adozona.hu
A magyar adóteher a második legmagasabb
//test-adozona.hu/archive/20070628_EU_adoteher_ado
A magyar adóteher a második legmagasabb
Szlovénia után Magyarországon volt a legmagasabb az adóterhelés az új EU-tagállamok között 2005-ben az Eurostat legutóbb közzétett összehasonlítása alapján. E szerint Magyarországon 2005-ben a GDP 38,5 százalékát vonta el az állam különféle adók és társadalombiztosítási járulékok formájában.
Társasági adó | |
Bulgária | 10,0 |
Ciprus | 10,0 |
Írország | 12,5 |
Lettország | 15,0 |
Románia | 16,0 |
Litvánia | 18,0 |
Magyarország | 18,6 |
Lengyelország | 19,0 |
Szlovákia | 19,0 |
Észtország | 22,0 |
Szlovénia | 23,0 |
Csehország | 24,0 |
Ausztria | 25,0 |
Nagy-Britannia | 30,0 |
Franciaország | 34,4 |
Olaszország | 37,3 |
Németország | 38,7 |
(a különféle különadókkal, helyi adókkal és az adóalap-növelő tényezők hatásával korrigálva, 2007, százalék) | |
Forrás: Eurostat |
A 27 tagállamban 2005-ben az átlagos adóterhelés a 2004-es 39,2 százalékról 39,6-re emelkedett. Az Eurostat felmérése szerint az 1999-ben tapasztalt 41 százalékos csúcs után megindult adócsökkentési trend sok országban megállt. Az unióbeli adóterhelés azonban még így is magasnak számít a világ más országaihoz képest: az EU27-ek adóterhelése mintegy 13 százalékponttal haladja meg az USA és Japán adatait. Az elemzés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az Unión belül széles skálán mozog a tagállamok adóterhelése. Míg 2005-ben Romániában 28, Litvániában 28,9, Szlovákiában 29,3, Lettországban pedig 29,4 százalék volt az adóteher, addig Dániában 50,3, Svédországban 51,3 százalék.
Az elmúlt évtizedben sok tagországban jelentős változást lehetett tapasztalni az adóterhek változásában. A legnagyobb adócsökkentést Szlovákia hajtotta végre, ahol az 1995-ös 39,6 százalékos adóterhelés 2005-ben 29,3 százalékra csökkent. Emellett Észtországban is jelentősen, 37,9 százalékról 30,9 százalékra csökkent az adóterhek mértéke. Ezzel szemben Cipruson és Máltán emelkedtek legdrasztikusabban az adók: az előbbinél 26,7 százalékról 35,6 százalékra, az utóbbi esetében pedig 27,3 százalékról 35,3 százalékra nőtt az arány.
A munka implicit adórátája (ITR), vagyis a munkajövedelmeket terhelő átlagos effektív elvonások mértéke a versenyszféra munkaerőköltségein belül, Magyarországon 2004-ről 2005-re 39,9 százalékról 40,5 százalékra emelkedett. Ez az érték a régiónkat tekintve magasnak számít, nem beszélve arról, hogy a 2005-ös 35,2 százalékos uniós átlagot is jócskán meghaladja. A munka implicit adórátája Magyarországon a megszorítások hatására valószínűleg tovább emelkedett, ami azért adhat aggodalomra okot a Világgazdaság szerint, mert empirikus kutatások egyértelműen kimutatható kapcsolatot mutatnak a foglalkoztatás nagysága és a foglalkoztatást sújtó közterhek mértéke között.
Az új tagállamok között magasnak számít Magyarországon a személyijövedelemadó-terhelés is: Szlovénia és Lengyelország után a harmadik legmagasabb a magyar adóteher. Viszont még így is az EU27-ek 38,7 százalékos átlaga alatt marad. A jövedelmek után a legtöbb adót egyébként Dániában (59 százalék), Svédországban (56,6 százalék), Hollandiában (52 százalék) és Finnországban (50,9 százalék) kell fizetni, a legkevesebbet pedig Romániában (16 százalék), Szlovákiában (19 százalék), Észtországban (23 százalék), és Bulgáriában (24 százalék).
A társasági nyereségadó tekintetében ugyan a térségen belüli korábbi nagy versenyelőnyünk elolvadt, még mindig a középmezőnyben vagyunk. A különféle különadókkal, helyi adókkal és az adóalap-növelő tényezők hatásával korrigált társasági adó magyarországi 18,8 százalékos szintje jóval az EU27-ek 38,7 százalékos átlagos mértéke alatt marad. A legmagasabb társasági adót Németországban (38,7 százalék) és Olaszországban (37,3 százalék) kell fizetni, míg a legkevesebbet Bulgáriában és Cipruson (mindkét helyen 10 százalék) valamint Írországban (12,5 százalék) kell fizetni.