adozona.hu
Ekho
//test-adozona.hu/archive/20070301_ekho
Ekho
Tetszik
A 2005. évi CXX. törvény 2006. január elsejei hatályba lépésével megszületett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) biztosító adózási forma, amelyet jellemzően művészeti, szellemi foglalkozási körbe tartozó magánszemélyek választhatnak. Az adónemmel kapcsolatos tavaly nyár közepi bizonytalanságok ellenére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást nem törölték el, csupán néhány pontosítás született a törvényben.
| Ki ekhózhat? |
| Csak magánszemély, aki a törvényben meghatározott tevékenységet munkaviszonyban vagy egyéb vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytatja. Emellett olyan jövedelme is van, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ez származhat akár munka-viszonyból, akár egyéni vállalko-zóként vállalkozói kivétből, vagy társas vállalkozás tagjaként teljesített személyes közreműködés ellenértékéből, illetve magánszemélyek vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenértékéből. |
Emiatt a munkáltatónak a havi 65 500 forintos minimálbér összegéig mindenképpen az általános adó- és járulékterhekkel kell számolnia. Csak a munkavállalója ekhós tevékenységére kifizetett havi összegnek a hónap első napján érvényes minimálbér fölötti részét számolhatja el ekhós jövedelemként. A komoly szigorítást jelentő szabályok alól mentesülnek a nyugdíjasok, illetve azok, az ekhót választani kívánó magánszemélyek, akik igazolni tudják, hogy az év elejétől a minimálbér tizenkétszerese után már megfizették a közterheket.
A kételemű kifizetési kötelezettséget jelentő ekho alkalmazásakor a kifizetőt terhelő adó mértéke változatlanul az ekhoalap 20, míg a magánszemélyt terhelő adó az ekhoalap 15 százaléka. A törvényben a tavaly decemberi adómódosítással pontosították, hogyha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, vagy az adóévben az ekhoalapot képező bevételének 50 százalékáig, valamint más nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmeinek összege után a nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tagdíjat) megfizette, a lerovandó ekho mértéke csak 11 százalék. Ez azt jelenti, hogy a járulékfizetés felső határának számításánál a magánszemély ekhoalapot képező jövedelmeinek 50 százalékát és egyéb járulékalapot képező bevételeinek 100 százalékát kell figyelembe venni. Például minden 100 forint – 15 százalékos ekhoalapot képező – bevétel a járulékfizetés felső határának számításánál 50 forintot jelent.
Mi változott még?
| Ekho-kalkulátor |
| Az Adózóna ekho-kalkulátorával kiszámolhatja a bérjellegű kifizetései közterheit, vállalati költségeket és a kifizetendő nettó összeget. Kattintson ide! |
Az ekhót érintő 2007. január elsejétől életbe lépő utolsó módosítás a bevallási kötelezettségre vonatkozik. Ennek értelmében minden közterhet az adóhatósághoz kell bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. Ide tartozik a 2006 nyári törvénymódosítás nyomán a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallása is, vagyis megszűnt a magán-nyugdíjpénztári bevallási és befizetési gyakorlat.
[[ Oldaltörés: Leggyakoribb kérdések és problémák ]]
Az ekhóval kapcsolatban felmerülő leggyakoribb problémák és kérdések tisztázására egy APEH-tájékoztató ad válaszokat. Felsorolja az alapvető szabályokat, igénybevételi feltételeket, egyéb tudnivalókat. A legfontosabb kérdéskörök az igénybevételi jogosultságot, az arányosítás lehetőségét és az szja-kedvezményeket érintik.
E szempontból a jövedelem nem csak az ekho igénybevételénél felsorolt foglalkozásokból származhat, hanem bármely más tevékenységgel is megszerezhető, a feltétel csupán annyi, hogy annak adóját és járulékait az általános szabályok szerint megfizessék. Ez a feltétel a nyugdíjasokra nem vonatkozik, hiszen ők járulékfizetésre már nem kötelezettek.
Bevételi határ szempontjából az ekhót csak évi 25 millió forint erejéig lehet alkalmazni, ha a jogosultnak az általános szabályok szerint közterheket viselő jövedelme eléri az aktuális minimálbér 12-szeresét. Ugyanakkor, ahogy csökken az általános terhekkel fizetett rész, annak arányában csökken a 25 millióhoz viszonyítva az ekho szerint adózó jövedelem. A minimálbér például 2007-ben 65 500 forint x 12 hó = évi 786 000 forint, amihez társul az évi 25 millió forintig adózó ekhós jövedelem. Ugyanakkor, ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem csak évi 393 000 forint lenne – vagyis a 12 havi minimálbér fele után fizetne csak általános szabályok szerint közterheket –, akkor az ekhós rész legfeljebb 12,5 millió forint lehetne.
Az ekho a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat váltja ki. Fontos megjegyezni, hogy a kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben más adó- és közteherviselési kötelezettség nem terheli, de az ekho a tételes egészségügyi hozzájárulást nem váltja ki. Az ekho szerint adózó jövedelem után nem kell iparűzési adót és a Munkaerő Piaci Alapba fizetendő járulékokat megfizetni, sem a foglalkoztatónak, sem az alkalmazott magánszemélynek. A befizetett ekho alapján a magánszemélyt – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) leszámítva – társadalombiztosítási ellátások illetik meg: az adózó egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra szerez jogosultságot.
Az ekhót választó magánszemélynek – önadózóként – az adóévről személyi jövedelemadó-bevallást kell készítenie, amelyben feltünteti az ekhoalapként elszámolt bevételét és az abból levont ekho összegét. Ezt az összeget az szja-törvény szerinti éves jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni, és alkalmazni kell az adójóváírás jogosultsági határa, a kiegészítő jogosultsági határ, illetve a jövedelemkorláthoz kötött szja-kedvezmények érvényesítésekor. Ugyanakkor a magánszemély által jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevételt az szja-törvény szerint adóköteles jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, illetve az nem minősül vállalkozói bevételnek.
Az ekho egyik problémájaként kiemelendő, hogy csak a hazai pénzben kifizetett bevételekre alkalmazható, azaz például valutában (devizában), értékpapírban vagy természetben megszerzett vagyoni értékekre nem.
Társas vállalkozás tagjaként közreműködő ekhót választó magánszemély bevételi összeghatárát csökkenti az az összeg, amely a társas vállalkozás bevételéből a társasági szerződésben meghatározott adózott eredményből való részesedés arányában jut, függetlenül attól, hogy a tulajdonos a részesedését ténylegesen felveszi-e. Ha a társasági szerződésben nincs ilyen arányszám megjelölve, akkor a jegyzett tőkének a tagra jutó részesedési arányát kell alapul venni. Ezek szerint érdemes a társasági szerződést úgy módosítani, hogy az ekhózó tagra minimális részesedés jusson, figyelembe véve az eva adóalanyiságának korlátait is.
Forrás: Hajdú Emese
NYME-KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
