Társasági adó-változások 2007-ben

Megosztás Tetszik

A társasági adótörvényben 2007-ben bekövetkező legfontosabb változás az elvárt adó bevezetése volt. Ennek szabályait azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette arra való hivatkozással, hogy nem tényleges jövedelmet terhel ez az adónem. A kormány nem nyugszik bele az AB döntésébe, júliustól megint bevezetni minimumadó. A várható hatásokat elemeztük.

Az indoklás szerint a társasági adóhoz hasonló jövedelmi illetve vagyoni típusú adók esetén elengedhetetlen:

- az adó (közteher) alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak való megfelelése;
- az adó és az alanyi kötelezettek adófizetési kötelezettség alá vont jövedelme, illetve vagyona között fennálló közvetlen kapcsolat;
- az alanyi kötelezettek által ténylegesen megszerzett jövedelem, illetve vagyon adóztatása;
- az adó alanyi kötelezettek teherviselő képességével való arányossága.

Az elvárt adónak a lényege, hogy az adózónak első lépésben meg kell állapítania a megszokott módon a társasági adó alapját. Következő lépésben az összes bevételből le kell vonnia az eladott áruk beszerzési értékét és esetlegesen a külföldi telephely bevételét, és meg kell határoznia az így kapott érték két százalékát.
Ha ez utóbbi összeg meghaladja a megszokott módon számított adóalapot, akkor ez utóbbit kell figyelembe venni a társasági adókötelezettség meghatározásakor. A vonatkozó szabály azonban 2007. február 27.-én – visszamenőleges hatállyal – megszűnt.

A társasági adótörvényben bekövetkezett 2007. évi legfontosabb változások:

Változás történt a jogszabályban az adóalap kiszámításában. Az árfolyamnyereség adókötelezettségével kapcsolatos új szabály, hogy a belföldi vállalkozásban legalább 30 százalékos részesedés-szerzés esetén az adózó jogosult a szerzést az adóhivatal felé bejelenteni. Ha ezek után ezt a részesedést legalább két évig nem vezeti ki a könyveiből, a részesedés értékesítésekor adókedvezményt (adóalapkedvezményt) vehet igénybe, azaz csökkentő jogcímként figyelembe veheti az értékesítéskor realizált árfolyamnyereséget. Fontos szabály azonban, hogy a bejelentésre a megszerzést követő 30 napon belül van lehetőség, és ez a határidő jogvesztő!

Az elektronikus bevallások fokozott terheket rónak a vállalkozásokra. Ennek a tehernek egy részét kompenzálja néhány további kedvezmény. Ha a vállalkozás az adóbevallás elkészítésére más vállalkozást, mint állandó meghatalmazottat vesz igénybe, és az adóévi árbevétele nem haladja meg a négymillió forintot, a szolgáltatási díj 15 százalékát, mint adókedvezményt igénybe veheti.

Azok a vállalkozások, akik az adóhatósági adatszolgáltatást maguk kívánják a továbbiakban (is) megoldani, és emiatt számítástechnikai beruházásra és internet-előfizetésre kényszerülnek, és árbevételük nem haladja meg a négymillió forintot, az erre a célra beszerzett számítástechnikai berendezések elszámolt amortizációja és az internet-előfizetés együttes összegének tíz százalékát szintén, mint adókedvezményt érvényesíthetik. Ez utóbbi kedvezményt azok a könyvelőirodák is alkalmazhatják, ahol az éves árbevétel a 25 millió forintot nem haladja meg. Ezeket a kedvezményeket a jogszabály de minimis támogatásnak minősíti, ennek megfelelően is kell bevallani – elkülönítetten bemutatva az összesen igénybe vett támogatást a bevallásban.

A társasági adózásban elkövetett leggyakoribb hibák

A társasági adótörvényünk egyre inkább feladja a leckét a könyvelőknek, ezért néhány kedvezmény alkalmazására és alkalmazhatóságára nem lehet elégszer felhívni a figyelmet. Az egyik ilyen kedvezmény a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye. A kedvezmény igénybevételének annyi a feltétele, hogy a tárgyévben új (korábban használatba nem vett), a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló műszaki gépekre, ingatlanokra beruházást eszközöljön. Igénybe lehet venni a kedvezményt ezen túlmenően szellemi termékekre is.

A fejlesztési adókedvezmény azonban ettől függetlenül érvényesíthető. Ennek az a lényege, hogy a vállalkozó döntése szerint elkülönítheti a forrást a későbbi, legfeljebb négy adóéven belül megvalósított beruházásra, ami mint adóalap-kedvezmény érvényesíthető. Az így elkülönített összeg azonban nem lehet több 500 millió forintnál, illetve az adózás előtti eredmény 25 százalékánál. Az így keletkezett beruházásokra azután igénybe lehet venni a beruházási kedvezményt is, ha az adózó a vonatkozó feltételeknek megfelel. Fontos szabály, hogy a fejlesztési adókedvezményt csak akkor lehet érvényesíteni, ha a vonatkozó év beszámolójában az adózó el is különíti az adókedvezményként megjelenített összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetéssel (fejlesztési adókedvezmény).

A fejlesztési adókedvezmény feloldása azonban további hibák forrása. A kedvezmény maga ugyanis valójában halasztott adófizetési lehetőséget jelent, a fejlesztési tartalék elszámolásának adóévére hozza előre a beruházás keretében beszerzett eszközök értékcsökkenését. Ennek tükrében figyelni kell arra, hogy a fejlesztési adókedvezményt csak értékcsökkenthető tárgyi eszközökre vagyunk jogosultak feloldani, valamint, ha feloldottuk, ennek keretében beszerzett eszközöket elkülönítetten kell nyilvántartani, és az adótörvény szerint nem szabad utánuk értékcsökkenést elszámolni. (Ne felejtsük el azonban, hogy az adókedvezmény a számviteli elszámolásra nincs hatással, tehát el kell hogy térjen egymástól a számviteli és adótörvény szerinti értékcsökkenés.)

További fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó hiba a beruházás nem megfelelő értelmezése. Ha például 2005-ről áthúzódó, 2007-ben aktivált beruházásra oldunk fel fejlesztési tartalékot, arra kell ügyelni, hogy a 2006. adóévre képzett fejlesztési tartalékot nem használhatjuk fel a beruházás aktiválásakor a korábbi évi beruházási ráfordításokra. Ilyenkor is súlyos bírságolásra számíthatunk az adóhivatal részéről.

A fejlesztési adókedvezmény kérdéskörének különös aktualitást ad, hogy a vonatkozó szabály először a 2003-as adóévre volt alkalmazható, az erre az évre megképzett fejlesztési tartalékot négy éven belül, tehát 2007. december 31-ig kell felhasználni és feloldani. Ha viszont a társaság nem tudja igazolni, hogy a fejlesztési tartalékot felhasználta – a lekötött tartalék feloldása mellett –, a rendelkezésre álló utolsó adóévet követően, január 31-ig a fejlesztési tartalék adókötelezettségét késedelmi pótlékkal növelt összegben meg kell állapítani, és be kell fizetni.

A fel nem használt fejlesztési tartalékot ezek után a 2007-es adóbevallásában is szerepeltetni kell. Ennek hiányában a társaság szintén súlyos bírságolásra elé nézhet. Várhatóan az adóvizsgálatok is ennek ellenőrzésével fognak indulni.Az új, 2006. évi társasági adóbevallás – az APEH ígérete szerint – április 19.-én jelenik meg, és valószínűleg további kérdéseket fog felvetni.

Polyák Imre 
NYME-KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet