hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mibe kerülne csökkenteni a munkáltatók járulékait?

  • adozona.hu

Az adórendszert finomítani kell, de teljes körű reformra nincs szükség, s ideje volna felszámolni egyes, az adókkal kapcsolatos téveszméket a foglalkoztatás terheivel, az egykulcsos adóval, valamint az adócsökkentéssel kapcsolatban - fogalmazta meg több előadó is az APEH fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából tartott konferencián. A gazdasági szakemberek, ex és jelenlegi politikusok érveit alátámasztó számoknak alig akadt közös nevezője.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint nem ártana tudomásul venni végre azt, hogy egy adórendszer nem lehet igazságos, legfeljebb méltányos, vagyis kiszámítható. Illúzió lenne azt gondolni, hogy eljön az idő, amikor majd nem a lakosság viseli az adórendsszer végső terheit. Ugyanilyen tévhitnek tartja azt is, hogy az egykulcsos adó csodaszer lenne bármire. Főként ebben az országban, ahol  az ezáltál megszűnő adókedvezmények (például a minimálbér után) igen rosszul érintenék az adófizetők többségét. 

Magyarországon a munkát terhelő magas adók csökkentését javasolta egyébként Pitti Zoltán, volt APEH elnök, aki a fogyasztást terhelő adók további növelését azonban rendkívül kockázatosnak tartja. Elsősorban a társadalom magas ütemű differenciálódása miatt. Sajtóértesülés szerint munka implicit adórátája Magyarországon a megszorítások hatására valószínűleg tovább emelkedett, ami azért adhat aggodalomra okot, mert empirikus kutatások egyértelműen kimutatható kapcsolatot mutatnak a foglalkoztatás nagysága és a foglalkoztatást sújtó közterhek mértéke között.

Ezzel szemben Kupa Mihály cáfolta, hogy az adórendszer bármilyen módon befolyásolná a foglalkoztatást, illetve a gazdasági növekedést. Szerinte ugyanis semmilyen kimutatható összefüggés nincs a munkáltatók terheinek csökkentése és a dolgozók létszámának növekedése között. A volt pénzügyminiszter adóreformot nem az egyszerűsítést, decentralizációt és a gazdaság kifehérítésének folytatását viszont támogatná. Mint mondta,nem az adókivetést és - behajtást kell decentralizálni, hanem a jövedelmet - mondta.

Meggyőződése ugyanis, hogy a regionális politizálás érdekében meg kell teremteni a jövedelmi alapokat is. Ebbe a képbe nem illik bele az ingatlanadó, amit véleménye szerint 2008. január 1-jétől szinte lehetetlen bevezetni. Nem tudja kiváltani a hipát, a bevétel ugyanis még a plafon adóztatásával is 150 milliárd forint lehet a hipából származó 400 milliárddal szemben. Vértes ugyanakkor állítja, az ingatlanadót a társadalmi igazságosság érdekében nem lehet kikerülni. A helyi iparűzési adót (hipa) viszont indokolt fokozatosan megszüntetné, valódi önkormányzati adóvá alakítaná, ésszerű mérték mellett.

Adócsökkentés kontra adóalap-szélesítés?

Teljes körű vagy alapvető adóreformra, amin a politika egyébként általában adócsökkentést ért, sem szükség, sem lehetőség nincs, a rendszert azonban sok ponton javítani lehetne és kellene is - jelentette ki Vértes András,:a GKI igazgatója. Nagy előrelépést jelentene, ha például összevonnák az úgynevezett bagatell adókat, bizonyos adójogszabályokat és ezzel együtt a bevallásokat is. 

Így csökkentenék a vállalkozások adminisztrációs terheit, javítanák közérzetüket, s közben fokozatosan szélesítenék az adóalapot, bővítve az adózói kört. Nonszensznek tartja, hogy az aránytalan teherelosztás miatt a 4,3-4,4 millió szja bevallóból 2,6 millióan nem fizetnek vagy gyakorlatilag zéró adót fizetnek, az szja több mint 50 százalékát így 7-8 százalék fizeti be, ami az EU-ban példátlan. A kettős könyvvitelű társas vállalkozások több mint 40 százaléka pedig veszteséges. Ezen, mint mondta, változtatni kell. 

Bár a kutató szerint ebben az évtizedben nagymértékű adócsökkentésre a GDP szintjén nincs lehetőség, Veres János előadásában külön hangsúlyozta az adócsökkentés szerepét. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az idei átmeneti adóterhelést követően Magyarországon a következő években csökken az adó- és járulékszint és 2010-re a tervek szerint GDP-arányosan 37 százalékot ér el az adó- és járulékelvonás az ezévi 38,6 százalékkal szemben. (Kérdésre elmondta azt is, hogy 2008-ban várható adóváltozásokról várhatóan július első napjaiban tájékoztatják a közvéleményt.)

Ez részben köszönhető annak, hogy a múlt év végén, illetve az idei év elején a gyógyszertámogatások esetében 100 milliárd forintos, a gázár-támogatásoknál szintén 100 milliárd forintos, a közlekedési támogatások lefaragása után pedig további 30 milliárd forintos megtakarítást ért el a kormányzat. Összességében mintegy 230 milliárddal kevesebb lett a támogatások összege. Az már szerinte látszik az idei első néhány hónap adataiból, hogy az államháztartás helyzete a várthoz képest kedvezőbben alakul. Így minden remény megvan arra, hogy 2009-re az államháztartás GDP-arányos hiánya 3,2 százalékra mérséklődjék és várhatóan az idei eredetileg tervezett 6,8 százalékos államháztartási hiány is kisebb lesz, várhatóan 6,4 százalék.

Miközben az "adócsökkentés" a tagállamokban, különösen Magyarországon kezd népszerű szlogenné válni, az Európai Unió nem érdekelt sem abban, hogy csökkenjen az egyes országokban a polgárok adóterhelése, sem abban, hogy az államok adóbevétele nőjön. Az EU adópolitikájának alapja az, hogy az integráció versenyképessége javuljon, az energiapolitikájában, a környezetvédelmi szempontokat is érvényesítse és, hogy a klímaváltozás gyors ütemét az adózás révén is igyekezzen az integráció lefékezni - mondta Kovács László, az EU Vám-és adóügyi biztosa. 

Példaként említette a szolgáltatások után fizetett áfáról szóló vitát, amelynek eredménye, hogy 2010. január elsejétől várhatóan az igénybevétel helye szerint kell majd a szolgáltatások után megfizetni az áfát. (Eddig a szolgáltatások kibocsátó helye szerinti áfázás volt a gyakorlat.) A vám- és adóügyi biztos arról is szólt, az Európai Bizottság csomagot tervez kidolgozni az évi 200-250 milliárd euróra becsülhető adócsalás visszaszorítására. .
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink