Ember embernek adományozója. Szja- és illetékszabályok az ukrán válságban

Megosztás Tetszik

Kell-e adót, illetéket fizetnie a magánszemélynek, ha adományt fogad el? Milyen szabályok vonatkoznak az adománygyűjtő magánszemélyre? A háborús helyzetben sokakat érintő cikkünkben az ilyen kérdések jogi hátterét mutatjuk be.

Cikksorozatunk első részében a céges adományozás, a termékek térítésmentes átadásának adózási tudnivalóiról tájékoztattunk, ezúttal pedig a kisegített és a segítő magánszemélyre vonatkozó rendelkezésekre össszpontosítunk.

Az adománnyal támogatott magánszemélyek 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 1. számú melléklete (3.3. és 7.2. pontok) alapján mentes az adó alól 

• a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás;
• a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezés, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik.

Fentieknek megfelelően, a menekültek akár civil szervezeten keresztül, akár közvetlenül az adományozótól – ideértve a magánszemélyeket is – kapják a juttatást, Magyarországon adókötelezettségük nem merül fel, továbbá illetékteherrel sem kell számolniuk.

Ukrajnával van hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk (1999. évi XXX. törvény). Az ebben rögzített jogcímek alapján a magánszemélynek adókötelezettsége a tárgyalt juttatások után ott sem merül fel. (Egyebekben nem is életszerű az adóztatásuk feltételezése sem a gyakorlatban, hiszen milyen módon szerezne az ottani adóhatóság tudomást e juttatásokról.) 

Adományt gyűjtő magánszemélyek 

Kerületem közösségi oldalán vetette fel valaki, hogy a gyűjtést szervező magánszemélyt megadóztatják-e az összegyűjtött összegből vásárolt termékek kapcsán, hiszen nincs mód arra (nem is lenne életszerű), hogy azok átvételét a címzettek aláírásukkal igazolják.  

A felvetésre a rövid válasz az, hogy nem. Vegyük sorra ennek jogi hátterét! 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) minden ingyenes vagyongyarapodást ajándékozási illeték alá von, kivéve azokat az esetköröket, amelyeket a jogalkotó társadalmi vagy egyéb szempontból az illetékmentességgel is elismerni, támogatni szándékozik. 

Ennek megfelelően mentes az illeték alól – többek között – a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése.

Az adóhatóság, ha magánszemély gyűjt adományokat, azt vizsgálja, hogy az adomány formájában kapott összeg tekinthető-e „jótékony célú közadakozásból származó vagyoni értéknek”.

A „jótékony cél” értelmezésében az Itv. szerinti definíció hiányában, a kifejezés hétköznapi értelemben vett jelentéséből kell kiindulnunk, míg a „közadakozás” meghatározása során fontos tudnunk, hogy nem az számít, hány személy nyújt segítséget: e feltétel teljesüléséhez az is elegendő, ha az adakozás lehetőségét nyilvánosan meghirdeti a szervező, azaz bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez, aki adakozni kíván. 

Például, ha egy magánszemély a közösségi oldalán közzétett felhívás alapján várja és összegyűjti az adományokat – jelen esetben az ukrajnai menekültek számára –, úgy az véleményem szerint megfelel a „nyilvánosság” feltételének. Ez esetben függetlenül attól, hogy egyetlen magánszemély adakozik vagy többen is, az így összegyűjtött adomány mentesül az ajándékozási illeték alól is.

Összegezve tehát fentieket, ha egy magánszemély nyilvánosan, bárki által hozzáférhető módon közzétett felhívás alapján gyűjt adományokat jótékony célra, úgy azután sem szja-, sem ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. 

Ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy a bejelentési kötelezettség a jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik: akkor kell jelenteni az adóhatóságnak, ha az ajándékozás, közadakozás tényéről okiratot állítottak ki, vagy annak összege a 150 ezer forintot meghaladja.

Tekintve, hogy a fizetőeszköz is ingónak minősül az illetéktörvény alkalmazásában, ezért a pénzadományra is alkalmazni kell a szabályt (Itv. 102.§ c) pont). 

Ha az illetékszabályokat is betartva szeretnénk lebonyolítani a gyűjtést, akkor a 150 ezer forintos határt, illetve az okiratmentességet figyelembe kell vennünk a jótékonysági adományozásoknál is. Ha az ajándékozás nem tárgya az illetéktörvénynek (nincs okirat és az érték nem több 150 ezer forintnál), akkor bejelentési kötelezettség sincs.