Kihirdették a kormányrendeletet az extraprofitadóról

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 2022. évi 93. számában megjelent az extraprofitadót szabályozó kormányrendelet, illetve kihirdették még a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról szóló kormányrendeletet.

Az extraprofit adókról szóló 197/2022. kormányrendelet az alábbi területeket érinti.

1. Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók

I. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

A különadó mértéke:
a) 2022-ben 10 százalék,
b) 2023-ban 8 százalék.

II. A kőolajtermék-előállító a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolajnak  a kormányrendelet szerint meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

A különadó mértéke 25 százalék.

III. Különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett – a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője kivételével –

a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. kormányrendelet (KÁT rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő,

b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. kormányrendelet (METÁR rendelet) hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és

c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő, ha a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022. vagy a 2023. adóévben megszűnik, vagy ha a 2022. vagy a 2023. adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.

Mentes a kötelezettség a termelő a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia tekintetében.

IV. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerinti befektetési vállalkozás, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet a Bszt. 6. § a)–c) pontjában meghatározott KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátott ISIN azonosítóval rendelkező pénzügyi eszköz ügyfélszámla vagy saját számla javára történő vétele után tranzakciós illeték önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

2. A légitársaságok hozzájárulása

Hozzájárulás-köteles a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) szerinti légi személyszállítási tevékenység.

A hozzájárulás fizetésére kötelezett a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet.

A hozzájárulás mértéke:
a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,

b) az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.

3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szabályaitól való eltérés

2022. július 1. és 2022. december 31. között – a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/E §-ától eltérően – a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztályjelzése alapjánaz alábbi táblázatban meghatározott összeg.

4. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szabályaitól való eltérés

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) 36. § (1) bekezdésétől eltérően 2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, abban az esetben pedig, ha az belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazóval kötött és az állami adóhatóság által jóváhagyott megállapodás alapján a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) után – a Gyftv. 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek és az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló jogszabály szerinti tápszerek kivételével – a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termelői ár) arányos (termelői ár/fogyasztói ár) részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli

5. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szabályaitól való eltérés

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályaitól való eltérés

A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Az Efo tv. 8. § (2) bekezdésétől eltérően az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

a) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,

b) az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,

c) az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka, azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja a) a 10. § a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, b) a 10. § b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.

7. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény szabályaitól való eltérés

8. A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szabályaitól való eltérés

A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, a Magyarországon az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévére – és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót kell megállapítani, fizetni és bevallani az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

A távközlési pótadó mértéke az adóalap
a) 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
c) 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
d) 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

9. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szabályaitól való eltérés

10. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény szabályaitól való eltérés

11. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szabályaitól való eltérés

12. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szabályaitól való eltérés

A 2022. július 1-jét magában foglaló adóévben – az adóköteles tevékenységét 2022. július 1-jét követően kezdő adóalany esetén a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévben – a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (Kiskeradó tv.) szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő adóéve – több, a 2021. évben kezdődő adóév esetén a 2021. évben kezdődő utolsó adóéve – kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania, megfizetnie és – az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bevallania.

A Kiskeradó tv. 6. §-ától eltérően az adózó 2023-ban kezdődő adóévében a következő adómértéket kell alkalmazni az adó megállapítása során:
a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.

13. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szabályaitól való eltérés

14. Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008 kormányrendelet eltérő alkalmazása

A kormányrendelet érintett területei szabályozásának változásáról az Adózóna oldalán hamarosan részletesebben beszámolunk.

A veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a magyar állam felügyelete alá vonásáról szóló 198/2022. kormányrendelet

A kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 48. §-a alapján – földgázellátási veszélyhelyzet esetén – elrendeli az FGSZ Földgázszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 14-10-300230, adószám: 12543331-2-14, székhely: 8600 Siófok, Tanácsház utca 5.) magyar állam felügyelete alá vonását.

A magyar állam nevében a társaság magyar állam felügyelete alá vonása során az energiapolitikáért felelős miniszter jár el.

A miniszter – a Kat. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl –
a) megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyek a társaság működőképességének fenntartása, az állami felügyelet hatékony ellátása érdekében szükségesek,
b) kizárólagosan jogosult dönteni a társaság közgyűlésének hatáskörébe tartozó ügyekben.

Szintén a Magyar Közlöny 93. számában jelent meg a miniszterelnök-helyettes kijelöléséről szóló miniszterelnök 1/2022. számú miniszterelnöki rendelet, melynek értelmében a miniszterelnök-helyettes dr. Semjén Zsolt lett.

A Magyar Közlöny 93. számát itt éri el.