Melyik adóhatóság mikor, kivel szemben járhat el?

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság összetett szervezet, nevében az a revizor jogosult eljárni, akinek megbízólevelet adtak. Mikor melyik szerv járhat el egyes ügyekben, és azon belül ki jogosult a megbízólevél aláírására?

Amennyiben meg akarjuk válaszolni a kérdést, hogy egy mikor, melyik szerv járhat el, s ki jogosult megbízólevél aláírására, először is a jogszabályi hátteret érdemes tisztáznunk. Az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban Art.) mellett tekintetbe kell venni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt (továbbiakban: Ket.), mint az Art. mögöttes szabályát, amely az Art. által nem szabályozott kérdéseket rendezi.

(Az adózás nem csak Magyarországon belül, hanem nemzetközi relációban is érvényesül, ezért egy adott ügyben először el kell dönteni, hogy melyik államé az adóztatás joga. Másként melyik állam joghatósága alá tartozik az adott ügy. Ennek eldöntése sok esetben nem egyszerű és az államok is ellenérdekeltek lehetnek, hiszen mindegyik adóbevételt szeretne. A továbbiakban a joghatóság kérdésével nem foglalkozunk, ha ilyen ügye lesz, forduljon szakemberhez!)

A hatáskör jogszabály általi feljogosítást és kötelezettséget jelent valamely ügy intézésére az adott hatóság számára. Az illetékesség az azonos hatáskörrel rendelkező hatósági szervek közti munkamegosztás. A hatásköri és az illetékességi kérdéseket jogszabály írja elő.

Adóügyben eljárni jogosult a Nemzeti Adó és Vámhivatal (ideértve az adóztatási szervét, mint állami adóhatóságot és vámszervét, mint vámhatóságot), az önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati adóhatóság. Azt jogszabály határozza meg, hogy melyik ügyben melyik szerv járhat el. Az önkormányzat jegyzője a hatáskörét az önkormányzat megfelelő szervéhez (például adó iroda, adóosztály, stb.) delegálhatja.

Adóügyekben, általános esetben az ügyfél (adózó) szempontjából van elsőfokú eljárás, annak a jogorvoslata a másodfokú eljárás, illetve rendkívüli jogorvoslatként a felügyeleti intézkedés.

Az adóhatóság szervezeti oldalából tekintve vannak alsó fokú és középfokú szervek, valamint a Központi hivatal. Az alsó fokú vámszervek önálló hatáskörrel rendelkező kirendeltségeket működtethetnek, az alsó fokú adóztatási szervek pedig önálló hatáskörrel nem rendelkező kirendeltségeket működtethetnek.

Az adóhatóság szervei hierarchikus rendszerbe szervezettek, ez a felettes szervek rendszere. Lényeges ezt ismerni, hiszen az ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó hatósági eljárás során, ha kifogásunk van az eljárással kapcsolatban, azzal a felettes szervhez fordulhatunk, még eljárás közben.

Az alsó fokú szervek, felettes szerve a megfelelő középfokú szerv. A középfokú szervek felettes szerve a NAV elnöke. A Központi Hivatal eljárása tekintetében felettes szerv az elnök.

Tekintsük át a NAV szervei közül azokat, amelyekkel ellenőrzés során találkozhatunk

Adóztatási szervek:

• Központi Hivatal [központi szerv]
o Regionális adó főigazgatóságok [középfokú szerv]
- Megyei (fővárosi) adóigazgatóságok [alsó fokú szerv]

o Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (KAFIG) [középfokú szerv]
- Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága KÜIG) [alsó fokú szerv]
- Kiemelt Adózók Adóigazgatósága (KAIG) [alsó fokú szerv]

Vámszervek:

• Központi Hivatal [központi szerv]
o Regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok [középfokú szerv]
- Megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságok [alsó fokú szerv]
- Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága (KAVIG) [alsó fokú szerv]

o Repülőtéri Főigazgatóság [középfokú szerv]
- 1. számú Repülőtéri Igazgatóság [alsó fokú szerv]
- 2. számú Repülőtéri Igazgatóság [alsó fokú szerv]

A vámszervek határköre az adóztatási feladatok körében a vámon kívül kiterjed, a termékimporthoz kapcsolódó adókra, a jövedéki adóra, az energiaadóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a környezetvédelmi termékdíjra, a regisztrációs adóra, a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójára, és hamarosan a népegészségügyi termékadóra.

Az adóhatóság szerveinek hatásköre, azt jelenti, hogy mely ügyekben járhatnak el első fokon. Az illetékességet szokták területi hatáskörnek is nevezni. Az illetékesség a hatóság szempontjából azt a földrajzilag meghatározott közigazgatási területet jelenti, amelyen a hatóság feladatait elláthatja.

A törvény általánosságban rendezi hatáskörrel és illetékességgel összefüggő kérdéseket. Ha nem egyértelmű, hogy ki az illetékes, akkor a Ket. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni. A hatásköri, illetékességi összeütközést az adóhatóság szervei között egyeztetni kell.

Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az eljáró hatóságot illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felügyeleti szerv dönt. A hatásköri összeütközés esetén pedig a Fővárosi Ítélőtábla dönt, és az Ítélőtábla döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból - utasítja.

Hatásköri szabályok az ellenőrzésben

Első fokon eljár:

- a Központi Hivatal:
- a felülellenőrzésben, amelyet:
az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket, NAV elnöke által elrendelt azon felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzéssel érintett eljárás másodfokon jogerőre emelkedett határozattal zárult, azokat a felülellenőrzéseket, amelyeknél a felülellenőrzés lefolytatására a NAV elnöke a Központi Hivatalt jelölte ki.
- a középfokú adóztatási szervek:
a felülellenőrzésben, amelyet NAV elnöke rendelt el
- az alsó fokú szervek:
a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó ellenőrzésekben.

Az általános szabályoktól eltérően bizonyos adóalanyi körben vagy bizonyos ügyekben a jogalkotó kijelöli az eljáró szervet. Az adóztatási és vámszervek különös hatásköri szabályai az ellenőrzésben.

Illetékügyek kivételével, első fokon eljár:

- KÜIG az alábbi adózók ellenőrzésében:
Diplomáciai, konzuli testületek és hasonlók tagjai. Külföldi adóilletőségűek, fegyveres testületek tagjai, NAV alkalmazottak
- KÜIG az alábbi ügyekhez kapcsolódó ellenőrzésben:
Központosított ellenőrzés, nemzetbiztonságilag fontos ügyekhez kapcsolódó ellenőrzés
- KAIG az alábbi adózók ellenőrzésében
 kiemelt adózók (3000 legnagyobb adóteljesítményű adózó)
csoportos adóalanyisággal rendelkezők
- Speciális hatásköri szabályok vonatkoznak az Áfa-törvény szerinti együttműködő közösségre:
 Polgári jogi társaság együttműködő közösség esetén a képviselő adóigazgatósága jár el.
 Adózóhoz kötődő együttműködő közösség esetén az adózó adóigazgatósága jár el.

Illetékességi szabályok az ellenőrzésben
 
Magánszemély adózó esetén a lakhely annak hiányában, a tartózkodási hely, az előbbiek hiányában az utolsó ismert belföldi lakhely szerinti megyei vagy fővárosi igazgatóság, ezek hiányában az Észak- budapesti Igazgatóság.

Jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó adózó esetén a székhely, ennek hiányában a telephely szerinti megyei vagy fővárosi igazgatóság.

Természetesen, ha az adózó vagy az ügy más szerv hatáskörébe tartozik, az illetékességnek nincs jelentősége.

Fontos tudni, hogy ha az adózó adóigazgatósága az ellenőrzés megkezdését követően megváltozik, vagy arról az adóztatási szerv az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő adóigazgatóság az illetékes. Azaz ellenőrzés megkezdését követően már nem érdemes költözni. Azonban, ha jogszerűen bejelentjük a változást, és az adóhatóság erről nem szerez tudomást, kérhetjük, hogy ezt igazolja az adóhatóság!

Ha az adózó szabályszerűen bejelentette székhely-, telephely-, lakóhelyváltozást, amelyről az adóhatóság később szerzett tudomást, és az ellenőrzés során az adózó kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti a NAV elnökétől az ellenőrzés és az esetleges hatósági eljárás lefolytatására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóigazgatóság kijelölését.

Felmentés az illetékességi szabályok alól

A regionális adó főigazgatóság alá tartozó adóigazgatóságok a regionális főigazgató engedélyével a régió egész területén jogosultak ellenőrzés, és az esetleges hatósági eljárás lefolytatására, illetve egyes eljárási cselekmények foganatosítására. A regionális főigazgató az adóigazgatóságnak az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzésre a régió másik adóigazgatóságának területén elvégzésére, akkor adhat engedélyt, ha az alapellenőrzést az engedélyt kérő adóigazgatóság végezte.

Amennyiben a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az első fokú adóhatóságot, az új eljárást az alapügyben eljáró adóigazgatóság folytatja le.

A főigazgatóság területén kívül az adóigazgatóságok a NAV elnökének utasítására vagy engedélyével végezhetnek ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő első fokú hatósági eljárást is ez az adóigazgatóság folytatja le.

Fontos, hogy az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében –  kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni. Adott esetben hivatali helyiségen a kirendeltséget is érteni kell!

Emlékeztetőül: a regionális főigazgatóságok illetékességi területe a régió területe, a megyei igazgatóságok illetékességi területe a megye területe. Budapesten három igazgatóság van az Észak-budapesti (I., II., III., IV., V., XIII. kerület), Kelet-budapesti (VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI., XVII. kerület), Dél-budapesti (IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerület).

Kenyeres Sándor
regisztrált okleveles adószakértő