adozona.hu
Végtörlesztés: kiket nem utasíthatnak el a bankok?
//test-adozona.hu/altalanos/20111005_vegtorlesztes
Végtörlesztés: kiket nem utasíthatnak el a bankok?
Végtörlesztéssel kapcsolatos cikksorozatunk folytatásában tisztázzuk azt, hogy ki veheti igénybe ezt a lehetőséget, s írunk arról is, hogy a pénzintézetek támaszthatnak-e további feltételeket a teljesítéshez.
Cikkünk első részében a végtörlesztés fogalmát tisztáztuk, megválaszoltuk, hogy csak az ingatlanokra vagy a gépjárművekre felvett kölcsönök, esetleg a szabad felhasználású hitelek tekintetében is irányadóak-e az új szabályok. Arról is írtunk, hogy mely devizák esetében és milyen árfolyamon lehet élni az új lehetőséggel, s arra is kitértünk, mi az, amit a jogszabály nem határoz meg pontosan. A folytatásban a további feltételekről írunk, s arról, hogy kik élhetnek a végtörlesztés lehetőségével.
Kik élhetnek a végtörlesztés lehetőségével?
A végtörlesztés lehetőségével azok a természetes személyek élhetnek, akik a hitelügylet tekintetében fogyasztónak minősültek, azaz a kölcsönszerződést az önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységükön kívül eső célra (pl. saját lakhatás biztosítására vásárolt ingatlan) kötötték a pénzügyi intézménnyel. Jogi személy (pl. kft., önkormányzat), jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (pl. betéti társaság) és egyéni vállalkozó tehát nem jogosult végtörlesztésre. [a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,( továbbiakban Hpt.) 2. számú melléklet III. 4.]
Végtörlesztés-kalkulátor |
Ön is élne a végtörlesztés lehetőségével? Számoljon velünk, kattintson ide az Adózóna végtörlesztés-kalkulátoráért! |
Milyen további feltételeknek kell megfelelni a végtörlesztés lehetőségéhez?
A végtörlesztés elsősorban azoknak kíván lehetőséget nyújtani, akik még harcban állnak növekvő törlesztő részleteikkel, és annak érdekében, hogy mielőbb levegőhöz jussanak a devizaárfolyamok fojtásából, képesek, hajlandóak határozott és felelősségteljes lépéseket tenni.
A végtörlesztéssel azok élhetnek, akiknek a kölcsönszerződését a pénzügyi intézmény 2011. június 30. napjáig nem mondta fel. [Hpt. 200. § (2) b)]
Akik úgy számoltak, hogy jobban járnak a végtörlesztéssel és elszánják magukat, a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentésüket 2011. december 30. napjáig nyújthatják be a kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére. Külön szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a határidő nem az év utolsó napjáig tart, de ennek legfőbb oka, hogy december 31. napja már hétvégére esik. A határidő egyebekben jogvesztő jellegű, így senki ne kalkuláljon azzal, hogy majd utóbb igazolással élhet és korábban betervezett decemberi síelése vagy a szilveszteri előkészületek miatt ráér januárban intézkedni. A végtörlesztést – akár egy forint alapú, kiszámíthatóbb kölcsönből finanszírozva – az igénybejelentés napját követő 60. napig teljesíteni is kell. [Hpt. 200. § (2) c) és e)]
Ha a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevőnek ugyanúgy vállalnia és teljesítenie kell. Ez azt jelenti, hogy ha a hiteladós korábban élt is átmeneti fellélegzést nyújtó áthidaló kölcsönnel, vagy rögzített árfolyamon való törlesztéssel ettől még jogosult a végtörlesztésre, amennyiben az azokból eredő kötelezettségeit is egyszerre letudja. [Hpt. 200. § (2) d)]
A gyűjtőszámlahitel a Rögzített árfolyam tv.-ből ismert fogalom. Nagyon leegyszerűsítve: ha a hiteladós jogosult volt erre, és kérte, hogy a fenti rögzített árfolyamon törleszthesse deviza alapú hitelét, a rögzített és a piaci árfolyam különbözetét a pénzügyi intézmény forint alapú, ingatlan fedezetű gyűjtőszámlahitel formájában finanszírozta és tartotta nyilván. Ezt természetesen ugyanúgy vissza kell fizetni a végtörlesztés alkalmával.
A pénzügyi intézmény a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentést a fent meghatározott feltételek teljesítése esetén nem utasíthatja el, és köteles a hitelfelvevő által megjelölt, de legkésőbb az igénybejelentéstől számított 60 napon belüli időpontig a szerződés végtörlesztésre irányuló lezárását előkészíteni. A hitelfelvevő legkésőbb a szerződés lezárásával egyidejűleg köteles valamennyi végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének eleget tenni. Ennek megfelelően addig, amíg a pénzügyi intézmény késlekedik a szerződés lezárásával, a hiteladós fizetési kötelezettsége nem áll be. A törvény azonban az előteljesítést nem zárja ki. [Hpt. 200. § (2) d)]
Támaszthatnak-e további feltételeket a pénzügyi intézmények?
Úgy tűnik, hogy a pénzügyi intézmények nem szándékoznak feltartott kézzel beletörődni a változásokba, így egyre-másra hallhatunk kiegészítő feltételekről, értelmezési vitákról. Megtörtént, hogy amikor egy ügyfél bejelentette végtörlesztési szándékát, ugyan kitöltötte a nyomtatványt, de végül meghátrált, mert a bank záradékként olyan nyilatkozatot is alá akart vele íratni, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság megsemmisítené a végtörlesztés rögzített árfolyamát, akkor kötelezi magát az árfolyam-különbözet teljes összegének azonnali megfizetésére.
A PSZÁF gyors intézkedésének köszönhetően még 2011. 09. 30. napján megszületett a felügyelet első végzése, melyben a Magyarországi Volksbank Zrt. által követett helytelen gyakorlatot alapul véve – az érdemben rendelkező határozat meghozataláig – megtiltotta a fentebb hivatkozottakat tartalmazó nyilatkozatok fogyasztókkal szembeni alkalmazását. A Volksbank által használt nyilatkozat a következőket tartalmazta:
„Kijelentem, hogy tudomással bírok a Hpt. fenti szakaszának alkotmányossági szempontból kifogásolható voltáról és vállalom, hogy a jogszabályhely alkotmányellenességének megállapítása esetén, mely annak alkalmazhatóságát visszamenőleges hatállyal kizárja, a tartozás fenti devizanemben fennálló összegének, a végtörlesztés napján a bank által a fenti devizára vonatkozóan jegyzett eladási – lakáscélú hitel esetén közép – árfolyam, és a Hpt. alapján kötelezően alkalmazott árfolyam különbségével megszorzott összegét forint devizanemben a Banknak haladéktalanul megfizetem. Jelen előtörlesztési kérelmem e különbözet megfizetésére is kiterjed. E tartozásomat kifejezetten elismerem azzal a felfüggesztő feltétellel, hogy Alkotmánybíróság fentieknek megfelelően döntést hoz. Tudomással bírok továbbá arról, hogy a fentiek nem érintik a Bankoknak azt a jogát, hogy a jogalkotással okozott kárként jelentkező fenti különbözet megtérítését a Bank a Magyar Állammal szemben közvetlenül érvényesítse, továbbá kötelezettséget vállalok, hogy egy ilyen esetleges eljárásban a Bankkal teljes körűen együttműködök, a kártérítés érvényesítése céljából.”
A PSZÁF döntése hivatkozik arra, hogy a pénzügyi szervezet által alkalmazott nyilatkozatminta alkalmas a fogyasztók ügyleti döntésének befolyásolására, alkalmazásával fennáll a veszélye annak, hogy a fogyasztókat eltérítheti a hitelintézeti törvényben foglalt, a fogyasztókat védő, a fix árfolyamú végtörlesztésre lehetőséget adó joguk gyakorlásától. A fogyasztók jogosultságát hátrányosan befolyásoló tájékoztatások, kereskedelmi gyakorlatok pedig veszélyeztethetik az érintettek jogi és gazdasági érdekeit.
Az ilyen és hasonló próbálkozások hallatán jó, ha tudjuk, hogy a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés a pénzügyi intézmény által az ügyfél számára kedvezőtlenül – a Hpt. eltérő rendelkezése hiányában – nem módosítható. A tilalomba ütköző szerződésmódosítás semmis. [Hpt. 210/A. §]
Amennyiben a törlesztő részlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámításáról van szó – a Végtörlesztési törvénynek való megfelelőség érdekében szükséges szerződésmódosításokat a pénzügyi intézmény csak akkor eszközölheti egyoldalúan, ha a rendelkezések az ügyfél számára kedvező irányban változnak. A módosításról az ügyfeleket ekkor is tájékoztatni kell. [Hpt. 234/A. § (2)]
Aki jogsértést észlel vagy gyanít a pénzügyi intézmény részéről, egyéb lehetőségek mellett panasszal élhet. A panasz elutasítása esetén az ügyfél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. [Hpt. 215/B. §]
Mint az a fentiekből is világosan látszik a PSZÁF egyelőre komoly figyelmet fordít a jogszabályok, illetve az azokban megfogalmazott célok érvényesülésére, így korábbi álláspontunkat megerősítve mindenkit arra ösztönzünk, hogy felmerülő problémáit bátran jelezzék, hiszen a helyes gyakorlat kialakítása jelenleg is folyamatban van.
Éppen a kívánt gyakorlat elterjedése érdekében közölte a PSZÁF 8/2001. számú vezetői körlevelében a pénzügyi intézmények felé azon elvárásait, melyek a jogszabályokban esetlegesen nem kerültek egyértelműen megfogalmazásra, ők mégis fokozott hangsúlyt fektetnek azok ellenőrzésére.
A cikk folytatásában arról írunk, hogy mekkora plusz költséggel járhat a végtörlesztés, ki állja a jelzálog törlésének költségét, s mit tehetünk, ha a pénzintézetek további feltételeket támasztanak az előírások ellenére.
dr. Kocsis Ádám / dr. Csurgay András Zsolt
Csurgay Ügyvédi Iroda