benyújtására. (Amennyiben a vállalkozás várható éves jövedelme meghaladja a 61000 fontot, a hivatalnál áfa-alanyként is be kell jelentkezni.) A járulékok, adók fizetéséhez, és minden egyéb pénzügyi tranzakcióhoz a vállalkozónak érdemes bankszámlát nyitnia; ennek szabályai viszonylag szigorúak: nem lehet bankszámlát nyitni az utcáról beesve, és a lakcím igazolásához a legtöbb banknál közüzemi számlák bemutatását kérik. (Amennyiben a vállalkozó alkalmazottat szeretne felvenni, elsőként az új munkaadók segélyszámát (New Employers’ Helpline) kell felhívnia, ahol minden segítséget megadnak a szükséges formanyomtatványokról, betartandó szabályokról.)
Európai összehasonlításban egyszerű és alacsony díjazású az angol társadalombiztosítási rendszer. A társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetésére 2 kategóriából választhat a vállalkozó. Az úgynevezett 2. osztályú biztosítási járulék (Class 2. National Insurance Contribution) a kisebb jövedelmű vállalkozásoknak nyújt megoldást, míg a 4. osztályú biztosítási járulék (Class 4. National Insurance Contribution) egy bizonyos jövedelmi szint felett esedékes.
A Class 2 járulék mértéke heti 2,20 font, amelyet célszerű a bankszámláról közvetlen átutalással fizetni. A Class 4 járulék mértékét az éves költségvetésben határozzák meg. 2007/08-ban a Class 4-hoz a vállalkozói nyereség alsó határa 5225, felső határa pedig 34840 font, amely értékhatárok között a nyereség 8 százalékát kell befizetni társadalombiztosítási hozzájárulásként. A Class 2 fizetési móddal szemben azonban évi két részletben, január 31-ig, illetve július 31-ig kell teljesíteni a befizetést.
15000 fontos bevételi határ alatt az adóbevallásban nem kell részletes információt adni a számlavezetés módjáról. Elegendő három sorban feltüntetni a forgalmat, a költségeket, a kiadásokat és a nettó jövedelmet. Amennyiben a vállalkozás forgalma a 15000 fontot meghaladja, akkor is elég egyszerű a kimutatás: az üzleti nyilvántartást két részre kell bontani, a kereskedelmi, nyereség/veszteség számlára, amely az adott év tranzakcióit foglalja össze és az egyenlegre, amely a vállalkozás tartozásait és követeléseit tételesen mutatja ki.
A jövedelemadó megfizetése önbevallás formájában történik. A nyomtatványokat postai úton küldi meg az adóhivatal, s minden év szeptember 30-ig kell leadni őket. A bevalláshoz nem szükséges számlákat mellékelni, ellenőrzéskor azonban be kell őket mutatni, amit az adóhatóság 5 évre visszamenőleg kérhet. A fizetendő adó összegét szintén két részletben, január 31-ig, illetve július 31-ig kell megfizetni. A kitöltött dokumentumot szeptember 30-ig leadva az adóhivatal kiszámolja az esedékes adó mértékét. (A vállalkozó természetesen maga, vagy könyvelője segítségével is kiszámíthatja a fizetendő adót.)
Munkavégzés előtt nem árt tájékozódni arról, hogy az általunk végezni kívánt tevékenységet az illetékes önkormányzat hogyan szabályozza. Bizonyos tevékenységekhez még a nyilvántartásba vétel előtt be kell szerezni a helyi önkormányzat hozzájárulását (például: éttermek, gyermekfelvigyázók, taxifenntartók vagy utcai árusok részére).
[[ Oldaltörés: Cégalapítás és társasági adó ]]
Gazdasági társaságok
A társasági adó alanyai a gazdasági társaságok. A belföldi társaságok adókötelezettsége korlátlan (brit társaságnak minősül, aki a belföldi cégbíróságon nyert bejegyzést), míg a nem brit illetőségű társaság adókötelezettsége korlátozott, csak az Egyesült Királyságban elért jövedelme után adózik.
A leggyakoribb társasági formák: korlátozott felelősségű társaság (limited company), korlátlan felelősségű társaság (unlimited company), külföldi cég fiókja (branch), társulás (partnership), vegyestulajdonú vállalat (joint venture). A korlátozott felelősségű társaságoknak két formája ismert: a public limited company (plc), melynek részvényei a tőzsdén vagy a tőzsdén kívül jegyezhetők, és a private limited company (a külföldiek körében ez a legnépszerűbb), amelynek részvényei csak zárt körben jegyezhetők. A plc esetében a minimális jegyzett tőke 50000 font. A private limited company esetében ilyen előírás nincs. A korlátlan felelősségű társaságnál a tagok vagyonukkal felelnek az üzleti adósságokért. A társaságok bejegyzése a cégbíróságoknál (Companies House) történik, ugyanide kell benyújtani a bejegyzési, majd a szabályos működést igazoló pénzügyi és egyéb dokumentumokat. A fiókvállalat, a társulás, a vegyesvállalat bejegyzése lényegesen kevesebb formalitással jár.
A társasági adó és a kedvezmények
A társasági adó adóalapja viszonylag egyszerűen megállapítható. A beszámolóban szereplő bevételi főösszeget csak néhány tényező módosítja. Az amortizációt (depreciation) a tőkeráfordításokra (capital expenditure) nyújtott leírási lehetőség helyettesíti. A gyakorlatban ez a leírás rendszerint magasabb, mint (a későbbi években egyre csökkenő) amortizációs összeg. A brit kormány arra törekszik, hogy a nyereségadó-alap mind jobban közelítsen a közzétett profitadatokhoz. A gépek és termelőberendezések után a brit vállalatok általában a tőkeköltségek 25 százalékát számolhatják el évente a tőkeráfordítás időpontjától kezdve csökkenő értékcsökkenési leírási módszerrel. A közepes méretű vállalatok az első évben a gépek és termelőberendezések értékének 40 százalékát, a kisebb cégek pedig 50 százalékát írhatják le. Épületek létrehozásánál vagy átalakításánál ez 25 százalék, évente lineáris leírással. A kis- és középméretű vállalatok az üzleti tevékenységükkel összefüggő kutatás-fejlesztési költségek teljes összegét leírhatják adóalapjukból a költségek felmerülésének évében.
További kedvezmények is igényelhetők. Így például az Egyesült Királyságban működő leányvállalatoknál az üzleti tevékenység megkezdésének első napját megelőző hét évben felmerült költségek zöme úgy vehető számba, mintha az üzleti tevékenység megkezdésének első napján keletkeztek volna. Általános szabály, hogy adókedvezmény kérhető bármiféle elszenvedett üzleti veszteségre. E veszteségek más, ugyanezen időszakban keletkező nyereség, jövedelem, illetve az előző évben keletkezett profit terhére elszámolhatók. Ha az üzleti veszteséget ilyen módon nem számolják el, az átvihető további évekre és bármikor elszámolható a nyereség terhére.
Az Egyesült Királyság – az EU-országok többségétől eltérően – nem vet ki helyi adót a vállalkozók nyereségére vagy eredményére, vagy az ingatlanfejlesztés értékére. Ehelyett a helyhatóságok a helyi szolgáltatásokhoz való hozzájárulást köthetik ki. Van azonban egy adófajta, pontosabban egységesített üzleti illeték (unified business rate), amelyet helyi szinten vetnek ki, s a kereskedelmi vagy ipari ingatlanok használói kötelesek fizetni mindenhol, kivéve Észak-Írországot.
A társasági adó általános mértéke 30 százalék 1990 óta
Adószintek | Adókulcsok és összeghatárok |
Alap adókulcs | 30 % |
Kisvállalatok adókulcsa | 20 % |
Kisvállalati profithatár | 300000 £ |
Kisvállalati szint adókönnyítési határai | 300000 – 1500000 £ |
Kisvállalati szint adókönnyítési mértéke | 1/40 |
Speciális adókulcs befektetési alapok és nyílt végű befektetési társaságok számára | 20 % |
Cégalapítás 6 óra alatt
A cégalapítás sem bonyolult folyamat az Egyesült Királyságban: nem kell hozzá törzstőkét befizetni, és elintézhető az interneten is. A cégalapítás állampolgárságtól függetlenül mindenki számára elérhető , az egyedüli kívánalom, hogy az irodának az Egyesült Királyságban kell bejegyezve lennie. Lehet kész, szakcégek által megalapított vállalati csomagokat venni, amiket éppen azért hoznak létre, hogy ha valakinek gyorsan kell egy cég, szinte csak a polcról kelljen levenni: ez esetben 6-8 óra alatt elintézhető a dolog. Ha a vállalkozó nem kész céget vásárol meg, amely már minden regisztrációs kötelezettségnek eleget tett (ez az úgynevezett „off-the-shelf” vétel, mivel a cég csak papíron létezik a valódi tulajdonos megérkeztéig), akkor önmaga alapít céget. Ezt regisztráltatni kell a Companies House-nál.
Külön kategóriába tartozik az építőipari cégek szabályozása, amely eltér az egyéni vállalkozásokra vonatkozó, fent ismertetett előírásoktól. Az adóhatóság igen kemény követelményekhez köti az igazolvány kiadását, mivel a 80-as évek során az építőiparban tömegesen jöttek létre olyan – magyar kifejezéssel élve – kényszervállalkozók, akik a közösségi jog meghatározása szerint nem voltak vállalkozónak tekinthetők, ugyanakkor kihasználták az egyéni vállalkozásokra vonatkozó kedvezményes brit adótörvényeket. Az adóhatóság ezért létrehozta az úgynevezett Építőipari Szabályozást (Construction Industry Scheme), amely részletesen szabályozza tevékenységüket, a szükséges engedélyeket és számon kéri a szabályozás pontos ismeretét.
Szóka Károly
NYME-KTK Pénzügyi és Számviteli Intézet
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
