Megszorításokat hozhat a világban az orosz-ukrán háború

Megosztás Tetszik

A világ számos országában megszorítások várhatók az orosz-ukrán háború hatásai, illetve az ellátási láncok szakadozásai és az eleve is magas energiaárak miatt, amely tovább növeli az amúgy is emelkedő nyersanyagárakat, így az inflációt is – derül ki az Atradius hitelbiztosító előrejelzéséből.

A hitelbiztosító módosította a globális GDP-re vonatkozó előrejelzését. Az idei várt 4,1 százalék helyett 3,4 százalékos növekedést kalkulálnak az elemzők. Jövőre 3,2 százalék lehet a világgazdaság növekedése a remélt 3,6 százalék helyett. Az eurózóna GDP-jének bővülése 2,9 százalék lesz 2022-ben, jövőre pedig 2,7 százalék.  szerint

A fokozatos talpra állást állította meg a háború

Az elemzés szerint az év elején a világgazdaság még nem tért magához a koronavírus-járványból, és még nem lehetett úgy tekinteni a Covidra, mint egy szezonális influenzajárványra. Az Atradius tanulmánya kifejti, hogy a világszerte bevezetett korlátozások és karantén-intézkedések hatására a fogyasztók a szolgáltatásoktól az áruk felé fordultak. A megnövekedett igényeket csak akadozva tudták kielégíteni az ellátási láncok, amelyek helyzetét tovább nehezítette, hogy egyes gyárak átmenetileg leálltak vagy csökkentett munkaidőben termeltek. Mindez növelte a szállítási költségeket.

Ha nem tör ki a háború, 2022-ben, az ellátási láncok működése visszatért volna a normális kerékvágásba, hiszen az emberek ismét igénybe tudják venni a szolgáltatásokat, ezért csökkent volna az igény az árukra. Fokozatosan csökkent volna az infláció is, és még ha a vártnál kisebb is lett volna a növekedés, a világgazdaság elkezdett volna talpra állni. Ezt a folyamatot állította meg a háború – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Súlyos közvetett hatások

A háború még akkor is drámaian hat a világgazdaságra, ha Oroszország és Ukrajna együttesen a globális GDP mindössze 2 százalékát adja. Ez a Benelux-államok gazdaságának nagyságrendjével egyenlő. A világkereskedelemben is kicsi a szerepük, és nem integrálódtak a nagy ellátási láncokba sem. Oroszország részvétele a nyersanyagexportban azonban jelentős: búza (25 százalék), műtrágya (13 százalék), platina (13 százalék), illetve olaj- és gáz (10 százalék).

Az elemzés szerint a nyersanyagárakat tovább növelte az Oroszország elleni szankciós politika, az egyes nagyvállalatok bojkottja és a gazdasági-kereskedelmi folyamatok megszakadása.  Ennek következtében az energiaárak harmadával nőttek februárhoz képest, a tavalyi árakhoz képest pedig megduplázódtak. Az egyéb szektorokban 15 százalékos az idei áremelkedés, 2021-hez képest pedig 40 százalékkal drágultak a termékek. Vanek Balázs azt mondja, a magas infláció okozza a legnagyobb gondot. – A háztartások fogyasztása lehetett volna a növekedés motorja a világban, de az infláció éppen ezt, a fogyasztási kedvet és képességet csökkenti.

Tovább nőnek az árak, az árstop átmenetileg indokolt

A tanulmány úgy fogalmaz, hogy 2022-ben nem számíthatunk az árak mérséklődésére, részben a világban uralkodó bizonytalanság miatt. Az amerikai Szövetségi Energiahivatal becslése szerint az idén 105,22 dollár lesz a Brent nyersolaj hordónkénti átlagára az idén, ami 30 dollárral magasabb a januárban becsültnél. A Nemzetközi Valutaalap is arra hívja fel a figyelmet, hogy az újabb szankciók következtében ismét 110 dollár fölé emelkedett az olajár, és ez éves szinten 70 százalékos emelkedésnek felel meg. Az európai gáz ára idén márciusban 600 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest. Az Atradius elemzői szerint az árstop indokolt, de hosszú távon nem tartható fenn.

Szükség volt az árstop bevezetésére, mert sokkoló hatású lett volna, ha rázúdul a lakosságra a hirtelen áremelkedés. Ugyanakkor a lakosság az aktuális piaci áraknál jóval kevesebbet fizet a tankolásért, az otthoni fűtésért és világításért, így közvetlenül több pénze marad a fogyasztásra, ami inflációnövelő hatású. Mivel az árkülönbözetet végső soron a költségvetés fizeti, így idővel célszerű ennek a korrekciója – ecseteli az országigazgató.

A hitelbiztosítónál úgy becsülik, hogy nőni fog a gabona ára, mert Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának 30 százalékát, illetve kukorica- és rozsexportjának 20 százalékát adja. A növényi olajok esetében 22 százalékos a két ország exportja. De fontos az orosz és ukrán argon- és neongáz export is, ezeket a gázokat a félvezetőgyártásban használják. A világ repülőgép-gyártásában fontos szerepet játszik az orosz és ukrán titánszivacs is. Az orosz palládium-és nikkel-kitermelés fő vásárlója a globális autóipar.

A gabona áremelkedése az idén eddig 23 százalék, az alumíniumé 5 százalék, a vasércé 7 százalék, a réz ára pedig 3 százalékkal nőtt 2022 első felében.

A háború mellett a koronavírus is lehet árnövelő tényező

Az árak alakulását befolyásolhatja az ellátási láncok működése is, amit nem érint Oroszország és Ukrajna háborúja, de az Atradius elemzői szerint nincs ok a hurráoptimizmusra. A tanulmány figyelmeztető jelnek nevezi, hogy áprilisban újra be kellett vezetni a vesztegzárat Sanghajban. Igaz, a karantén csak részleges, de egy esetleges nagyobb kínai megbetegedés-hullám ismét romba döntheti az enyhe javulást mutató, globális ellátási láncokat.