adozona.hu
SZJA-változások 2007-ben
//test-adozona.hu/archive/20070301_szja
SZJA-változások 2007-ben
A 2005. évi adócsomag záró rendelkezései alapján módosult 2007. január 1-től az adótábla sávhatára, a korábbi 1 550 000 forint helyett 1 700 000 forint után kell 18 százalék adót fizetni. Az adótábla ennek ellenére két kulcshoz tartozó sávhatárt különít el Az idei változásokat az alábbiakban foglalta össze Ambrus Attiláné, a Nyugat-magyarországi Egyetem adjunktusa.
SZJA-kalkulátor |
Az Adózóna személyi jövedelemadó kalkulátorával kiszámolhatja mennyi szja-t kell fizetnie a különféle jogcímeken kapott jövedelem után. Kattintson ide! |
Drasztikusan szűkül az adókedvezmények köre. Ettől az évtől nem számolhatunk a szellemi tevékenység, a számítógép-beszerzés, valamint a felnőttképzés díjához kapcsolódó kedvezménnyel. Átalakul azonban a tandíjkedvezmény: a jövőben nem korlátozódik csak az alapképzésre, hanem kiterjed minden felsőfokú- és szakképzésre, valamint a doktoranduszképzés tandíjára is.
Akik azonban a felnőttképzés kedvezményének halasztott igénybevételére 2006. december 31-ig jogosultságot szereztek, azok az addig érvényes szabályok szerint továbbra is alkalmazhatják a kedvezményt. A lakáshitel-törlesztéshez kapcsolódó kedvezménnyel már szintén csak azok az adósok élhetnek, akik 2007. január 1. előtt nemcsak a hitelszerződést kötötték meg, hanem a hiteltörlesztést is megkezdték, így ők öt évig még érvényesíthetik ezt.
Tovább csökken a megmaradó adókedvezmények igénybevételének jövedelemkorlátja is. Az idei évtől a maximum százezer forintig érvényesíthető kedvezményekre (az őstermelői tevékenység, a közcélú adományok, a felsőoktatási tandíj, a magánnyugdíj-pénztári,valamint élet- és nyugdíjbiztosítási befizetésekhez kapcsolódóan) egységesen 3,4 millió forintos jövedelemkorlát vonatkozik, amely 3,9 millió forintnál „elfogy”. Ezalól egyetlen kivétel maradt magasabb korláttal: az őstermelői tevékenység kedvezménye továbbra is hatmillió forintos (6,5 millióig „elfogyó”) jövedelemig számolható el.
Adómentes juttatások
Január elsejétől az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik a korábban több éven keresztül adómentes nyugdíj és a nyugdíjast megillető baleseti járadék is. Adómentes maradt például az árvaellátás és a házastársi pótlék. A múlt évtől az adóköteles béren kívüli munkahelyi juttatások együttes értékének 400 ezer forintot meg nem haladó része adómentes, az ezen felüli részt – a korábbi 44 százalék helyett – idén már 54 százalék adó, valamint „természetesen” tb-járulék is terheli.
Az adóköteles természetbeni juttatások adója szintén 54 százalék, az adómentesen adható összegek azonban emelkedtek. A munkahelyi közétkeztetés havi adómentes értékhatára kilencezer forintról tízezerre, a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalvány havi 4500-ról ötezer forintra nőtt. Ez utóbbi nem tartozik a 400 ezer forintos korlát alá. A családi pótlékra jogosult szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa részére adott adómentes iskolakezdési támogatás ezer forinttal lehet több gyermekenként, így ennek összege jelenleg húszezer forint. (A törvényben felsorolt javakról szóló, a kifizető nevére kiállított számla ellenében vagy utalvány formájában). Az üdülési csekkek az adóév elején érvényes havi minimálbér összegéig továbbra is adómentesek, 2007-től azonban a kedvezményezettek köre, valamint a felhasználás lehetősége is jelentősen szűkült.
Adómentes a munkáltató által magánnyugdíj-pénztárba és önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett havi összegből, a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész. Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba vagy önsegélyző pénztárba történő befizetésből pedig a minimálbér 20 százalékáig terjedő rész adómentes, de többféle pénztárba történő együttes befizetés esetén is maximum a minimálbér 70 százalékáig terjedhet az adómentes rész.
Az egyéni vállalkozókat érintő változások
A tavaly júliusi törvénymódosítás alapján az év utolsó négy hónapja után már megfizették a különadót az egyéni vállalkozók, 2007-től azonban negyedévente adóelőleg-fizetési kötelezettséggel is számolniuk kell. Az adóterhek növekedése mellett az adminisztrációs többletterhek is komoly feladat elé állítják a kisvállalkozókat. A havi elektronikus bevallást önállóan végző egyéni vállalkozónál az általa a 2006–2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépre, berendezésre elszámolt értékcsökkenési leírás és az igénybe vett internetszolgáltatás 2007. évben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadóját. Ennek feltétele, hogy ne vegye igénybe állandó képviselő szolgáltatását és a bevétele ne haladja meg a négymillió forintot.
Azonos bevételi korlát mellett, ha állandó képviselő szolgáltatását veszi igénybe, az ellenértékként megfizetett és költségként elszámolt díj 15 százalékát veheti figyelembe adókedvezményként. A másoknak számviteli szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozó szintén élhet az internetszolgáltatás és értékcsökkenés után számított kedvezménnyel, ha bevétele nem több 25 millió forintnál.
Leggyakoribb hibák, problémák, kérdések
Korábban lehetőség volt arra, hogy ugyanazon hallgató után egyik félévben az egyik, másik félévben a másik szülő fizette be a tandíjat, és érvényesítette az adókedvezményt (tekintettel a jövedelem- és/vagy összegkorlátra). Ettől az évtől azonban a tandíjkedvezmény nem osztható meg a törvényben felsorolt magánszemélyek között. Így az adóoptimalizálás szempontjából a „családi” adózás egyetlen szegmense marad az előre (gyerekenként) és utólag (tetszőlegesen) is megosztható családi kedvezmény.
A tavaly szeptember óta fizetendő kamatadó elkerülésére nem megoldás a külföldön elhelyezett megtakarítás sem. Magyarország ugyanis több mint 60 országgal kötött kettős adóztatás kizáró egyezményeket, amelyek a kifizetett kamatokra, illetve a levont forrásadóra is vonatkoznak.
Tippek, ötletek
Az említett kamatadó azon magánszemélyek megtakarításait is a hosszú távú megoldások irányába terelheti, akik a jövedelem és/vagy összegkorlát miatt személyi jövedelemadójukat nem csökkenthették adókedvezménnyel. A legalább tízéves futamidő azonban a fiatalabb generáció számára gyakran túl hosszú időnek tűnik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az éppen erre a célra megalkotott Nyugdíj Előtakarékossági Számla (NYESZ) előnyeit elsősorban azok a nyugdíjasok használják ki, akik három év után bármikor adómentesen juthatnak az adókedvezménnyel növelt befektetésükhöz.
A magáncélú telefonhasználatot terhelő 54 százalékos adó kiküszöbölésének legegyszerűbb módja, ha a telefonszámlák legalább 20 százalékát – a magánszemély hozzájárulásával, a tényleges használat alapján – a magánszemély részére továbbszámlázza, és vele megfizetteti a munkáltató. A munkáltatók és a munkavállalók számára is hordoz előnyöket, ha adómentesen adható juttatásokkal egészítik ki a bérjövedelmeket.
A már említett formákon (nyugdíj- és egészségbiztosítási pénztárba történő befizetés, étkezési juttatás, iskolakezdési támogatás, üdülési csekk) túl lehetőség kínálkozik az internethasználat díjának átvállalására, számítógép-juttatás vagy utazási bérlet vásárlása. A különböző utalványok felhasználási köre is egyre bővül: az adómentes határig családtagok számára is adható ajándékutalvány, igénybe vehető művelődési intézmény szolgáltatása (kultúrautalvány), de az egészségbiztosítási hozzájárulás formájában akár wellness-üdülés is ajándékozható (legfeljebb az előző évi egyenleg összege erejéig).
Ambrus Attiláné
NYME-KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet