Végtörlesztés: több részletben folyósított a bank, mennyi így az árfolyam?

Megosztás Tetszik

Mit tehet az az ügyfél, akinek végtörlesztési kérelmét arra hivatkozva utasította el a bank, hogy több részletben történt a hitelfelvételkor a kiutalás, s a folyósítási átlag számításakor sem a súlyozott számtani átalaggal számol a pénzintézet? Olvasónk kérdésére a Csurgay Ügyvédi Iroda válaszol.

2008 nyarán kezdtünk építkezni a feleségemmel, amihez svájci frank alapú hitelt is igénybe vettünk. Az építési hitel folyósítása  négy részletben történt, hárommilliós kiutalás és egy kétszázezres a beköltözést követően. Súlyozott számtani átlaggal számolva a hitelt 153,7 Ft/CHF árfolyamon vettük fel. A bank most mégis azzal utasította el a végtörlesztési kérelmünk  befogadását, hogy az utolsó kiutalást már 208 forintos árfolyamon teljesítette így nem vagyunk rá jogosultak. Elolvastam a törvényt. Biztos vagyok benne, hogy sem a törvény beterjesztőjének, sem az Országgyűlésnek nem ez volt a szándéka. Építési hitel esetén a bankok nem folyósítanak egy összegben, csak a készültségi foknak megfelelően és  még ezután is visszatartanak egy részt amit csak a lakhatási engedély megszerzése után utalnak ki mint esetünkben is. A bankok a törvényt úgy értelmezik,hogy ha akár egy esetben is,akár csak a milliós hitel töredékét is a 180-as árfolyam felett utalták ki,az építkezőt azonnal elutasítják. Biztos vagyok benne, hogy ez egy cinikus, a törvény eredeti szándékát gátlástalanul megtorpedózni szándékozó gyakorlat, a bankoknak a folyósítási árfolyamot súlyozott számtani átlaggal kell számítaniuk.

A végtörlesztésre akkor van lehetőség, ha a deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam nem volt magasabb, mint a 180 forintos rögzített svájci frank árfolyam. (A végtörlesztésről szóló cikksorozatunkat olvassa el itt, itt és itt!)

A folyósítás időpontja egyéb hitelviszonyoknál általában az a nap, amelyen a pénzügyi intézmény a kölcsön összegével vagy részösszegével az ügyfél hiteltartozását nyilvántartó számláját megterheli, de a végtörlesztés szabályozó törvény sajnos nem kellően egyértelmű ebben a kérdésben. Az új építésű ingatlanoknál különösen jellemző, hogy a bank az építési hitelösszeget több részletben (pl. készültségi állapot függvényében) folyósítja. Ilyenkor előfordulhat, hogy a pénzügyi intézmény egyes részleteket a rögzített árfolyam alatti, míg egy bizonyos hányadot a rögzített árfolyam fölötti árfolyam alapulvételével folyósított.

Jelenleg találkozhatunk olyan pénzügyi intézményekkel is, amelyek ilyen esetben nem engedélyezik a végtörlesztést. Ahogy ezt korábbi cikkünkben is írtuk, véleményünk szerint ez nem összeegyeztethető a jogszabály céljával, így helyesebbnek, illetve megalapozottabbnak véljük azon banki gyakorlatot, amely vagy súlyozott átlagot számít, vagy a teljes összegre a rögzített árfolyamon engedélyezi a végtörlesztést, esetleg az egyes részletek folyósítása idején figyelembe vett árfolyamtól függően a teljes kölcsönösszeget megosztja, és a rögzített árfolyam alatt utalt összeg tekintetében a rögzített árfolyamon való előtörlesztést biztosítja, míg a többi részlet tekintetében az általános előírások szerint jár el, azaz nem a rögzített árfolyamon, de engedélyezve a végtörlesztést.

Mivel a törvény nem tette meg ezt, várhatóan a piac és a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletétnek (PSZÁF) gyakorlata szolgál majd válasszal a kérdésére. A bankok részéről a jogértelmezést feltehetően a végtörlesztés miatt kieső bevételcsökkenés visszaszorítása vezérli, azonban a PSZÁF - ahogy azt a Volksbank „alkotmányossági klauzulájának” esetében is tapasztalhattuk - éberen figyel, és bizonyosak vagyunk benne, hogy a fogyasztók védelmében – a törvény által szabott szűkös határidőkre tekintettel – gyorsan és határozottan fog fellépni az Önéhez hasonló esetekben is.

A PSZÁF szóvivője által közzétett értelmezés szerint a helyes eljárás az, ha a szakaszonként folyósított kölcsönökből álló hitelösszeget egységként kezelik, és az egyes ütemek folyósítási összegét, valamint az árfolyamok súlyozott átlagát figyelembe vevő képlettel állapítják meg a végtörlesztés lehetőségénél döntő árfolyamot.

A bizonytalanság a törvény zsengeségére tekintettel meglehetősen nagy, de feltehetően az Ön bankja is hamarosan alkalmazkodni fog a PSZÁF vagy más szervek (pl. minisztériumok) egységesen kialakított jogértelmezéséhez. Annál inkább lehet erre számítani, mert Rogán Antal hétfőn (október 10-én) módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek, eszerint: a devizában törlesztő adósok is részt vehetnek a végtörlesztésben, ha a parlament erre rábólint. A benyújtott módosítás szövegében a következő pontosítás is szerepel: "ha a deviza alapú kölcsön folyósítása több részletben történt, akkor (...) a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni".