Végtörlesztés és járulékos költségek: nem egyértelmű a törvény

Megosztás Tetszik

Végtörlesztő ügyfél a hitelösszeg befizetése után azzal szembesült, hogy annak egy része nem a tartozását csökkentette, hanem járulékos költségeket fedezett . Megteheti ezt a bank?

A napokban fizettem be a frank alapú hiteltörlesztésem esedékes összegét és azt tapasztaltam, hogy a bank a befizetett törlesztés összegéből 30 frankot nem a tartozásba, hanem járulékos költségre (mint administrációs díj, kezelési költség és még 13 féle egyéb címen) von le. Ez a tevékenysége folyamatos. Megteheti ezt? Mikortól lépett életbe a kormányrendelet, ami ezt megtiltja? Kérem szíveskedjenek válaszolni és megírni a kormányrendelet számát, mert panaszt akarok tenni a banknál. Ha Önök nem tudnának segíteni, írják meg, hová forduljak.

A pénzügyi intézmény kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ilyen például a kezelési költség. A törvény nem rendezi világosan, hogy a kezelési költségen túl mely költségek állnak közvetlen kapcsolatban a deviza forrás megszerzésével (ilyen lehet a hitelbírálati díj, értékbecslési díj, hitelközvetítői jutalék, stb.) erről az adott pénzügyi intézmény általános szerződési feltételeiből, illetve a hitelszerződésből tudhat meg többet.

Semmiképpen nem számolható fel azonban a fogyasztó számára devizában a szerződéskötéssel, a levelezéssel, a kimutatások és igazolások előállításával, az ügyfelek látogatásával, a hitel monitoringgal, a felmondással, a fedezet értékbecslésével és cseréjével, a szerződés módosításával, a hitelfedezeti biztosítási szolgáltatással, továbbá a hitelszerződés ügyintézésével és a kapcsolódó hitelszámla lezárásával kapcsolatos díj és költség. [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 210. § (5a)]

Hasznos lehet továbbá a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet tanulmányozása, amely további, részletesebb elmélyedést nyújthat a kérdésben.

dr. Kocsis Ádám / Csurgay Ügyvédi Iroda