adozona.hu
Ha felveszi a telefont, már nincs visszaút
//test-adozona.hu/archive/20110711_adoellenorzes_telefonos_ertesites
Ha felveszi a telefont, már nincs visszaút
Az adóhatóság gyakran egy ellenőrzés kezdetén hívószám kijelzése nélküli hívással, telefonon egyeztet időpontot, s ezt a közlést - bár a törvény nem erre ad felhatalmazást - előzetes értesítés kézbesítésének tekintik. Ha felvesszük a telefont, az értesítést a hatóság "kézbesítettnek" minősíti, innentől kezdve már önellenőrzés benyújtására sincs módunk.
Az adóellenőrzésekről szóló sorozatunk első részében azzal foglalkoztunk, hogy mit, mikor és hogyan ellenőrizhet az adóhatóság. Második cikkünkben eljutottunk az ellenőrzés megkezdéséhez.
Az ellenőrzésről szóló előzetes értesítésnek a nem helyszíni ellenőrzéseknél van jelentősége. Az ellenőrzési fajták közül gyakorlatilag a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, illetve az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések esetében fordul elő.
Az adózás rendjéről szóló törvény (továbbiakban: Art.) szerint: „Az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésétől kezdődik.”
(Az egyszerűsített ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével indul. Nincs előzetes értesítés, így erre az ellenőrzési formára az alábbiakban írtak nem vonatkoznak!)
Az adóhatóság álláspontja szerint az előzetes értesítés kézbesítése telefonon is történhet.
Semmilyen jogszabály nem határozza meg a köznapi értelmezéstől eltérő módon az idézett mondatban használt szavakat, fogalmakat. Lássuk, ezzel kapcsolatosan mit állapít meg az Akadémiai Értelmező kéziszótár. Értesít: tájékoztatásul közöl valakivel valamit. Értesítés, első jelentés: az a cselekvés, hogy valamiről valakit értesítenek vagy második jelentés: valamiről értesítő közlemény, irat. Kézbesít: küldeményt a címzetthez juttat. És végül a küldemény: valahova, valakinek küldött tárgy, dolog. A hivatalos (akadémiai) nyelvi értelmezés alapján tehát tárgyi valójában megjelenő dolgot lehet kézbesíteni, például egy hivatalos iratot, akár egy értesítést. Tehát az előzetes értesítés kézbesítése nem azonos az előzetes, a szóbeli telefonos értesítés, mint cselekvés elvégzésével.
Ugyancsak vizsgálhatjuk, mit mond az APEH (NAV jogelődje) a hivatalos iratokról: „Hivatalos iratként azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek kézbesítésének megtörténtéről, illetve a kézbesítés megkísérléséről és annak időpontjáról az adóhatóságnak tudomást kell szereznie, mivel a kézbesítéshez jogkövetkezmények fűződnek (pl. felszólítás, nyilatkozattételre felhívás, hiánypótlásra felhívás, idézés, jegyzőkönyv, határozat), illetve amely a jogszabályban meghatározott határidő számításának alapjául szolgál.” Mindezt a még hatályos az adóhatósági iratok kézbesítéséről szóló 7004/2008. számú APEH-irányelv tartalmazza.
A NAV cáfol: a telefonos értesítéssel nem valósul meg a kézbesítés |
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal cikkünkre reagáló álláspontját itt olvashatja. A NAV többek között azt írja: az adóhatóság álláspontja ugyanis éppen az ellenkezője annak, mint amit a szerző állít. „Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefoni értesítése nem eredményez önellenőrzési tilalmat tekintve, hogy nem valósul meg az ellenőrzésről szóló értesítés kézbesítése.” „Ha valamely körülmény miatt ez indokolt, sor kerülhet rövid úton történő értesítésre is (telefon, távirat), azonban az adózó ily módon történő értesítése nem eredményezi az önellenőrzési tilalom beálltát figyelemmel az Art. 93. § (1) bekezdésére.” Az idézett mondatok az adóhatóság hivatalos kiadványában, az évente megjelenő „Az adóeljárási törvény magyarázatokkal”-ban szerepelnek, 2003 óta (tehát az előzetes értesítés mai szabályozásának kialakításától kezdve) folyamatosan.
|
Tekintettel arra, hogy az előzetes értesítés közlésével beáll az önellenőrzési tilalom, sőt a kézbesítés napján már a kézbesítést megelőzően jóhiszeműen és szabályosan benyújtott önellenőrzések is hatálytalanok, ezért garanciális szempontból nagy jelentősége van annak, hogy kívülálló, érdektelen harmadik fél igazolja a kézbesítés megtörténtét, és annak idejét, vagy a két fél együttesen állapítsa meg azt (például hatósági küldönc általi kézbesítés során az irat átvételekor).
A kézbesítés lényege, hogy annak megtörténte és ideje, mindkét fél, sőt érdektelen harmadik fél számára is hitelt érdemlően dokumentálva legyen. Az adóhatóság belső nyilvántartása a távbeszelés időpontjáról, és tartalmáról nyilván nem hitelt érdemlő az adózó számára. Nem zárható ki, ugyanis, hogy az aznap beérkezett önellenőrzésekre, ellenőrzési értesítéssel reagál az adóhatóság. Ez nem vádaskodás, pusztán, logikailag létező lehetőség. Az adóhatóság a saját ellenőrzése során preferálja, ha egy állítást független harmadik fél támaszt alá. Ezt az elvet alkalmazzuk most magára az adóhatóságra.
A telefonos értesítéssel kapcsolatosan javítani lehetne a helyzeten, ha erre vonatkozó szabályozást tartalmazna a törvény. Konkrét megvalósítást illetően például a beszélgetés szövegét elektronikus formában rögzítenék, majd a rögzített anyagot az elektronikus aláírási technológia alkalmazásával és időbélyeggel ellátva a hatóság aláírná. Az adóhatóságnak biztosítani kellene, hogy az így rögzített hanganyag az adózó és az ügy elbírálásában résztvevő más hatóságok számára az ügy elévülési idejéig korlátozás nélkül elérhető legyen.
Térjünk vissza a jövőből a jelenbe, a jelenleg érvényes szabályozásokhoz. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiak: Ket.), amely mögöttes jogszabálya az Art-nak, szabályozza a hatóság és az ügyfelek közti kapcsolattartást.
III. Béla király 1181. évben rendelte el a kötelező írásbeliséget a közigazgatásban. Ezt a hagyományt azóta is követtük, és a Ket. is megtartja. Lehetőség van szóbeli kapcsolattartásra is, amely alatt az egy időben és egy helyen (például: tárgyalás esetén vagy helyszíni szemle alkalmával) jelenlevők közötti kommunikációt érti a Ket. Korlátozottan lehetőséget teremt a törvény arra, hogy a szóbeli kapcsolattartás egyidejűleg, de különböző helyszíneken jelenlevők között, azaz például távbeszélő igénybevételével valósuljon meg.
Telefon használata az ügyfelekkel a következő esetekben lehetséges:
• életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, halaszthatatlan ügyben;
• ha a kapcsolattartás tájékoztatási célt szolgál;
• előzetes időpont egyeztetés az egyes eljárási cselekmények elvégzéséről;
• ha törvény valamely hatósági ügyfajtában lehetővé teszi.
Az előzetes értesítés a harmadik kategóriába lenne besorolható, ha kizárólag egy eljárási cselekmény időpont egyeztetéséről szólna, de ezen túlmenően, az értesítést is tartalmazza az ellenőrzés megindításáról, amelynek komoly jogkövetkezményei lehetnek.
Az előzetes értesítés kézhezvételének napján már nem nyújtható be önellenőrzés. Ez sajnos az adózó kockázatává tesz rajta kívül álló dolgokat is. Például, ha valaki benyújtotta volna előző nap, de éppen az adóhatóság informatikai rendszerében szünet volt, és így hajnalban nyújtja be, de még aznap megkapja az értesítést, már érvénytelen lesz az önellenőrzése. A jogalkotó erre az esetre igazolási lehetőséget sem biztosított a törvényben.
Az előzetes értesítés kézhez vétele az önellenőrzési tilalmat beállítja, de a hatóság számára az ellenőrzési határidő számítása még nem kezdődik meg, majd csak a megbízólevél átvételekor. Volt olyan ügy, amelyben az előzetes értesítés és a megbízólevél átvétele között egy év telt el. Jó lenne, ha az előzetes értesítés és a megbízólevél átadása közti időt a törvény maximalizálná.
A telefon használata a NAV részéről finoman szólva is igen sajátos. Az adóigazgatás dolgozói általában számkijelzés nélkül hívnak. A vámhatósági részről megjelenik egy formális hívószám, de ha visszahívjuk, nem létező telefonszámot jelez. Ha éppen nem tudjuk felvenni, esély sincs a visszahívásra. Sokan a telefonjukon hívásszűrést alkalmaznak, és eleve visszautasítják az ismeretlen hívókat. Ezen központi intézkedéssel lehetne költségmentesen javítani, végül a NAV célja a kulturált kapcsolattartás lehet.
Amennyiben éppen önellenőrzést készül benyújtani gondolja át milyen hívást fogad. Ha pedig megkapta az előzetes értesítést, elgondolkodhat azon, hogy kivel képviselteti magát az adóhatóság előtt. Cikksorozatunk következő részében az ellenőrzés során létrejövő első személyes kapcsolatról, a revizorokról és a rájuk vonatkozó szabályokról írunk.
Kenyeres Sándor
okleveles adószakértő
Hozzászólások (0)